110 millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszok lábnyomaira bukkantak Angliában, Kentben, ezzel ezek a legfrissebb brit lábnyomok, amelyeket valaha találtak. Nem is valószínű, hogy ennél sokkal újabbak egyáltalán léteznének, bár Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem paleontológusa szerint nem zárható ki, hogy még ilyesmi is előkerülhet, egyelőre azonban ezek a rekorderek. Britanniát nem sokkal később elöntötte az árvíz, de amikor ezek az állatok éltek, Kent még éppen tökéletes élőhely lehetett.

Erről tanúskodik az is, hogy a területen sok lábnyomot találtak: Dave Martill, a Portsmouthi Egyetem paleontológusa szerint a kenti tengerpart kifejezetten felkapott helynek számított. A nyomok alapján a parton megfordultak ankylosaurusok, theropodák és madármedencéjű dinoszauruszok is, a megkövesedett homokban lévő nyomok alapján pedig a paleontológusok még azt is meg tudják mondani, hogy merre tartottak.

Hatféle dinoszaurusz járta Kentet

A nyomok hat különböző fajtól származnak, de a pontos fajukat még nem sikerült meghatározni. Martill szerint azért is különösen érdekes a felfedezés, mert ez azt mutatja, hogy a kenti partvidék sokféle fajnak nyújtott otthont, mielőtt a sziget lakhatatlanná vált volna: elképzelhető, hogy a dinoszauruszok kihasználták az apályt is, amely a hátrahagyott halakkal a ragadozók számára lehetett csábító.

Martill szerint az is érdekes, hogy eddig hogy nem találták meg a nyomokat, a kőzet ugyanis, amelyben megmaradtak, legalább száz éve hozzáférhető. Valószínű, hogy a legtöbben az erózió számlájára írták a sziklában található mélyedéseket. Philip Hadland, a felfedezést ismertető tanulmány vezető szerzője szerint már 2011-ben a kutatók látóterébe kerültek a környékbeli sziklák, de az akkori leletek még túl elmosódottak voltak hozzá, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani lehessen róluk, hogy lábnyomok.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kotlás közben értek tetten egy oviraptorosaurust

Dippold Ádám tudomány 2021. március 10.

Jó ideje folyik a vita a paleontológusok között arról, hogy egyes dinoszauruszok vajon kotlottak-e a tojásaikon, vagy csak magukra hagyták őket. Egy kínai lelet alapján úgy tűnik, hogy a röpképtelen oviraptorosaurusok a madarakhoz hasonlóan kikölthették őket.

Jókora szárnycsapással közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan tanultak meg repülni a hüllők

Tóth András tudomány 2020. december 9.

Az őslénytan egyik nagy rejtélye, hogy miként alakultak ki a triász időszakban az első röpképes gerincesek, a pteroszauruszok. Egy új kutatás most feltárta legközelebbi rokonaikat, a lagerpetidaeket, ami segít megoldani az évszázados talányt.

Rekonstruálták a földi élet történetének legsötétebb napját, felbolydult a paleontológustársadalom

Tóth András tudomány 2019. április 3.

Egy kisbolygó becsapódása 66 millió évvel ezelőtt tömeges kihalást okozott, és véget vetett a nem-madár dinoszauruszok uralmának a Földön. Most úgy tűnik, hogy kutatók a becsapódás utáni órák eseményeit rekonstruálták egy észak-dakotai lelőhelyen.