Radványi Ádám elméleti evolúcióbiológus képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb tudománykommunikációs versenyén
2007 óta eddig több mint 10 ezer fiatal kutató vett részt a világ vezető tudománykommunikációs versenyén, a FameLab-en, amelynek amelynek magyarországi fordulóját hagyományosan a British Council és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezi.
A verseny a tudomány új arcait keresi, mert világszerte növekszik az igény arra, hogy a kutatók érdekesen, a diákok, a laikusok számára is érthetően mutassák be tudományos eredményeiket. A megmérettetésre 18 éven felüli, természettudományi, műszaki, orvosi vagy matematikai témával foglalkozó diákok, kutatók vagy tanárok jelentkezhetnek. A résztvevőknek három perc áll rendelkezésükre, hogy kutatási témájukat ismertessék.
Idén a járványveszély miatt a zsűri a jelentkezők videói alapján választotta ki a 13 döntőst, akik szeptember 23-án személyesen is bizonyíthatták tudománykommunikációs képességeiket – adta közre az MTA honlapja.
A csütörtöki magyarországi döntőt Radványi Ádám elméleti evolúcióbiológus, az ELTE Természettudományi Karának doktorandusza nyerte meg, aki előadásában a hőforrásokban előforduló Thermus aquaticus bemutatásán keresztül a földi élet kulcskérdéseivel foglalkozott. A FameLab idei, Nagy-Britanniában rendezendő nemzetközi döntőjén ő képviseli a magyar tudománykommunikátorokat.
A második helyezett Pásztor Kata, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biológiatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge, a Budapesti Corvinus Egyetem ötödéves pénzügytan hallgatója lett.
Az esemény videofelvétele alább látható:
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Nem érted a szakzsargont? Ne aggódj, így vannak ezzel a tudományos élet képviselői is
Több tízezer tanulmány elemzése után kijelenthető, hogy a barlangkutatók zsargonját nagyjából annyira értik a civilek, mint az Altamira-barlangot kipingáló ősemberek nyelvét. Pedig a tudományos eredmények fontosságának megértetésében nagy szerepet játszik a kommunikáció is.
A fizikusok a szépség bűvöletében élnek, és közben eltávolodtak a természet megértésétől
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.
Nem elég okosnak lenni, a tudományt el is kell adni
Március 6-án zárul a NaTE tudománykommunikációs versenye, ahol hivatásos tudósokból és profi kommunikátorokból álló zsűri választja ki az idei év legjobbjait. A döntősök közül négy fiatal magyar kutatóval beszélgettünk, akik elmondták, miért tartják fontosnak, hogy élvezetesen tudjanak mesélni munkájukról, és mi mindent tanultak a versenyből máris.