Hét cég felel a magyarországi ETS-kibocsátás több mint feléért

2021.06.14. · gazdaság

Tavaly decemberben az Európai Unió úgy döntött, hogy fokozza kílmavállalásait, és 2030-ra a korábbi 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását – amellett, hogy maradt a 2019 végén vállalt célkitűzés, miszerint 2050-re a karbonsemlegességet is eléri az EU. De hogyan tud az unió 10, illetve 30 év alatt ilyen gyökeres változásokat elérni?

Az ehhez szükséges javaslatcsomagot júliusban terjeszti elő az Európai Bizottság, utána pedig még évekig tartó viták várhatók a bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között – írja a Másfélfokon Bart István jogász és klímapolitikai szakértő, valamint Muth Dániel közgazdász.

Az egyik legfontosabb lépés, hogy reformálni kell a 2005-ben bevezetett uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS-t), és ezzel összefüggésben be kell vezetni a karbonvámokat. Magyarországon a jelenlegi rendszerben több mint 170 ipari létesítményt köteleznek szén-dioxid-kvóták vásárlására, de a reform után ez várhatóan kibővülne, emellett a kibocsátókat nagyobb költség is terhelné. Az elemzők szerint ez valószínűleg áremelkedést hoz, ugyanakkor Magyarország jól is járhat az új szabályozással.

Az Európai Bizottság korábbi, 2019-es Európai Zöld Megállapodása (European Green Deal) a következő fontos változásokat foglalta magába:

  • az ETS átalakítása annak jegyében, hogy az 55 százalékos vállalásra való tekintettel csökkentik a kiosztható kvóták számát.
  • Az ETS hatókörén kívüli ágazatokban (például közlekedés, háztartások, mezőgazdaság, erdészet) a tagállami célértékek szigorítása. (Ez az Effort Sharing Regulation, azaz ESR.)
  • Karbonvámok bevezetése az EU határain.
  • Az energiaadózásról szóló EU-szabályozás reformja.
  • A járművekre vonatkozó kibocsátási követelmények megújítása.
  • Az energiahatékonysági és a megújulóenergia-szabályozás átalakítása.

Ez volt a tervezet, ami megkapta a jóváhagyást a tagállamoktól az Európai Tanácsban, amit pedig idén júliusban mutatnak be, az a Fit for 55 néven futó szabályozási dokumentum, annak részleteivel, hogy hogyan kívánják a fenti reformokat megvalósítani.

A kvótarendszer

A szén-dioxid-kvóta rendszerének rendeltetése, hogy arra ösztökélje a kibocsátókat: álljanak át alacsonyabb kibocsátásra, vagy zárjanak be. Minden vállalat eldöntheti, hogy jobban megéri-e neki további kvóták vásárlása, mint a termelés csökkentése, illetve a tiszta technológiákba való beruházás. A rendszer az elemzők szerint alkalmas rá, hogy a legrosszabbul, legkisebb hatékonysággal működő kibocsátók megszűnését elérje. Hasonlóan a csordából a leggyengébb egyedeket kiválasztó ragadozóhoz, azoknak a létesítményeknek teszi értelmetlenné a működését, amelyek egységnyi kibocsátással a legkisebb többletértéket állítják elő. Németországban nemrég mindössze öt év működés után zártak be egy szenes erőművet, amely a kvótaárak miatt nem tudott nyereségesen termelni.

A most érvényes ETS-ben a kvóták egy részét ingyen osztják ki az ágazatok referenciakibocsátása alapján, az ingyen kiosztott kvóták hányada azonban csökken, 2020-ban már csak a gyárak szükségleteinek 30 százalékát fedte le, 2030-ra pedig teljesen megszűnik az ingyenes kiosztás. Igaz, vannak olyan ágazatok, ahol az európai gyárak termékeinek nemzetközi importcikkekkel kell versenyezniük, ilyen például az acél- vagy a cementipar. A magas kvótaköltségek rontanák az érintett vállalatok esélyeit a versenyben, ezért ők kivételt képeznek az ETS-ben azzal, hogy az ágazati kibocsátási referenciaérték 100 százalékát ingyen kiosztott kvóták formájában kapják. További kivétel a villamosenergia-termelés, itt már most sem jár semmilyen ingyenes kvóta a szereplőknek, mert nincs számottevő nemzetközi verseny.

Hét magyar cég a kibocsátási élbolyban

A 2019-es adatok alapján a legnagyobb magyarországi kibocsátók az magyarországi ETS-összkibocsátás több mint feléért felelnek. Fontos, hogy az ETS-kibocsátás nem egyezik a normál kibocsátással, sőt Magyarországon ez csupán 32 százalékát fedi le az országos kibocsátásnak. A következő létesítményekről van szó, zárójelben a tényleges kibocsátást tüntettük fel:

  • Mátrai Erőmű Zrt. (kb. 4,5 millió tonna CO2/év),
  • Százhalombattai Olajfinomító (kb. 1,55 millió tonna CO2/év),
  • Dunaújvárosi Erőmű (kb. 1,4 millió tonna CO2/év),
  • Mol Petrolkémia (a régi TVK; kb. 1 millió tonna CO2/év),
  • Uniper Gönyűi Erőmű (kb. 0,9 millió tonna CO2/év),
  • Péti Nitrogén Művek (kb. 0,8 millió tonna CO2/év),
  • Dunai Vasmű (kb. 0,75 millió tonna CO2/év).

A fentiek közül a nagy áramtermelő erőművek – így Mátrai, a Duanújvárosi és az Uniper – nem kapnak ingyen kvótát, míg az acélipari Dunai Vasmű, a Százhalombattai Olajfinomító, a Mol vegyipari üzeme, valamint a műtrágyagyártó Péti Nitrogén Művek igen. Az ingyenes kiosztás a felsorolt vállalatok igényei alatt marad valamivel, kivéve a Dunai Vasműnél, ahol a kiosztás nagyobb, mint a kibocsátás – vélhetően az utóbbi évek jelentős termeléscsökkenése miatt.

A magyar ETS körébe tartozó több mint 170 üzemből ez a hét adja az ETS-kibocsátás több mint felét, eközben a száz legkisebb létesítmény kibocsátása együtt is csak a magyar ETS-kibocsátás 5 százalékát fedi le. Ez utóbbi körbe városi fűtőművek, téglagyárak tartoznak, illetve olyan cégek, mint a szegedi szalámigyár.

Drágulás az építőiparban, nagyobb kvótabevétel az államnak

Ha a karbonvámot bevezetik, megszűnhet az ETS-ben az a lehetőség, hogy a fent is említett ágazatok esetében a kibocsátás túlnyomó részét ingyenkvótával fedje le az állam. A Mátrai Erőmű működtetése így is nagy tehertétel az államnak, de tovább növekedhet, így még sürgetőbbé válik a széntüzeléses blokkok 2025-re tervezett leállítása.

A magasabb kvótaár egyes termékek, például a tégla és a cement árát növeli majd, nőhetnek tehát az építkezés költségei. A kvóták drágulása ugyanakkor a magyar állam ETS-kvótaeladási bevételeit is növeli, a 2019-es bevétel a kvótaárverésekből 82 milliárd forintot tett ki, de ez két-háromszorosára nőhet az elkövetkező években a karbonárak alakulásától függően.

Arról, hogy miért hozott az ETS eleinte csak kis kibocsátáscsökkentést, és milyen változásokat hozhat még az Európai Bizottság új javaslata Magyarországon és az unióban, további részletek a Másfélfok elemzésében olvashatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás