5 beszédes ábrán a közelgő világvége: így válik lassan élhetetlenné a Föld

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) – a Meteorológiai Világszervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja által 1988-ban alapított testület – néhány hete közzétette a klímaváltozás várható következményeit boncolgató, több száz oldalas, hivatkozásokban bővelkedő jelentését. Az IPCC a világ egyik legfontosabb klímakutató testülete: az előrejelzéseik szakszerűek és pontosak, de a tárgyilagos szövegekből és grafikonokból ijesztő jövőkép rajzolódik ki.

Gyilkos gázt lehelek

Hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység is befolyásolja, azt már csak a legelvakultabb klímatagadók vitatják. A károsanyag-kibocsátás nagy mértékben hozzájárul a globális átlaghőmérséklet-emelkedéshez, és a fő bűnös a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok égetése során keletkező szén-dioxid. Természetesen nemcsak ezzel kell számolnunk, hanem a metánnal, a kén- és a dinitrogén-oxiddal, illetve más, nem szén-dioxid-alapú, de üvegházhatású gázzal is; ezek mind hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez. De milyen mértékben?

Tűz, jöjj velem

A klímaváltozás kapcsán az egyik leggyakrabban hallott, rendszeresen visszatérő érték az 1,5 Celsius-fok. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben ennyiben maximalizálták a bolygó felmelegedését az iparosodás előtti időkhöz (1850-1900) képest; ha sikerül ehhez tartani magunkat, elkerülhetjük a klímakatasztrófát. Sajnos ez még az optimista forgatókönyvek szerint sem valószínű, hogy ez sikerülhet – legalábbis a mostani aktivitásunk alapján. Ha nem sikerül gyökeres változásokat eszközölni, még ennél is súlyosabb felmelegedéssel számolhatunk. Hogy ez hogy érintheti az egyes régiókat, azt az alábbi ábra szemlélteti.

Északi árvizek és trópusi aszályok

A másfél Celsius-fokos felmelegedés az egész földi ökoszisztémát felboríthatja: a trópusi vidékeken a szokásosnál is pusztítóbb szárazságokkal és aszályokkal, a magasabb szélességi körökön növekvő csapadékmennyiséggel számolhatunk. A mezőgazdaságból élőknek, valamint az állat- és növényvilágnak nem lesz idejük alkalmazkodni az időjárás megváltozásához, ami éhínségekhez és növekvő élelmiszerárakhoz vezethet.

A száraz szárazabb, a nedves nedvesebb lesz

Mi történne, ha nem másfél, hanem 4 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számolnánk? Az észak- és közép-afrikai régió, valamint az Arab-félsziget nagy része esőáztatta sártengerré változna, és elsivatagosodna az Egyesült Államok, Spanyolország, Észak-Afrika, illetve Dél-Amerika Venezuelától Paraguayig terjedő része. Hogy a mezőgazdasági és ökológiai aszályoknak, illetve a heves esőzéseknek milyen hatása lenne a környezetre, illetve az ott élők életminőségére, arról megoszlanak a vélemények, de minden forgatókönyv borúlátó.

Közelíteni a lakhatatlansághoz

A klímavészhelyzeti forgatókönyvek általában soktényezős, komplex jelenségeket írnak le, de mindegyikben szerepel az a szimpla okozati összefüggés, hogy minél nagyobb a felmelegedés mértéke, annál szélsőségesebb időjárási jelenségekre számíthatunk. A szélsőségeket már most is észlelhetjük, de sajnos jó esély van rá, hogy amit ma szélsőségesnek tartunk, az a jövőben normális lesz. A korábban évtizedenként egyszer tapasztalt aszályok, árvizek és hőmérsékleti rekordok a lakhatatlanság határáig megváltoztathatják a földi ökoszisztémát. Hogy a csapadékmennyiség-változás, az extrém hőmérséklet és az aszályok milyen mértékben befolyásolhatják a Föld élhetőségét, azt az alábbi ábra szemlélteti.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: