Az emberi testnek megvannak a tűréshatárai, és a 21. század hőmérséklet- és páratartalom-emelkedése jó eséllyel át is fogja lépni ezeket a határokat. Nemcsak a hőség, hanem a párásság is számít: a magas nedvességtartalmú levegő 35 Celsius-fokon is gyilkos lehet.
Fel kell készülnünk arra, hogy merőben új gazdasági szemlélet mentén kell élnünk, életmódunkat pedig gyorsan és radikálisan meg kell változtatnunk. Nincs mese, korlátoznunk kell szén-dioxid-termelő pénzköltésünket. Mindezt tudatosan, állhatatosan, hiszen abba az életmódba, amit eddig folytattunk, már nincs visszatérés.
A korábban legfeljebb évtizedenként egyszer tapasztalt aszályok, árvizek és hőmérsékleti rekordok a lakhatatlanság határáig megváltoztathatják a földi ökoszisztémát.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
A szervezet minden olyan tudományterület kutatóit igyekszik összefogni, amelynek valamilyen módon köze van az éghajlatváltozás tanulmányozásához. Áprilisban jön az első nagy magyar klímakonferencia, amelyre főként fiatal kutatók jelentkezését várják.
Egy friss kutatás szerint a legrosszabb forgatókönyv sem volt olyan rossz, mint a valóság: mindössze 0,5 fokos felmelegedés elegendő ahhoz, hogy fél méterrel megemelje a tengerszintet a század végére, ez pedig nagyon rossz hír a partvidékek lakóinak.
A szén-dioxidnál 300-szor erősebb üveghatású gáz, a dinitrogén-oxid légköri koncentrációja mindennél nagyobb ütemben nő, és ez a mezőgazdaság sara. A trágyázás és műtrágyázás jelenlegi mértéke mellett az ideális 1,5 helyett 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedéssel kell számolni.
A visszamenőlegesen elemzett korabeli klímamodellek meglepően nagy része jósolta meg pontosan a jövőt, pedig a kibocsátás alakulását nehéz előre megbecsülni. Ez rossz hír, mert egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi modellek pesszimista előrejelzései is stimmelnek.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
Az ENSZ szerint át kell állni a klímatudatos gazdálkodásra és étrendre, de a globális életmódváltás lokális kihívásokat hoz magával. Az egyenlőtlenség legyőzése nélkül a klímaváltozást nem lehet megállítani, ám részben épp a klímaváltozás idézi elő az egyenlőtlenségeket.
Február 7-én 18 órakor startol a CEU előadássorozata, amelyben hazai szakemberek járják körül a legaktuálisabb globális problémákat, elsőként a klímaváltozást. Sztárelőadó: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.
Az ENSZ lengyelországi klímakonferenciáján hosszas tárgyalások után elfogadták a 2015-ös párizsi egyezmény végrehajtásának szabálykönyvét, mégsem teljes a siker.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentésének kiszivárgott változata szerint 66 százalékos a valószínűsége annak, hogy 2100-ig nem valósítható meg a legfeljebb 1,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés.