Akár 10 litert is izzadhatunk egy forróbb kánikulai napon

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

„Az izzadság 99 százaléka víz, a maradék 1 százalékot só, fehérje és szénhidrát alkotja. Az, hogy ki mennyit izzad, függ a kortól, a nemtől, az évszaktól, a fizikai aktivitástól és a táplálkozástól is. Az elpárologtatott víz mennyisége fél litertől tíz literig is terjedhet, egy sportoló pedig egy óra alatt akár 3-4 liternyit is verejtékezhet” – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem honlapján megjelenet kánikulai tájékoztató.

A kedden induló és várhatóan pénteken 40 Celsius-fokos csúccsal tetőző legújabb magyarországi hőhullám apropóján Brunner Alexandra a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika szakorvosa szerint ugyanakkor tévhit, hogy „szervezetünk az izzadással méregtelenít, ez a vese és a máj feladata. A verejtékmirigyek a szervezet megfelelő maghőmérsékeltének szabályozásában segítenek. Ha nem izzadnánk, életveszélyes állapotba kerülnénk, hiszen a verejték képződésével vizet párologtatunk, ami hűti a szervezetet”. 

A szakorvos elmondta, hogy az emberi testen 2-4 millió ekkrin verejtékmirigy található, legtöbb a hónaljban, a talpakon, a tenyereken és a homlokon. Ezek áttetsző, szagtalan folyadékot termelnek. A kellemetlen testszag kialakulásáért azonban nem ezek – a hőháztartás szabályozásában részt vevő verejtékmirigyek –, hanem például a hónaljban és a nemi szervek területén található apokrin verejtékmirigyek felelősek, amikor az általuk termelt verejték kölcsönhatásba lép a bőrön lévő baktériumokkal.

Ekkrin verejtékcseppFotó: FREDERIC CIROU/PhotoAlto via AFP

A cikkből kiderül, hogy a verejtékezés kóros formájában, fokozott izzadás (más néven hiperhidrozis) esetén, a normális hőháztartás fenntartásához szükséges mennyiségű izzadás akár négyszeresét-ötszörösét is párologtatja az érintett beteg. A népesség mintegy 1-5 százalékát érinti az úgynevezett elsődleges hiperhidrózis, aminek hátterében nincs egyéb betegség vagy gyógyszeres kezelés. Egyik formája már gyermekkorban jelentkezhet főként tenyéri és a talpi izzadással. Ez a kellemetlen állapot az életminőséget is befolyásolhatja, hiszen az érintettek például nem szívesen nyújtanak kezet üdvözléskor, bemutatkozáskor.  A hiperhidrózis másik formája a fokozott hónalji izzadás, amely általában pubertáskortól jelentkezik. A kórképek jellemzője, hogy a tünetek szimmetrikusak, mindkét oldalon megjelennek, alvás közben viszont megszűnnek. Az esetek kétharmadában családon belüli halmozódás is megfigyelhető. A szakorvos szerint a túlzott izzadás további bőrbetegségeket – például ekcémát, gombás és bakteriális felülfertőződést – is provokálhat, mivel a mindig nedves bőrön könnyebben kialakulnak ezek az elváltozások.

A bőrgyógyász kitért arra is, hogy a csecsemők verejtékmirigyei még éretlenek, gyakrabban záródnak el meleg környezetben, és ilyenkor apró, piros – a köznyelvben emlegetett nevén – melegkiütést, úgynevezett miliáriát okoznak a fejen és a testen. Szellős pamutruházat viselésével ezek maguktól néhány nap alatt elmúlhatnak, illetve az orvos javasolhat a bőr szárazságát elősegítő ecsetelőt. Felnőtteknél fokozott izzadás esetén gyakrabban jelenik meg a napgomba (színváltó hámlás), amikor a fejbőrön normál körülmények között élő gomba elszaporodik és megtelepszik a törzsön, háton, és napsugárzás hatására világos foltok képződnek. A panaszt helyileg alkalmazott készítményekkel lehet orvosolni.

Brunner Alexandra kitért arra is, hogy a fűszeres, csípős, forró ételek, koffein tartalmú italok fokozzák az izzadást, a magasabb víztartalmú zöldségek és gyümölcsök – például a görögdinnye – viszont segítenek a víz és ásványi sók visszapótlásában, hiszen a nyári melegben különösen fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről. Ez ugyancsak egyén- és szituációfüggő (fizikai aktivitástól, külső hőmérséklettől, nemtől, betegségektől is függ), de egy egészséges nőnek mintegy 2,2 liter, egy férfinek 2,9 liter folyadékra van szüksége naponta, mely akár 3-szoros mértéket is elérhet kánikulában egy aktív napon.

(Via Semmelweis Egyetem)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: