Egy friss kutatás szerint a felmelegedés és a túlvadászat mellett egy harmadik jelenség is sújtotta a mamutokat: bedugult orral nehéz párt találni és élelmet szerezni.
Az allergiások életét megkeserítő ürömlevelű parlagfű csak a 19. század végén jelent meg Európában, és miután az Észak-Amerikából behurcolt fajok kereszteződtek egymással, olyan inváziót indított, hogy kártevője és kórokozója sem tudott érdemben megjelenni.
A parlagfű-olajosbogár lárvája a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein, vizsgálatok kimutatták, hogy ahol stabil a populációja, ott az allergén növény pollentermelése mintegy 30 százalékkal csökken.
Egy friss német kutatás szerint korábban kezdődik és később ér véget a pollenszezon: a szél már a helyi virágzás előtt is elhozhatja az allergén polleneket, de a felmelegedés miatt a virágzás is hamarabb kezdődik.
A beporzó tevékenységükkel jelentős gazdasági hasznot hajtó rovarok a levelek átlyukasztásával akár 30 nappal is előrehozhatják a virágzást, állítják svájci kutatók.
Nem elég, hogy felolvad a permafroszt, és elfogynak a gleccserek, a klímaváltozás ráadásul a pollenallergiások életét is megkeseríti. Az első átfogó kutatást a témában a Szegedi Tudományegyetem kutatója végezte szerzőtársával.