Elbuktuk-e már a másfélfokos klímacélt? Mit érnek a mostani bejelentések? És valóban radiátorokkal kellett melegíteni a túlhűtött dubaji szobákat? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Ürge-Vorsatz Diána számol be a dubaji klímacsúcson szerzett tapasztalatairól.
Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.
Március 20-án adta közre legújabb összefoglaló jelentését az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete.
Két kanadai kutató szerint több őszinteségre és kevesebb dumára van szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről, a klímacél pedig a társadalmi és politikai tehetetlenség és a kellő elszántság hiánya miatt mehet a levesbe.
A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
Ha a globális átlaghőmérséklet 1,7 és 1,8 Celsius-fokkal az 1850-es szint fölé emelkedik, a Föld lakosságának felét fenyegetik az emberi életet közvetlenül veszélyeztető tartósabb időszakok – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb, hétfőn publikált jelentésében.
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
Az emberi testnek megvannak a tűréshatárai, és a 21. század hőmérséklet- és páratartalom-emelkedése jó eséllyel át is fogja lépni ezeket a határokat. Nemcsak a hőség, hanem a párásság is számít: a magas nedvességtartalmú levegő 35 Celsius-fokon is gyilkos lehet.
Fel kell készülnünk arra, hogy merőben új gazdasági szemlélet mentén kell élnünk, életmódunkat pedig gyorsan és radikálisan meg kell változtatnunk. Nincs mese, korlátoznunk kell szén-dioxid-termelő pénzköltésünket. Mindezt tudatosan, állhatatosan, hiszen abba az életmódba, amit eddig folytattunk, már nincs visszatérés.
A korábban legfeljebb évtizedenként egyszer tapasztalt aszályok, árvizek és hőmérsékleti rekordok a lakhatatlanság határáig megváltoztathatják a földi ökoszisztémát.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
A szervezet minden olyan tudományterület kutatóit igyekszik összefogni, amelynek valamilyen módon köze van az éghajlatváltozás tanulmányozásához. Áprilisban jön az első nagy magyar klímakonferencia, amelyre főként fiatal kutatók jelentkezését várják.