Csernobil még ma is mérgezi a bajorországi erdőket

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

35 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófája, a pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után Nyugat-Németország területét is elérő radioaktív szennyezés mértékének felmérésére alapított Müncheni Környezetvédelmi Intézet ismét sugárveszélyre figyelmeztetnek – írja a londoni The Times.

Az észak-ukrajnai szovjet atomerőműrobbanás radiaoktív felhője pár hét alatt elérte Bajorország déli területeit, Münchenben például a normális érték több mint tízszeresére emelve a sugárzás szintjét. Három és fél évtizeddel ezelőtt a kutatók a 30 éves felezésű idejű Cézium-137 izotóp magas koncentrációját tartották a legaggasztóbbnak.

A legújabb kutatási eredmények igazolják félelmeiket, mert az erdők talajszintje alá akár 50 méterrel is bemosódó izotóp koncentrációja ma is rendkívül magas az erdei ökoszisztémákban.

A probléma különösen súlyos a fenyvesekben, ahol a radioaktív részecskék a tűlevelekben felhalmozódva kerültek a talajba. Az olyan népszerű kirándulóhelyeken, mint a Starnbergi tó és környéke különösen magas egyes gombák, cserjék és az ezeket fogyasztó állatok sugárszennyezettsége.

A dél-németországi Starnbergi tó és a környező erdők 2020. novemberébenFotó: FOTOSTAND / WAGNER/dpa Picture-Alliance via AFP

A kutatók egyes a bajorországi vaddisznók (Sus scrofa scrofa) szervezetében az Európai Unióban meghatározott biztonságos szintnél akár százszor magasabb a sugárzási értékeket is mértek. 

Az ehető gombafajok közül a barna tinóru (Imleria badia) és a sárga gereben (Hydnum repandum) tartalmazhatja a legmagasabb Cézium-137-koncentrációt. A müncheni intézet számításai szerint fél kiló ilyen szennyezett gomba elfogyasztása egy mellkasi röntgenfelvételnek megfelelő radioaktív sugárzással ér fel. A kutatók szerint azoknál, akik gyakran vagy nagy mennyiségben fogyasztanak ilyen erdei eredetű élelmiszert, azoknál fennállhat a veszélye annak, hogy túllépik a sugárzásra vonatkozó éves biztonsági határértéket, az egy millisievert.

A Müncheni Környezetvédelmi Intézet egy folyamatosan frissülő térképen gyűjti az erdei gombák sugárzási paramétereit és kérik is a lakosságot és a bevizsgálást végző gombaszakértőket, hogy ne csupán a hagyományos módon kategorizálják ehető, illetve nem ehető kategóriákra az őszi zsákmányukat.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: