Afganisztán csaknem legyőzte a járványos gyermekbénulást, de lehet, hogy kárba vész az összes erőfeszítés

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az elmúlt hetekben az egész világ láthatta, ahogy az amerikaiak afganisztáni kivonulása után a tálibok ismét átveszik az irányítást az ország fölött. A nyugati állampolgárok és az afgán menekültek tömött repülőkkel hagyták el az országot.

Sok egészségügyi szakértő is távozott Afganisztánból, ami komoly aggodalomra ad okot. Elképzelhető, hogy az országban ismét felüti a fejét a járványos gyermekbénulás (polio), aminek a felszámolására több évtizedet fordítottak.

1988 óta világszintű kampány indult a járványos gyermekbénulás felszámolására. Afganisztánon kívül csak egy országban nem sikerült teljesen kiirtani a vad poliovírust: az Afganisztánnal szomszédos Pakisztánban. Az afganisztáni esetszámok ingadozásán mindig érződött, ha a vallási és politikai harcok ellehetetlenítették a gyógyszerek és az egészségügyi segítség célba juttatását. Miután a koronavírus-járvány miatt három hónapos kényszerszünetet kellett tartani az oltási kampánnyal, a két országban 140-re ugrott a a fertőzöttek száma.

A mai helyzet ennél ígéretesebb: idén csupán egy-egy új esetet regisztráltak a két országban – mindkettőt idén januárban –, és a szennyvízben is alacsony volt a poliovírus-koncentráció. Az egészségügyi szakértők azonban nem tudják, hogy a kormány- és hatalomváltásnak milyen következményei lehetnek.

„Most hihetetlen epidemiológiai ablak nyílt meg Afgansztánban és Pakisztánban. Mindkét országban nagyon alacsony a vad poliovírus terjedésének mértéke; olyan alacsony, hogy az szinte példátlan. A védekezési programnak ez hatalmas lehetőség arra, hogy lecsapjon az alacsony vírusfertőzésre, és egyszerűen megállítsa azt.”

mondta a Wirednek Hamid Jafari, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyermekbénulás-felszámolási programjáért felelős regionális igazgató.

Az afganisztáni kampány nem szűnt meg, és semmi sem utal rá, hogy a tálib vezetés a program leállítását tervezné. A múlt héten a Global Polio Eradication Initiative (a gyermekbénulás felszámolását célzó globális kezdeményezés) közleményt adott ki; eszerint vizsgálják, hogy milyen hatása lenne a gyermekbénulás-felszámolási és más egészségügyi kezdeményezések leállításának, de szeretnék biztosítani a felügyeleti és immunizálási lehetőségeket, biztosítva a a frontvonalban dolgozó egészségügyi szakemberek munkáját.

Afganisztánban nem védőoltásként, hanem szájon át adható cseppként adagolják a gyermekbénulás megfékezéséhez szükséges gyógyszert. Ez kevésbé invazív módszer, ugyanakkor jóval strapásabb is: még a vakcinából is négyet kell beadni, hogy biztosan hasson, de a cseppekből ennél is több kell.Fotó: JAVED TANVEER/AFP

Azt viszont nem lehet megjósolni, hogy az Afganisztánt uraló tálibok  hogyan reagálnak majd a vírus visszaszorítását célzó intézkedésekre. Amikor a kilencvenes években először kerültek hatalomra, a tálibok engedélyezték a gyermekbénulás elleni kampányt – amit a WHO, a Járványügyi és Betegség-megelőzési Központ, a Gates Alapítvány, illetve a Rotary International szervezett –, de 2018-ban leállították azt az általuk ellenőrzött területeken: megtiltották az egészségügyi dolgozóknak, hogy házról házra járjanak, és nem engedték, hogy tömeges oltóponttá alakíthassanak középületeket.

Mindezek miatt – akárcsak a szomszédos Pakisztán politikai belvillongásainak hatására – a gyermekbénulásos esetek száma növekedni kezdett: 2018-ban csupán 33 esettel számoltak, míg 2019-ben már 117-tel. Ha hosszú időre megzavarják az immunizációs programot, annak súlyos következményei lehetnek, mert a gyerekeknek több körben kell beadni az orálisan adagolható cseppeket. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, ahol injekció formájában védekeznek a gyermekbénulás ellen, három környi injekciót, illetve egy negyedik emlékeztető oltást adnak be.

John Vertefeuille, az amerikai járványügyi központ, a CDC epidemiológusa a Wirednek elmondta: becsléseik szerint 2018 és 2020 között nagyjából hárommillió gyerek nem jutott hozzá a betegség-megelőzési szolgáltatásokhoz. Azok a gyerekek, akik részben vagy egyáltalán nem védettek a fertőzéssel szemben, jóval nagyobb eséllyel válnak sebezhetővé a vírus okozta bénulással szemben. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy a fertőzéses esetek felerősíthetik a környezetben található vírusokat, amiket a gyerekek másoknak is továbbadhatnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: