Az e-mobilitás nemcsak technológia, hanem felelősségvállalás is

A vállalati fenntarthatóság (corporate sustainability) egy új, még ma is fejlődőben lévő vállalatirányítási paradigma, ami a klasszikus profitmaximalizálási modell életképesebb alternatívája lehet. Bár a fenntartható vállalatok is fontosnak tartják a cég növekedését és jövedelmezőségét, kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi célok követésére, azon belül a fenntartható fejlődésre, a méltányosságra, a környezetvédelemre, valamint a társadalmi igazságosságra.

A vállalatok fenntartható működése alapvetően négy pillérre épül:

1. a fenntartható fejlődésre;
   
2. a vállalati társadalmi felelősségvállalásra;
   
3. az érintettség elméletére;
   
4. és a vállalati elszámoltathatóság elméletére.
   

Bontsuk csak ki mind a négy pontot!

A fenntartható fejlődés a gazdasági növekedés szükségességét és a társadalmi méltányosságot hozza egyensúlyba. A kifejezést 1987 óta használják, és arra a jelenségre utal, amikor úgy elégítjük ki a ma élő generációk igényeit, hogy nem veszélyeztetjük a jövő generációinak igény-kielégítési képességét.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás, akárcsak a fenntartható fejlődés, dialektikus fogalom. Általános értelemben az üzleti élet társadalmi szerepével foglalkozik; az az alapfeltevése, hogy a cégvezetőknek etikai kötelességük, hogy figyelembe vegyék és kezeljék a társadalom igényeit, és ne csak a részvényesek elvárásait és a saját érdekeiket kövessék. A vállalati társadalmi felelősségvállalás nem azt firtatja, hogy a cégvezetőknek muszáj-e a társadalmi elvárásokkal foglalkozniuk, hanem azt, hogy milyen mértékben kell figyelembe venniük azokat.

Az érintettség elmélete viszonylag új koncepció; 1984-ben állt elő vele R. Edward Freeman. Freeman definíciója szerint mindenki érintettnek számít, aki hatással van a cég működésére, vagy rá van hatással a cég működése. Az érintettség elméletének premisszája, hogy minél erősebb kapcsolatban állnak a cégvezetők más érintett felekkel, annál könnyebb a vállalat üzleti érdekeinek teljesítése; és minél rosszabb a kapcsolat, annál nehezebb a cégvezetők dolga. A kapcsolat bizalomra, tiszteletre és együttműködésre épül.

A vállalati elszámoltathatóság a jogi és etikai felelősség kérdésével foglalkozik: arra kötelezi a vállalatot, hogy beszámoljon azokról a cselekményekről és tevékenységi körökről, amelyekért felelősséggel tartozik. Az elszámoltathatóság abban különbözik a felelősségtől, hogy utóbbi bizonyos típusú cselekvésre készteti a vállalatot, míg az elszámoltathatóság arról szól, hogy az érintettek magyarázatot, bizonyítékot vagy beszámolót biztosítsanak a működésükről.

A fenntarthatóság átláthatósággal kezdődik

„Azt a szervezetet, amely vizet prédikál, de bort iszik, a partnerei és ügyfelei nem veszik, nem vehetik komolyan. Emiatt is kezdtünk bele 2017-ben az első fenntarthatósági jelentésünk összeállításába és megjelentetésébe. 2019-ben újabb szintet léptünk, és már integrált jelentés formájában publikáljuk az elmúlt év pénzügyi és nem pénzügyi eredményeit összefoglaló beszámolónkat. Ennek szerves részét képezik az évente kiadott, nem pénzügyi jellegű beszámolók. Ezeket a legelterjedtebb nemzetközi GRI Standards útmutató alapján készítjük, és külső fél által hitelesíttetjük.”

– mondta Simon Anita, az ALTEO Nyrt. nemrég kinevezett, a fenntarthatóságért és a körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese. Az energiacég a jelentéseiben igyekszik közérthetően bemutatni a cég működését, a fontos fenntarthatósági eredményeket, és megfogalmazni azokat a célokat, amikre szükség van a vállalat fenntarthatóságának biztosításához. A jelentésekből – véli Simon – nemcsak a szakma, de a befektetők is értesülhetnek a cégcsoport működéséről: megtudhatják például, hogy a vállalati portfólióban egyre nagyobb a megújuló energiaforrások aránya; hogy milyen szolgáltatáscsomag tartozik az e-mobilitási kezdeményezéseikhez; és hogy milyen lépéseket tesznek azért, hogy a cégen belül nagyobb teret nyerjen a körforgásos gazdasági modell.

Hogy mi az a körforgásos gazdaság? A lineáris gazdasági modellben kivesszük a természetből a biológiai és műszaki alkotóelemeket, amiket átalakítunk, felhasználunk, majd hulladékként kezeljük. A hulladék ebben a modellben nem jut vissza a rendszerbe. Ezzel szemben a körforgásos modell – az anyagcsere-folyamat körkörössé tételével – szinte 100 százalékig újrahasznosítja a hulladékot, így a biológiai és műszaki komponensek a körforgás részévé válhatnak. Ez a modell csak akkor működhet, ha egyensúlyt teremtünk a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások között.

De hogyan ültetheti ezt a gyakorlatba egy energiacég? Például úgy, hogy figyelembe veszi, hogy az emissziós célok teljesítése során milyen minősítéseket szerez a cég, és milyen stratégiát követ; hogy növeli a megújuló források arányát a vállalati portfolióban; hogy új energiatárolási módszereket és eszközöket fejleszt; hogy nemcsak beszél az e-mobilitásról, hanem komplett szolgáltatáscsomagként értékesíti azt.

E-mobilitás: felelősségvállalás a gyakorlatban

Szemléltessük a fentieket egy gyakorlati példával; az e-mobilitással. Hálás téma, mivel ez több szempontból is illusztrálja, hogy egy cég milyen lépéseket tehet a vállalati fenntarthatóságért.

Az e-mobilitásnak ma komoly perspektívája van. Akik tenni akarnak a környezetükért, felismerik, hogy mekkora potenciál van benne, és azt is tudják, hogy ez az üzlet nem ráfizetéses: a nagy állami támogatási rendszerek kedvező ár-érték arányú befektetéssé teszik az ilyen irányú kezdeményezéseket. Az e-mobilitás fő hajtóereje

… a környezetbarát megközelítés. A párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok egyik fő mozgatórugója az e-mobilitás lehet: nemcsak a lég-, hanem a zajszennyezést is csökkenthetjük az elektromos járművek elterjesztésével.

… a jogszabályok betartása. Az e-mobilitás iránti igény arra kényszeríti a kormányokat, hogy az ilyen irányú kezdeményezésekre vonatkozó jogszabályi környezetet alakítson ki.

… a költségek csökkentése. A költségszint általános csökkentésével alacsonyabbak lehetnek az elektromos járművek teljes élettartamára és karbantartására vonatkozó költségek, így olcsóbbak lehetnek, mint a belsőégésű motorokra épülő modellek.

… a szabályozások és szabványok betartása. A kormányokon kívül a szabályozó testületek is bevezethetnek e-mobilitási szabványokat.

… a fosszilis üzemanyagok kiszorítása. A környezeti célok elérése érdekében minimálisra kell csökkenteni a fosszilis üzemanyagok használatát.

Nemcsak jövője, múltja is van

Ma minden attól hangos, hogy a környezetbarát, csendes és hatékony elektromos járműveké a jövő – pedig az e-mobilitásnak nemcsak jelenje és jövője, hanem patinás múltja is van. Mivel az elektromos meghajtás globális áttörése még várat magára, modern trendként gondolunk rá, pedig az alapjait már a XIX. században lefektették: 1867-ben, jóval a benzinmotorok felvirágzása előtt Werner von Siemens már bemutatta a saját, dinamó-elektromos elvre épülő villanymotorját a párizsi világkiállításon.

Siemens találmánya az olcsó és rugalmas villamosenergia-termelést tett lehetővé. És nem csak elméletben: a belga tervezőmérnök, Camille Jenatzy 1899-ben bemutatott villanymeghajtású közúti járműve a világon elsőként lépte át a 100 kilométeres óránkénti sebességet. Az 1900-as évek elején még egyértelmű volt a belsőégésű motorok egyeduralma: az amerikai utakon közlekedő járművek 22 százaléka használt benzinmotort, 40 százalékuk gőzhajtású volt, 38 százalékuk pedig elektromos meghajtású.

A benzinmotorok nagy hátrányát – a nehézkes indítást – az elektromos indítás 1911-es feltalálásáig nem sikerült leküzdeni, de az ezzel járó könnyebbség látszólag behozhatatlan előnyt adott a benzinmotoros járműveknek. Onnantól fogva az elektromos járművekre legfeljebb érdekes egzotikumként tekintettek, bár nem tűntek el teljesen: a kilencvenes évek közepén már a Toyota Priusból is készült hibrid meghajtású modell.

A hibrid járművek két erőátviteli technológiát, a belsőégésű és villanymotorokat ötvözik. Az elektromos hajtással a hibrid járművek csak rövidebb távolságokat tehetnek meg, de ezt a hiányosságot a benzinmotor hidalja át. A hibrid autók a fékezéskor visszanyert energiát és a konnektoros töltőkből kinyerhető elektromos áramot hasznosítják – ez utóbbiakat plug-in hibridnek nevezik. A hibridek áthidaló technológiák; csak addig fogják gyártani őket, amíg ki nem szorítják őket a nagy hatótávolságú, teljes mértékben elektromos meghajtású járművek.

A váltás szükségességét részben környezetvédelmi okok indokolják – és ezen a ponton visszacsatolhatunk a vállalati fenntarthatóság kérdésére. A belsőégésű motorokból egyre több szén-dioxid kerül a légkörbe, ami nagyban hozzájárul a Föld felmelegedéséhez. Az egyik legfontosabb klímakutató testület, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentése szerint a globális szén-dioxid kibocsátás 23 százalékáért a benzinmotoros járművek felelnek. Ezt ellensúlyozza az elektromos meghajtás, mivel a benzin- és dízelmotoros járműveknek nincs közvetlen károsanyag-kibocsátása. (Fontos: egy e-autó csak akkor karbonsemleges, ha a jármű meghajtásához, illetve az akkumulátorok gyártásához szükséges energiát teljes egészében megújuló forrásokból fedezik.)

Tiszta és hazai

A magyarországi energiafelhasználás gyakorlatilag megfeleltethető a világtrendeknek: a felhasznált energia negyede a közlekedésre megy el. A belsőégésű motorok károsanyag-kibocsátása azonban a hazai városok levegőjén is érződik. Ez azért fontos, mert az UNO World Urbanization Prospects 2014-es jelentése szerint 2050-re a világ népességének 70 százaléka városi régiókban fog élni. Az ezzel járó lég- és zajszennyezést azonban ép tüdővel és sértetlen dobhártyával nem lehetne kibírni, így okvetlenül szükség lesz az e-mobilitási paradigmaváltásra. És ezalatt nemcsak a járműveket értjük, hanem a hozzájuk tartozó (hálózati) infrastruktúrát is.

A váltásban sokat segíthetnek az olyan új generációs energiacégek, mint amilyen az ALTEO. A vállalat e-mobilitási divíziója, az ALTE-GO Kft. 2020 októbere óta működik; azóta az ország számos pontján telepítettek a megrendelők egyéni igényeinek leginkább megfelelő töltőberendezéseket. Az ALTE-GO Kft. országszerte biztosítja a töltők értékesítését, telepítését és üzemeltetését.

„Az e-mobilitás üzletág elindításával egy eddig hiányzó láncszem kerül be az ALTEO gépezetébe. Az új tevékenységi kör tovább szélesíti a társaságunk értékteremtését, bővíti jelenlétünket az energetikai piacon. Emellett, ahogy arra a 2020-2024-es időszakra vonatkozó stratégiánkban is utaltunk, komoly üzleti lehetőségeket látunk a szektorban, hiszen az e-mobilitás várható terjedése erős növekedési impulzust adhat a villamosenergia-szektor egészének.”

– mondta ifj. Chikán Attila, az ALTEO Csoport vezérigazgatója. A vállalat egyedi megoldásokat kínál az otthoni, a vállalati és a publikus töltők piacán egyaránt. Főleg iroda- és parkolóházakban, céges telephelyeken, illetve családi és társasházakban vállalják töltők telepítését és üzemeltetését, de – stratégiai partnerszövetség formájában – nyilvános töltőállomások kiépítését is vállalják.

Az ALTEO a szolgáltatáscsomag részeként maga végzi el

… a telepítést. A gyakorlat alapján a töltőberendezésekhez szükséges villamos energia biztosítása és az elektromos vezetékek kiépítése néha költségesebb, mint az eszköz beszerzése. Az ALTEO országos lefedettségű műszaki csapata egyeztetés után elvégzi az ingyenes helyszíni felmérést, hogy a megrendelői igényekhez és lehetőségekhez legjobban illeszkedő, költséghatékony ajánlatot tegyenek a töltők lehetőséges telepítési helyszíneire és a villamosenergia-betáplálás kialakítására.

… az üzemeltetést. Nemzetközi informatikai háttérrendszerünkkel támogatást nyújtunk a telepített töltők működtetéséhez is. A rendszer lehetővé teszi a töltések indítását és befejezését, nyomon követését, elszámolását, mindezt az adatok teljes körű védelme mellett. Akár alkalmazottakról, akár bérlőkről, akár vendégekről van szó, a töltők csak megfelelő jogosultsággal használhatók. Igény szerint mobil applikációval és/vagy RFID-bilétával is lehetőség van a berendezések használatára. Ezek a töltők ráadásul nemcsak az adatainkat, hanem az eszközeinket is biztonságban tartják – nem fenyeget az a veszély, hogy túlhevülnek vagy kigyulladnak.

… a karbantartást. A töltőberendezések prémium minőségű anyagokból készültek, de a folyamatos működésüket a vállalat informatikai háttérrendszere felügyeli és ellenőrzi; rendellenességet észlelve azonnal riasztja a 24 órás ügyfélszolgálatot, akik az eseti hibák elhárításáért és a tervezett karbantartásokért felelnek.

… a dinamikus terheléskezelést. A dinamikus terheléskezelés (DLM) biztosítja az energiakezelést több töltőállomás egyidejű működtetése esetén. A DLM maximális hatékonysággal osztja el a rendelkezésre álló teljesítményt több jármű egyidejű töltése közben, ezzel növelve a töltők számát (a szerződéses teljesítmény növelése nélkül). Így gazdaságosabbá tehetők a villamosenergia-költségek, csökkenthető a rendelkezésre állás díja, a tudatos energia-használat pedig kiszolgálhatja a legkifinomultabb e-mobilitási igényeket is.

• Globe3 irodaház (Budapest, III. kerület). A 11 töltési pont telepítéséért és üzemeltetéséért az ALTEO felel; a szolgáltatást az irodaház bérlői és a Share Now járművei vehetik igénybe. Itt debütált az ALTEO dinamikus terhelésmenedzsment funkciója, ami a felvett villamosenergia és a töltések automatikus összehangolását biztosítja.
• Wing Máriássy utcai irodaház (Budapest IX. kerület). A dolgozók dedikált RFID-bilétával használhatják a kettős töltőt.
• Hungária Office Park (Budapest XIV. kerület). A bérlők és vendégek párhuzamosan 4 ponton vehetik igénybe a töltőt.
• Praktiker (Budaörs). Összesen 4 töltési pont, csatlakozónként 22 kilowatt áll a vásárlók rendelkezésére. A töltőkhöz használt mobilalkalmazás androidos és Apple telefonokon is futtatható.
• Leányfalu Infocharger (Leányfalui Termálfürdő). Az ALTEO az országban egyedülálló multimédiás töltőberendezést telepített a Termálfürdő mellett. Ezzel két autó párhuzamosan 22 kilowattal tölthet, miközben a töltő 55 hüvelykes kijelzőjén helyi információk, reklámok jelennek meg, tájékoztatva a nem-töltő ügyfeleket is.
• Tiszaújváros (Bethlen Gábor út). A közhasználatú töltő a városközpontban végez gépjárműfeltöltést.

A jövőről nem beszélni kell, hanem formálni

Ezek a töltők – amik, mint olvashattuk, egy átgondolt rendszer végpontjai – ma különlegességnek számítanak. De csak idő kérdése, hogy elterjedjenek, és ha az e-mobilitás a jelenleginél nagyobb teret nyer, épp olyan közömbösen fogunk rájuk pillantani, mint ma a benzinkutak szivattyúira. Zajcsökkentés, tiszta levegő, fenntartható működés, környezetbarát megközelítés – nagyjából ilyen célokat kell kitűznie annak a cégnek, ami nemcsak beszélni szeret a felelősségvállalásról, hanem be is építi azt a vállalati stratégiájába.

(A cikk megjelenését az ALTEO Csoport támogatta.)