Német meteorológusok: Ez az ítéletidő már az új norma része

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A kedd óta Nyugat-Európa egyes részein lezúduló heves esőzések pusztító és halálos áradásokat okoztak. A tomboló árvíz Belgiumban, Németországban, Északkelet-Franciaországban, Luxemburgban és Hollandiában okozott pusztítást, a károk a nyugat-németországi és a kelet-belgiumi területeken voltak a legsúlyosabbak.

A Deutsche Welle összefoglalója szerint Németországban eddig 103, Belgiumban pedig 14 ismert áldozata van a háromnapos heves esőzéseket követő áradásoknak. A károk valódi mértéke a leginkább érintett régiókban egyelőre nem ismert, mivel számos falu még mindig megközelíthetetlen az áradások és földcsuszamlások miatt járhatatlanná vált utakon.

Az ítéletidőért felelős Bernd nevű ciklon, amely Németország területének több mint felét fedte be vastag felhőtakaróval, az előrejelzések szerint pénteken (július 16-án) veszít erejéből és felbomlik. 

Árvízi helyzet július 15-én a németországi ErfstadtbanFotó: EyePress via AFP

A csapadék mennyisége a leginkább érintett területeken a több száz millimétert is elérte 48 óra alatt, ami a két-három havi átlagos mennyiségnek felel meg – írta a helyi meteorológiai szolgálatok jelentése és a modelladatok ellenőrzése alapján a  Severe Wheather meteorológiai honlap.

Az özönvízszerű esőzéskért a nagy kiterjedésű alacsony nyomású légtömeg tehető felelőssé, amely közel három napon keresztül tartózkodott Európa ezen része felett. A részben konvektív felhők északkeletről (az Északi-tenger és Dánia felől) délnyugat felé terítették a nagy nedvességű légtömegeket. 

Az alábbi légi fotón az Ahr folyó kanyarulataiban fekvő Rajna-vidék-pfalzi Altenahr területét mutatják árvíz előtt és után. 

Klímaváltozás és szélsőséges időjárás

Az elmúlt hetekben Németország az extrém hőséget és szárazságot és a heves esőzéseket is megtapasztalta. Mivel a mostani rendkívüli esőzések helyenként több mint két napon át tartottak egyfolytában, a talaj nagyon gyorsan átázott, a tavak, folyók és patakok pedig órák alatt kiléptek medrükből. 

A meteorológusok szerint ilyen heves esőzéssel járó, nagy kiterjedésű és stabil időjárási helyzet meglehetősen ritka – Nyugat-Európában az utóbbi 15 évben egyszer sem fordult elő. Egyes kutatók úgy vélik, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy az éghajlatváltozásnak mennyiben van köze a több napos égszakadáshoz, de a korábbi modellkutatásokból és a statisztikákból tudható, hogy egyértelmű trend az extrém mennyiségű csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése.

Kárelhárítás a hollandiai Valkenburg központjában július 15-énFotó: SEM VAN DER WAL/AFP

Szakértők feltételezik, hogy az éghajlatváltozás miatt a kiterjedt magas-, illetve alacsony nyomású légköri képződmények nyáron hosszabb ideig maradnak Európa felett. Mindez egyes régiókban tartós szárazsághoz és hőhullámokhoz, máshol gyakori és jelentős esőzésekhez vezethet. A jelenség oka a modellek többsége szerint az Északi-sark jegének olvadása, amelynek hatására átalakul a nyugat-európai időjárást is nagyban meghatározó, a sarkvidéki légkör magasabb tartományaiban uralkodó poláris futóáramlat.

Új norma?

Vannak politikusok, akik egyértelmű összefüggést vélnek felfedezni az ember okozta klímaváltozás és a mostani nyugat-európai katasztrófa között: Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata német elnök például azonnali intézkedéseket sürgetett a klímaváltozás megfékezésére, szerinte csak ezekkel lehet elkerülni a jövőben a hasonlóan szélsőséges időjárási eseményeket. 

A Deutsche Welle által idézett meteorológusok szerint ilyen szélsőséges időjárás valaha nemzedékenként csak egyszer fordult elő, a jövőben viszont gyakoribb tapasztalattá válhat, és ez egyértelmű jele annak, hogy a klímaváltozás már most befolyásolja az életünket. 

Bernd Mehlig észak-rajna-vesztfáliai környezetvédelmi tisztviselő azt emelte ki, hogy ilyen időjárás általában csak télen fordul elő, nyáron teljességgel szokatlan az ilyesmi. A Lipcsei Egyetem meteorológusa, Johannes Quass szerint „ez már az új norma (...), a klímaváltozás átírja a megszokott időjárás definícióját is. Lassan közelítünk afelé az új rend felé, amely megváltozott csapadékmintázatokkal jár együtt.”

A felmelegedő levegő több nedvességet képes magában tartani, amit már a 19. században megfigyeltek a tudósok. Ha a levegő hőmérséklete csupán 1 Celsius-fokkal növekszik, a nedvességtároló kapacitása 7 százalékkal nő meg. A felmelegedés eközben a szárazföldi és vízfelületek párolgását is fokozza – mindezek következtében pedig gyakoribbá válnak a szélsőséges csapadékkal és viharokkal járó jelenségek. 

Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének kutatója szerint az elmúlt napok heves nyugat-európai esőzése „olyan szélsőséges időjárási jelenség, amelynek az intenzitását a klímaváltozás növeli, és a további felmelegedéssel tovább erősödik ez a trend”.  

Nem lehet mit kezdeni a sok vízzel

Quass azt emelte még ki, hogy az ipari Németország kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A heves esőzés valószínűsége 20 százalékkal nagyobb, mint a 19. században, „és 10 százalékkal nagyobb, mint amikor én születtem, negyven évvel ezelőtt”. Ha a talaj és a csatornarendszer nem képes gyorsan elvezetni a vizet, és olyan tényezők, mint az urbanizáció tovább nehezítik az esővíz elszivárgását, a felszínen maradó víz könnyen villámárvizeket és súlyos károkat okozhat – tette hozzá.

A szélsőséges időjárást előre lehet ugyan jelezni, azt viszont még mindig szinte lehetetlen előre megmondani, pontosan hol fognak igazán tetemes mennyiségű csapadéktól megszabadulni a felhők, hol történik majd a legnagyobb pusztítás. Így nehéz felkészülni a hasonló katasztrófákra és előre mindent megtenni a károk csökkentéséért.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bizonyos fajta vegetáció (például az ártéri erdők) és egyéb természetes szárazföldi akadályok emberi beavatkozásra vagy akár anélkül eltűnnek – ezáltal megszűnnek a természetes árterületek, és a többlet víz csak az emberi környezet felé talál utat. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: