Az ausztrál csigák a klímaváltozás krónikásai
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
A tudomány számára eddig ismeretlen szárazföldi csigák 99 millió éve estek a borostyán fogságába, a kivételes épségben megőrződött maradványok fontos új adatokkal szolgálnak a csigák korai evolúciójáról.
Egy spanyol barlangban 15 megkövesedett kagylót és csigát találtak, és csak az egyiket használták valamilyen eszközként közülük. A 46 ezer éves leletek a gyűjtőszenvedély eddigi legkorábbi bizonyítékai lehetnek.
A Páll-Gergely Barna és Sipos András Péter vezette nemzetközi kutatócsoport szerint a minimális felületű héjjal beborítható formák adnak magyarázatot a tüdőscsigák evolúciós sikerére.
A színpompás csupaszkopoltyús csigáról azt hitték, hogy az Okenia liklik fajhoz tartozik, de a DNS-vizsgálat bebizonyította, hogy eddig ismeretlen fajról van szó.
A malaccsiga még csak a kezdet volt, most először írták le a tarajos, a hódító és a kispöckű meztelencsiga jelenlétét is Magyarországon. Dél felől közelítenek.
Az állat felzabálja a növényeket, a festéket és a vakolatot, ráadásul egy emberre is veszélyes parazitát hordoz.
A Royal Horticultural Society szerint a csigák és meztelencsigák többsége csak jót tesz a kertnek és gazdagítja a biodiverzitást. Azokban az esetekben, amelyekben mégis felzabálnak valami olyat, amihez a tulajdonos ragaszkodik, a csigák számára vonzóbb növények ültetését javasolják, hogy eltereljék a figyelmüket.
A szakirodalomban vándorfasírtnak is nevezett Cryptochiton stelleri a vas egyik ritka ásványát, a santabarbaraitot építi magába.
Egyetlen gyufaszál áthelyezésével alakítsd a csigát egy szimmetrikus síkbeli alakzattá. Hány megoldás létezik?
Csigakutatók a ritka, de városi környezetben nyári esők után fel-felbukkanó nagy termetű, sárgás-zöldes pincelakó meztelencsiga (Limacus flavus) magyarországi elterjedtségének felmérésében kérnek lakossági segítséget.
10-15 centiméterre is megnő, a mérget bírja, természetes ellensége nincs, és képes más fajok egyedeivel kereszteződni. Nem csoda, hogy a spanyol csupaszcsiga csigához méltatlan sebességgel hódítja meg a világot.
Amerikai biológusok csigákkal cáfoltak rá Darwinra: friss kutatások szerint a legalkalmasabbak helyett a leglustább fajok az esélyesek a túlélésre. Még mielőtt: az emberre nem feltétlenül érvényes!