A magyar agráregyetem is csatlakozott a nemzetközi biodiverzitási koalícióhoz
Az Európai Bizottság 2020-ban indította útjára azt a nemzetközi programot, amely a biodiverzitás megőrzését tűzte zászlajára. Az Együtt a biológiai sokféleségért koalíció nemzeti parkok, állatkertek, arborétumok, természettudományi múzeumok és kutatóhelyek összefogására jött létre.
Ehhez, a 49 ország több mint 300 intézményét tömörítő hálózathoz csatlakozott június 23-án a februárban számos korábbi önálló felsőoktatási intézmény összevonásával létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – adta hírül az egyetem honlapja.
A közlemény szerint a „MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetében számos, a biodiverzitás megőrzéséhez kapcsolódó botanikai, zoológiai, ökológiai, vadbiológiai, tájgazdálkodási és -történeti, valamint vadgazdálkodási kutatás is zajlik, többek között az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése, a természetvédelmi és vadgazdálkodási kezelés, továbbá az invázióbiológiai beavatkozások megalapozása kapcsán”.
A Biodiverzitás koalíció egyik legfontosabb rövidtávú célja, hogy „a csatlakozó intézmények együttes erővel hívják fel a figyelmet a biodiverzitás fontosságára, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 2021 őszén Kínában megrendezésre kerülő 15. világkonferenciáján (CoP15) érdemi döntés születhessen annak megőrzése érdekében”.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Kiszorul az ökológiai gazdálkodás az új magyar giga-agráregyetemről
A február 1-én induló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen már csak néhány mesterszakos hallgató tanulhatja a világszerte követett ökológiai gazdálkodási trendeket, pedig a szakemberek szerint ez a jövő.
A balatoni nádasok a biodiverzitás központjai
A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?
A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.