Vasból vannak a legnagyobb cserepeshéjú csigafaj fogai
A Cryptochiton stelleri a legnagyobb, akár 36 centiméter nagyságot is elérő ismert cserepeshéjú bogárcsiga (Polyplacophora) faj.
A vízben élő állatok ezen osztályába tartozó fajok radulának nevezett, a táplálkozásukban kulcsfontosságú rugalmas nyelvszerű testrészükön erős fogak sorakoznak.
Az Illinois-i Northwestern University kutatói a legmodernebb módszerekkel és a struktúra 3D-nyomtatásos rekonstrukciójával arra jutottak, hogy az élővilágban egyedülálló módon az alakja miatt az angolszász szakirodalomban vándorfasírtnak (wandering meatloaf) is nevezett csigafaj fogszerű képződményeinek tövei a vas egyik ritka ásványából, santabarbaraitból állnak.
A LiveScience által ismertetett kutatási eredmény szerint 3D-nyomtatással a fogstruktúra kémiai összetételét is sikerült rekonstruálni és kiderült, hogy a santabarbarait rendkívül ellenállóvá teszi a struktúrát.
A kutatók szerint mivel ez a vasásvány ugyanakkor magas víztartalmú és alacsony sűrűségű, az állat számára jelentősebb tömegnövekedés nélkül segíti sziklákon való táplálkozást.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Az önlefejező tengeri csiga a természet legújabb csodája
Egy japán tengerbiológiai kutatásban olyan csigafajra bukkantak, amelyik azt is túléli, ha lefejezik, sőt, saját magát fejezi le, és új testet növeszt. Az állatok valószínűleg így próbálnak szabadulni a parazitáktól.
Invazív meztelencsigák Magyarországon – a lakosság segítségét kérik biológusok
Csigakutatók a ritka, de városi környezetben nyári esők után fel-felbukkanó nagy termetű, sárgás-zöldes pincelakó meztelencsiga (Limacus flavus) magyarországi elterjedtségének felmérésében kérnek lakossági segítséget.
Az evolúció a lusta fajoknak kedvez
Amerikai biológusok csigákkal cáfoltak rá Darwinra: friss kutatások szerint a legalkalmasabbak helyett a leglustább fajok az esélyesek a túlélésre. Még mielőtt: az emberre nem feltétlenül érvényes!