A Science ismertette azt a kutatást, amely során amerikai kutatók egérkísérletekben találták meg az életveszélyes tünetegyüttes neurológiai magyarázatát.
A parlagfű-olajosbogár 30 százalékkal is csökkenti a parlagfű pollentermelését, ám Európában például a napraforgót is károsítja. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói azért is elemezték a rovar terjedési mintázatait, hogy felmérjék a növényvédelmi alkalmazás kockázatait.
Két friss tanulmány szerint is nagyon rosszul hatnak az agy egészségére a szteroidok – mindegy, hogy a testépítéshez használtakról vagy az allergiára, asztmára felírt szerekről van szó. Utóbbiak hosszú távú használata depressziót, szorongást és delíriumot is előidézhet.
Az allergiások életét megkeserítő ürömlevelű parlagfű csak a 19. század végén jelent meg Európában, és miután az Észak-Amerikából behurcolt fajok kereszteződtek egymással, olyan inváziót indított, hogy kártevője és kórokozója sem tudott érdemben megjelenni.
A legtöbb krónikus betegség, különösen a demencia, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Nemcsak Amerikában, hanem számos európai országban találtak hasonló eseteket. A kullancscsípés nem feltétlenül okoz betegséget, és ha időben eltávolítják a vérszívót, a fertőzés esélye minimálisra csökken.
Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói a CRISPR génszerkesztési módszerrel távolították el a macskaallergiáért felelős fehérjét kódoló géneket az állatok sejtjeiből, így hamarosan megkezdődhet a genetikailag hipoallergén macskák tenyésztése.
A parlagfű-olajosbogár lárvája a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein, vizsgálatok kimutatták, hogy ahol stabil a populációja, ott az allergén növény pollentermelése mintegy 30 százalékkal csökken.
Egy friss német kutatás szerint korábban kezdődik és később ér véget a pollenszezon: a szél már a helyi virágzás előtt is elhozhatja az allergén polleneket, de a felmelegedés miatt a virágzás is hamarabb kezdődik.
Több százezer beoltottból eddig mintegy nyolc embernél váltott ki allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcina Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech és a Moderna hírvivő RNS-alapú oltóanyagainak egyik összetevője, a polietilén-glikol lehet a ludas.
A hidegallergia bőrkiütéseket okoz, de szélsőséges esetekben anafilaxiás sokkhoz és a légzés leállásához is vezethet. Ez történt egy coloradói férfival is.
Egy német kutatás szerint a tetoválásokhoz használt festékeken kívül maga a tű is okozhat allergiás reakciókat. A problémát a nikkel és a króm okozza.
17 budapesti általános és középiskolánál két héten keresztül mérte a levegő nitrogén-dioxid-szintjét a Greenpeace Magyarország. Az eredmények közel felében jóval az egészségügyi határérték feletti értékeket találtak, amiért szerintük elsősorban az öreg dízelüzemű járművek a felelősek. Az NO2 a gyerekkori allergia és asztma egyik legjelentősebb rizikófaktora.
Nem elég, hogy felolvad a permafroszt, és elfogynak a gleccserek, a klímaváltozás ráadásul a pollenallergiások életét is megkeseríti. Az első átfogó kutatást a témában a Szegedi Tudományegyetem kutatója végezte szerzőtársával.
Túl sokáig kezelték áltudományként az allergológiát, de a mogyorókrízis is csak kárcsökkentésre volt jó. Az allergia kialakulásának okait a mai napig keresik, de valószínűnek tűnik, hogy a modern élet tehet róla.