Napelemmel forradalmasítottak az afgán ópiumtermelők, a világot elárasztotta a zöld heroin

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Óriási zöld fordulaton ment át az elmúlt években az afgán ópiumtermelés, és ez a helyzet mindenféle ösztönző és klímaaggodalom nélkül, a tiszta kapitalizmus eredményeként állt elő – adta hírül terjedelmes riportban a BBC. A kistermelők egyszerűen nagyobb nyereségre akartak szert tenni, ezért fektettek a zöld energiába, ami annyira bevált, hogy jelentősen „javult” a globális heroinellátás.

A fordulatban Afganisztán legveszélyesebbnek tartott Helmand tartománya jár élen, amely amúgy is a legproduktívabb ópiumtermelő vidék a Földön. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala, az UNODC szerint ma már az afgán ópiumtermelés csaknem 80 százalékát, a globális termelés mintegy kétharmadát adja az ország délnyugati része, benne Helmand tartománnyal. 

A módszer

A helyzet most jutott el odáig, hogy az afgán máktermesztők zöld átállását meg is mérték: Richard Brittan volt brit katona cége, az Alcis arra specializálódott, hogy a Föld veszélyes vidékeiről készítsen minél részletesebb műholdas elemzéseket. A Brittan által készített interaktív térképeken követhető, hogyan szaporodnak évről évre a napelemekkel és víztározóval körülvett farmok a tartományban. „Így termesztik manapság a mákot ópiumtermelés céljából: száz méter mélyre leásnak a talajvízig, beállítanak egy elektromos pumpát, amelyet napelemekkel működtetnek, és bingó, már folyik is a víz” – ismerte Brittan a módszert.

Ez az egyszerű és gyümölcsöző megoldás igen gyorsan terjed. Az első adat az afgán kistermelők napelemhasználatáról 2013-ban érkezett, az azt követő években előbb fokozatosan, majd exponenciálisan nőtt a zöld technológiával működő farmok száma. A gazdaságokban használt napelemek mennyisége évről évre megduplázódott, míg 2019-ben Brittan műholdjai már 67 ezer napelemtelepet számoltak össze a Helmand folyó völgyében. A tartományi főváros, Lashkar Gah piacán három emelet magas tornyokban állnak az eladó napelemek, amint a riporthoz csatolt kép is mutatja. 

A cikk szerzőjéhez eljuttattak egy videót, amelyen egy afgán gazdálkodó mutatja be farmját. A valaha sivatagos területen két egységben összesen 18 napelemmel működteti két elektromos pumpáját, a vizet egy nagy tározóba vezeti, onnan pedig csatornák segítségével viszi tovább öntözésre. Körös-körül zöldellnek a földek, a videón szereplő gazda pedig arról beszél, hogy májusban már learatta a mákgubókat, most pedig paradicsomot termeszt.

Mákvirágzás

A fejleményekről a műholdfelvételek felhasználásával jelentést készítő David Mansfield 25 éve tanulmányozza az afganisztáni ópiumtermelést, és szerinte a napenergia bevezetése a legnagyobb technológiai változás, ami ez idő alatt előfordult. A korábban alkalmazott, dízellel működő pumpák használata igen költséges, ráadásul ezeken a távoli területeken többnyire csak szennyezett, rossz minőségű üzemanyag elérhető, így a berendezések gyakran meghibásodtak, tönkrementek.

Ma ezzel szemben a termelők ötezer dolláros befektetéssel már pumpához és megújuló energiaforráshoz jutnak, és a rendszer a beállítása után gyakorlatilag ingyen működik. (Összehasonlításképpen egy átlagos hozomány értéke Afganisztánban hétezer dollár.) Az erre felvett hiteleket rendszerint pár éven belül visszafizetik a gazdák, olyan sokat hoz produktivitásban az elektromos vízpumpálás.

Nem csoda, hogy ma farmok egy része már kétszer, sőt némelyik háromszor is arat egy évben, de a termelékenységet növeli az is, hogy újabb, eddig sivatagos területeket is meghódíthatnak a mákmezők.

Brittan adatai szerint 2012-ben 157 ezer hektáron, 2018-ban már 317 ezer hektáron, 2019-ben pedig 344 ezer hektáron termesztettek mákot a tartománybeli termelők. Ahogy a bevetett terület növekszik, úgy a lélekszám is: Brittan becslése szerint az elmúlt öt évben mintegy félmillióan települtek be Helmand tartományba, és műholdas méréseik szerint 48 ezer új ház épült.

A helmandi mákvirágzás nemcsak a tartomány népességére, hanem a világ heroinellátására is hatással van: a napenergia bevezetése előtt, 2012-ben az ENSZ becslése szerint Afganisztán évi 3700 tonna ópiumot állított elő, 2016-ban már 4800 tonnát tett ki a termés, 2017-ben pedig megszületett minden idők rekordja: 9000 tonna ópium. 

Globális ópiumtermelés tonnában, benne (lilával) az afganisztáni részesedés.Fotó: EU Drug Markets Report 2019

Erre az ópium ára zuhanni kezdett, amire a kínálat úgy reagált, hogy Afganisztánban 2018-ban és 2019-ben is csökkent az ópiumtermelés – kivéve délnyugaton, ahol a gazdák megújulóval modernizáltak.

Bár a heroin Magyarországon kimenni látszik a divatból, és az Európai Unió 2019-es drogpiaci körképéből is ez világlik ki, akik még mindig használják a súlyosan addiktív szert, nagy valószínűséggel a helmandi zöld ópium származékát fogyasztják. 

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: