Bár az idei magyarországi időjárás alapján nehéz elképzelni, de a Nature Climate Change folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány szerint az elmúlt harminc évben jelentősen növekedett az éghajlatváltozás okozta nyári hőség és a szaporodó hőhullámok okozta halálozás.

Amerikai, brit és svájci kutatók 43 ország 732 helyszínéről származó empirikus adatok és az ezek alapján felállított modellszámítások alapján azt állapították meg, hogy a nyáron bekövetkezett, hőséggel összefüggő halálesetek átlagosan 37 százaléka (20,5-76,3 százalék közötti tartományban) az antropogén eredetű éghajlatváltozásnak tulajdonítható, a megnövekedett halálozási arány pedig ugyan kontinensenként eltérő mértékű, de mindenütt szembetűnő.

Az éghajlatváltozás közegészségügyi hatásai leginkább Közép- és Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, illetve Dél- és Nyugat-Ázsia olyan országaiban érezhetők, mint Irán és Kuvait.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a negatív tendenciák visszafordítására a meglévőknél jóval ambiciózusabb enyhítési és alkalmazkodási stratégiákra van szükség.

A tanulmány apropóján a Conversation folyóiratban a kutatásban nem részt vevő klímakutatók arról írtak, hogy a közölt adatoknál a valóságban sokkal többen vesztik életüket a hőség következtében, mivel a hőség okozta halálesetek nagy részét nem jelentik be. Ugyanakkor, a szélsőséges meleg – különösen, ha magas légszennyezettséggel párosul – a szív- és tüdőbetegségekkel élőknél a leghalálosabb időjárási kockázatot jelenti.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

A hőmérsékleti rekord valószínűbb Tokióban, mint az olimpiai

Dippold Ádám tudomány 2021. május 26.

Egy friss brit kutatás szerint olyan meleg lesz az olimpia idején, hogy egyes sportolók egészsége is veszélybe kerülhet. A maratoni futókat, a teniszezőket, az evezősöket és a triatlonosokat féltik a legjobban, de a tanulmány szerzői szerint az is kiderül belőle, hogy a felmelegedés az ehhez hasonló sportversenyeket is megváltoztathatja a jövőben.

Egyre több halálos hőhullámra számítanak Ázsiában

Dippold Ádám tudomány 2021. március 26.

A globális felmelegedés miatt 2040-re háromszor olyan gyakran lesz irtózatos meleg Indiában és Pakisztánban, mint most. A korábbi előrejelzések csak a század végére jósoltak hasonló fejleményeket, a lakosság nagy része pedig akkor is alaposan megszenvedi majd az extrém időjárást, ha sikerül 1,5 fokos felmelegedés következik be.

A felmelegedéssel növekszik az életveszélyesen párás és forró napok száma

Vajna Tamás tudomány 2020. május 9.

Amerikai környezet- és klímakutatók friss tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti „nedves hőmérsékletű” napok száma globális növekedést mutat. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klímát jobban elviseli az emberi szervezet.