Rekordmeleggel térhet vissza 2026-ban az El Niño
A Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén a felszíni hőmérséklet időszakos, nagymértékű növekedése várható.
A Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén a felszíni hőmérséklet időszakos, nagymértékű növekedése várható.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint a poláris örvény meggyengülése és szétesése hozzájárult a hideghullámokhoz Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, miközben a déli féltekén extrém hőség tombolt.
2024-ben minden korábbi évnél több szén-dioxid került a légkörbe. A folytatódó üvegházgáz kibocsátás és az erdőtüzek mellett a földfelszín és az óceánok csökkenő széndioxid-elnyelése állhat a háttérben.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az Európai Unió klímaváltozási szolgálata hétfőn publikálta a legfrissebb adatokat.
A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb adatai szerint 60 százalék esély van rá, hogy a Déli Oszcilláció meleg periódusa még májusig húzódik, utána semleges időszak várható.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint 98 százaléknyi esély van rá, hogy megdőljön a 2016-os rekord.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint az 1970-es években évente átlagosan 711 természeti csapást jegyeztek fel, 2000 és 2009 között évi 3536-ot, 2010-19 között pedig 3165-öt.
A Meteorológiai Világszervezet friss prognózisa szerint annak pedig 90 százalékos a valószínűsége, hogy 2021-2025 között legalább egy a valaha mért legmelegebb év lesz.
Tavasszal az egész világ visszahúzódott a vírusbiztos otthonába, de a globális felmelegedés ezt meg sem érezte – derült ki a United in Science környezetvédelmi jelentésből.
A Meteorológiai Világszervezet helyzetjelentése szerint 20 százalék esély van rá, hogy ezt a küszöbértéket a 2024 előtti évek valamelyikében meghaladja a globális felmelegedés – ettől még a másfél fokos klímacél fennáll. A világjárvány miatti kibocsátás-visszaesés pedig egyszerűen nem számít.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.