A klímaváltozás miatt egyre hosszabb az allergiaszezon
A pollenszezon az elmúlt harminc évben akár húsz nappal is kitolódhatott – legalábbis erre mutat egy korábbi amerikai kutatás, de egy friss német tanulmány szerint elképzelhető, hogy már a helyi virágzás előtt is allergiás tüneteket válthat ki a távolabbról érkező pollen, így az allergiások tünetei még tovább jelentkezhetnek, mint eddig hitték.
Annette Menzel, a tanulmány vezető szerzője szerint az eddigi kutatások nem foglalkoztak eleget a pollen terjedésével – pedig pont ez a lényege. A kutatók hat bajor mérőállomás adatait használták, és arra jutottak, hogy a mogyoró és az éger esetében a pollen évente akár két nappal korábban is felbukkanhatott, mint az előző évben. A bükk és a kőris esetében évente átlagosan fél nappal tolódott korábbra a pollen felbukkanása.
Menzel szerint az 1987 és 2017 közötti adatok vizsgálata alapján az esetek kétharmadában már azelőtt megjelent a pollen, hogy hivatalosan megkezdődött volna az allergiaszezon, vagyis ilyenkor nem a helyi virágok válthatnak ki allergiás tüneteket, hanem a más tájakról, a széllel érkező virágpor.
Korai virágzás, korai tüsszögés
A kutatás nem jó hír az allergiások számára: a korai tavasz miatt eleve korábban virágzanak a fák, a légkör magasabb széndioxid-tartalma miatt pedig a növények több virágot hoznak, így több pollent is termelnek. Menzel szerint az invazív fajok tovább rontják a helyzetet, ezek ugyanis olyankor is képesek pollent kibocsátani, amikor az őshonos növények nem.
A tanulmány arra nem tért ki, hogy az import pollen milyen távolságból érkezett, csak azt vizsgálta, hogy Bajorországon belülről származik-e. A korábbi megfigyelések szerint egyes pollenfajták eljutottak már Kelet-Európából Olaszországba, Közép-Európából pedig Hollandiába és Nagy-Britanniába, de az Antarktiszon is gyűjtöttek már pollent, mindez pedig arra utal, hogy a virágpor több száz kilométerre is eljut.
Ye Yuan, a tanulmány társszerzője szerint a kutatás fontos lépés lehet a pollenszezon alaposabb meghatározásában, egyúttal arra is rámutat, hogy a jövőbeli kutatásokban sokkal inkább figyelembe kell venni a klímaváltozás és a földhasználat szerepét, mint a korábbiakban tették.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: