Magyarországon is megjelent a bogár, amellyel védekezni lehetne a parlagfű inváziója ellen
A parlagfű elleni biológiai védekezés legújabb metódusait keresik az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet munkatársai.
Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapján megjelent közlemény szerint az allergén ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) egyik eredeti, szintén Észak-Amerikában honos kártevője a parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa), amely az utóbbi években megjelent Olaszországban, Horvátországban és Szerbiában is, tavaly pedig néhány nem főállású rovarász megtalálta Budapesten, Soroksár környékén is. A Növényvédelmi Intézet kutatói szerint várható volt magyarországi felbukkanása, hiszen a horvátországi és szerbiai előfordulása 100 kilométerre esik a magyar határtól, és megszokott, hogy ilyen esetekben az állatok természetes terjedéssel újabb élőhelyeken jelennek meg.
A parlagfű-olajosbogár – elődlegesen a lárvája – a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein. Olaszországi vizsgálatok kimutatták, hogy ahol stabil populációja létezik, ott a parlagfű pollentermelése mintegy 30 százalékkal csökkent.
Ám mivel Magyarországon a bogár egyetlen eddig ismert előfordulási helye Soroksár, ami viszonylag messze van a többi elterjedési területtől, a kutatók szerint nem lehet eldönteni, hogy megjelenése egyszeri behurcolás eredménye, vagy a faj már szélesebb körben is elterjedt az országban.
Az ATK NÖVI kutatói ezért a közösségi tudomány (citizen science) jegyében a lakosság – a rovarászok, a gazdálkodók és a természetjárók – segítségét kérik terjedésének felméréséhez és előfordulásának pontosabb behatárolásához. A bogár könnyen felismerhető, körülbelül fél centiméter hosszúságú, sárga-sárgásbarna színezetű, szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók. Főleg névadó növényén található meg, és szabad szemmel is jól megfigyelhető.
A szakemberek kérik, hogy aki felismeri a bogarat, küldje el a pontos előfordulási adatait, megfigyelésének dátumát, helyszínét, illetve lehetőség szerint egy jó minőségű fényképet is. A kutatókat az is érdekli, hogy az állat a parlagfüvön kívül milyen tápnövényeken fordulhat elő.
A kutatók szerint az még kérdés, hogy ha a bogár meg is él Magyarországon, vajon képes-e a külföldi példákhoz hasonló hatékonysággal csökkenteni a parlagfű pollenjének mennyiségét.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: