Csernobil még ma is mérgezi a bajorországi erdőket
35 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófája, a pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után Nyugat-Németország területét is elérő radioaktív szennyezés mértékének felmérésére alapított Müncheni Környezetvédelmi Intézet ismét sugárveszélyre figyelmeztetnek – írja a londoni The Times.
Az észak-ukrajnai szovjet atomerőműrobbanás radiaoktív felhője pár hét alatt elérte Bajorország déli területeit, Münchenben például a normális érték több mint tízszeresére emelve a sugárzás szintjét. Három és fél évtizeddel ezelőtt a kutatók a 30 éves felezésű idejű Cézium-137 izotóp magas koncentrációját tartották a legaggasztóbbnak.
A legújabb kutatási eredmények igazolják félelmeiket, mert az erdők talajszintje alá akár 50 méterrel is bemosódó izotóp koncentrációja ma is rendkívül magas az erdei ökoszisztémákban.
A probléma különösen súlyos a fenyvesekben, ahol a radioaktív részecskék a tűlevelekben felhalmozódva kerültek a talajba. Az olyan népszerű kirándulóhelyeken, mint a Starnbergi tó és környéke különösen magas egyes gombák, cserjék és az ezeket fogyasztó állatok sugárszennyezettsége.
A kutatók egyes a bajorországi vaddisznók (Sus scrofa scrofa) szervezetében az Európai Unióban meghatározott biztonságos szintnél akár százszor magasabb a sugárzási értékeket is mértek.
Az ehető gombafajok közül a barna tinóru (Imleria badia) és a sárga gereben (Hydnum repandum) tartalmazhatja a legmagasabb Cézium-137-koncentrációt. A müncheni intézet számításai szerint fél kiló ilyen szennyezett gomba elfogyasztása egy mellkasi röntgenfelvételnek megfelelő radioaktív sugárzással ér fel. A kutatók szerint azoknál, akik gyakran vagy nagy mennyiségben fogyasztanak ilyen erdei eredetű élelmiszert, azoknál fennállhat a veszélye annak, hogy túllépik a sugárzásra vonatkozó éves biztonsági határértéket, az egy millisievert.
A Müncheni Környezetvédelmi Intézet egy folyamatosan frissülő térképen gyűjti az erdei gombák sugárzási paramétereit és kérik is a lakosságot és a bevizsgálást végző gombaszakértőket, hogy ne csupán a hagyományos módon kategorizálják ehető, illetve nem ehető kategóriákra az őszi zsákmányukat.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
Erdőtűz volt Csernobilnál, magas radioaktív sugárzást mértek
A tűz elfojtása után a normálisnál 16-szor magasabb, de állítólag nem veszélyes radioaktív sugárzást mértek a helyszínre érő ökológusok.
Kaliforniai borban találták meg a fukusimai atomkataszrófa nyomait
A cézium-137 izotóp nyomára bukkantak egy olyan kaliforniai borban, amely a fukusimai atomkatasztrófa után készült.