50 év alatt ötszörösére nőtt az időjárási katasztrófák gyakorisága
A viharok, árvizek és hőhullámok hétszer több kárt okoznak, mint az 1970-es években, de a műholdas jelzőrendszereknek köszönhetően kevesebb emberéletet követeltek – idézi a BBC a Meteorológiai Világszervezet legfrissebb jelentését.
A WMO Atlas szerint az 1970-1980-as években átlag 170 ember halt meg naponta természeti katasztrófákban, ez 2010-re napi 40-re csökkent. A meteorológusok az 1979-2019 közötti periódus több mint 11 ezer időjárási katasztrófáját vizsgálták, amelyek több mint kétmillió ember halálát okozták. Eszerint az 1970-es években évente több mint 55 ezren haltak meg időjárási eredetű természeti csapásokban, az elmúlt évtizedben a halálos áldozatok száma évi 18 500 volt.
A WMO szerint ugyanakkor az elmúlt 50 évben ötszörösére nőtt az időjárással kapcsolatos katasztrófák száma a világon, javarészt a klímaváltozás hatásai miatt.
Az 1970-es években évente átlagosan 711 természeti katasztrófát jegyeztek fel, 2000 és 2009 között évi 3536-ot, 2010-19 között pedig 3165-öt. Az elmúlt 50 évben a természeti csapások a legtöbb halálos áldozatot a fejlődő országokban követelték, a feljegyezett kétmillió áldozat közel 90 százalékát.
A gazdasági károk mintegy 60 százaléka azonban a fejlett országokban jelentkezett. Az 1970-es években a természeti csapások évente mintegy 175 millió dollár veszteséget idéztek elő világszerte, ez a 2010-es évekre évi 1,38 milliárd dollárra nőtt. Az öt legnagyobb kárt okozó természeti csapás között van a 2005-ös Katrina hurrikán pusztítása az Egyesült Államokban, az etióp szárazság és éhínség a 1980-as években, valamint a Bhola ciklon pusztítása Bangladesben 1970-ben.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Radikális változtatásokkal még elkerülhetjük a katasztrófát, de ha nem sikerül, élhetetlen pokollá válik a Föld
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
Német meteorológusok: Ez az ítéletidő már az új norma része
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
Gyilkos tornádó Kelet-Európában: egyedi eset, vagy a jövő előszele?
Jégdarabokat köpködő pusztító forgószél rombolta földig csütörtökön a magyar határtól 100 kilométerre fekvő cseh kisvárost, Hodonínt és környékét. Bár az európai tornádók ritkábbak, és nem is annyira pusztítók, mint az észak-amerikaiak, az évente észlelt tornádók száma folyamatosan nő, így mi sem számíthatunk sok jóra.