„Aki egyetemen akarja megtanulni, hogyan is kell természetkímélő módon, de korszerűen gazdálkodni, mehet külföldre” – figyelmeztet a magyarországi agrárfelsőoktatás átalakításának valószínű következményére a Zöld Gerilla Facebook-csoport.

Ezt a véleményt alátámasztja a felvi.hu-n meghirdetett képzések listája is. A február 1-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven alapítványi formában működő, a felsőoktatási törvény tavaly nyári módosításával a Kaposvári Egyetemet, az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert karát, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon karát is magába olvasztó gigaintézmény valóban csak mesterképzésként hirdette meg a környezetgazdálkodási agrármérnök szakirányt 2021 szeptemberétől. Magyarország argrárfelsőoktatási fellegvárában ősztől összesen 10-10 fő tanulhat ökológiai gazdálkodást támogatott, illetve önköltséges módon a gróf Festetics György által 223 éve alapított, egykor önálló Georgikonon.

Kivezetés

A Qubitnek a környezetgazdálkodási agrárképzést Magyarországon megalapító, hat éve saját kérésére nyugdíjazott Ángyán József professzor megerősítette, hogy információi szerint

„a környezetgazdálkodási agrármérnök alapszakot már megszüntették, a felsőoktatási törvényben szereplő szakok listájáról is törölték, és sajnálatos módon az ökológiai mezőgazdaság szakot sem fogják már meghirdetni, felmenő rendszerben kivezetik a képzési palettáról”.

„A képzések megszüntetése a biogazdálkodás súlytalanná válását, marginalizálódását vetíti előre. Ez ellentétes mind a környezetvédelem, mind a családi gazdaságok és a fogyasztók érdekeivel” – mondta kérdésünkre a SZIE egyik jelenleg is aktív, névtelenséget kérő oktatója.

Green Deal

A budai, gödöllői, gyöngyösi, kaposvári és keszthelyi kampuszokon a tervek szerint összesen 13 ezer hallgatót oktató óriásegyetem alapításának az volt az első számú oka, hogy a magyarországi agrárfelsőoktatás „a 20. században maradt, nem felel meg sem a nemzetközi szinteknek, sem pedig a piac elvárásainak”, ezért az új megbízott rektor szerint a képzést „át kell alakítani, az európai trendekhez és a piaci elvárásokhoz igazítva”.

Az európiai trendek azonban éppen az ökológiai metódust tükrözik. Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után tavaly május 20-án publikálta a Biodiverzitás és a Termőföldtől az asztalig stratégiát. A dokumentumok a szándékok szerint a következő évtizedben meghatározzák az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termelésre vonatkozó szakpolitikájának fő irányait, és egyben az európai zöld megállapodás, a Green Deal alapvetésének is számítanak. 2030-ra

• a növényvédőszerek használatát felére kell csökkenteni az összmennyiség és a hatóanyagtartalom tekintetében;
• a mezőgazdasági területek 10 százalékán vissza kell állítani a természetes élőhelyeket, a természeti sokféleség megőrzése érdekében – például füves mezsgyék, bokorsávok és méhlegelő kultúrák telepítésével;
• a mezőgazdasági területek legalább 10 százalékát magas biodiverzitású tájelemmé kell visszaállítani;
  
• a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kell folytatni.

Világelit

A február 1-én induló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriuma azt tervezi, hogy a tíz év múlva az intézmény egyike lesz a világ legjobb 100 mezőgazdasági egyetemének, sőt, mint arra olvasónk felhívta a figyelmünket, akár az első 30-ba is bekerülhet.

Gyűjtésünk szerint a QS aktuális rangsorában szereplő intézmények mindegyikében zajlik a Magyarországon az elmúlt évtizedekben környezetgazdálkodás néven emlegetett agrár alapképzés.

A listavezető holland Wageningeni Egyetemen például egyértelmű, hogy a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsát a teljes élőhely egyensúlyára törekvő ökológiai gazdálkodásban már évtizedek óta használt módszerek jelenthetik. Visszaüt ugyanis, ha nem teljes a tápanyagok talaj-növény-állat-ember-talaj útvonalat bejáró ciklusa, és ezért fontos a megszokott nagyüzemi módszereknél bonyolultabb, egyszerre több munkafázissal operáló precíziós mezőgazdálkodás. Másképpen: az új magyar gigaegyetem politikus kurátorai által is emlegetett precíziós módszerek, a műholdas helymeghatározás, a szenzortechnológia vagy az informatika elemzések csak az ökológiai szemlélettel karöltve működnek.

A világelit megközelítése mindenesetre jelentős ambícióról árulkodik. A SZIE jelenleg a 801-1000-ik csoportba tartozik a QS listáján.

Erről és az átalakításról is kérdeztük az egyetemet, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: