Jeff Bezos élete legjobb napjának nevezte a keddit, miután 21 éve alapított űrtechnológiai cége, a Blue Origin először repített embereket a világűr határán túlra – köztük magát Bezost és a milliárdos öccsét is. A világnak a Bezos-családon túl eső részét azonban leginkább egy dolog foglalkoztatta a New Shepard kilövése láttán: miért tervezték péniszalakúra a rakétát?

A New Shepard hosszú hengeralakú hordozórakétája és az űrturistákat szállító gombaformájú kapszula együttes látványa arra ösztönözte a Guardiant, hogy tudományos szakértőket kérdezzen az azonnal mémmé vált rakéta dizájnjáról.

Bár volt olyan kutatóintézet, ahol a genderkutatási részlegre irányították a kérdésekkel a lap újságíróját, a Harvard csillagásza, Jonathan McDowell készségesen válaszolt rájuk: „Hosszú történelme van az úgynevezett pörölyrakétáknak, amelyeknél a kapszula átmérője szélesebb a hordozórakétáénál. Gondos tervezés mellett ezeknek tökéletes az aerodinamikája.”

A Blue Origin számos dizájn közül választotta ki a New Shepard végleges változatát, de a tervezés során az elsődleges célok között olyanok szerepeltek, mint a kapszula belső terének maximalizálása (hogy akár hat űrturista is kényelmesen elférjen benne), a kilátás és a biztonság szempontjából is legmegfelelőbb ablakok beépítése, valamint hogy ezek mellett egy olyan dizájnja legyen a rakétának, ami aerodinamikailag is előnyös.

A hordozórakéta kialakításánál a tömeg és a méret minimalizálása volt a cél. „Könnyebb egyensúlyban tartani egy hosszabb, de vékony hengert, mint egy vastagabbat” – mondta a Guardiannek Laura Forczyk, az Astralytical nevű elemzőcég vezetője. Mivel ezt a feltételt összhangba kellett hozni a szélesnek megálmodott kapszula ötletével, az optimalizálás során ez a forma alakult ki, de ahogy Forczyk is elmondta, különböző célokra különböző tervezés szükséges – ezért lehet az, hogy például a jövő héten tesztelendő Atlas V Starliner hosszabb hordozórakétával és csúcsosabb kapszulával rendelkezik.

Az antropomorf külsőt erősíti a hordozórakétát és a kapszulát összekötő kitüremkedések is, amelyek a rakéta visszaérkezésekor nélkülözhetetlen felső vezérsíkoknak a helyét jelzik: amikor a hordozórakéta leszállásra készül, ezek ellensúlyozzák a rakéta alsó szárnyainak hatását.

Forczyk szerint egyértelmű, hogy a rakéta különös megjelenése ellenére a tervezésnél csak a fizika törvényeit és a kivitelezés költségeit vették számításba, de McDowell szerint nincs olyan, hogy nem vették észre a tervezés során a fallikus alakot: „Biztosan volt olyan értekezlet, ahol valaki megkérdezte, hogy tuti így akarnak-e kinézni repülés közben. De gondolom jött egy mérnök, aki elmondta, hogy így jött ki a matek, ez az optimális szerkezet, úgyhogy így fogunk repülni.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: