Egy viharvert robogó is képes olyan érzéseket kiváltani, mint egy mosolygó emberi arc

2021.07.08. · tudomány

Az ember hajlamos mindenfélét belelátni a véletlenszerűen elé kerülő dolgokba: felhőbe egeret, Holdba sajtot, falrepedésbe sajtreszelőt. A jelenségnek tudományos neve is van, úgy hívják, hogy pareidolia (a görögül para, azaz rendellenes, és az eidolon, vagyis kép összetételéből). A pareidolia alváltozata, amikor kifejezetten emberi arcot vélünk felfedezni egy élettelen tárgyban, és egy friss kutatásból most az is kiderült, hogy ezek a tárgyak képesek ugyanolyan érzéseket kiváltani, mint a valódi emberi arcok.

A Sydney-i Egyetem kutatója, David Alais kísérletében, amelynek eredményeit szerdán közölte a Proceedings of the Royal Society B (b mint biológia), különböző képeket mutatott a tesztalanyoknak: ezek egy része valódi emberi arc volt, a másik részük pedig pareidolia, azaz emberi archoz hasonlító tárgy. A professzor azt találta, hogy az utóbbiakat az agy ugyanazon mechanizmusai dolgozzák fel, mint amelyek a valódi emberi arcokon kivehető érzelmek felismeréséért felelősek.

photo_camera Kiből milyen érzelmet vált ki ez a kép? És miért?

Az ember kifinomult társas lény, és az arcfelismerés létfontosságú számára. „Fel kell ismerned, hogy ki az, családtag, barát vagy ellenség, mik a szándékai, mik az érzései” – mondta Alais a Guardiannek. A professzor szerint az emberi agy éppen ezért rendkívül gyorsan ismeri fel az arcokat (igaz, meglehetősen lazán kezeli a dolgot, és sokszor hibázik), amihez a jelek szerint egy sablonegyeztető procedúrát használ: ha két szemnek látszó dolgot lát egy orrnak, esetleg egy szájnak látszó tárgy fölött, máris rámondja, hogy ez márpedig egy arc. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy az ember képtelen teljesen kikapcsolni az arc látványára adott érzelmi reakcióit, és az archoz hasonlító tárgyakban egyszerre látja az élettelent és élő emberi arcot.

photo_camera Na és ez?

A kísérlet eredményei hasznosak lehetnek a mesterségesintelligencia-kutatásban és az olyan rendellenességek kezelésében is, mint a prozopagnózia, más néven az arcvakság, amikor az ember nemhogy az ismerősei, de esetleg még a saját arcát sem ismeri fel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás