63 éves korában meghalt Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Elméleti Nyelvészet tanszékének docense, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. A hírt testvére, Kálmán C. György tette közzé a Facebookon vasárnap.

Kálmán László a Qubit szeretett és megbecsült állandó szerzője volt, első, entrópia témájú cikke csaknem négy éve, a lap indulásának napján jelent meg, a legutolsót pedig – igemód és modalitás témában – idén július 31-én tettük közzé. Témái a programnyelvektől a filozófiai, nyelvfilozófiai és a nyelvtanoktatási kérdéseken át a leggyakorlatiasabb nyelvhasználati problémákig terjedtek. Ő volt a Qubit podcastjának első vendége is.

Úgy tartotta, hogy maga a nyelvészet szembenáll az iskolai nyelvtantanítást is átható preskriptív (azaz előíró) szemlélettel, ezeregy bizonyítéka volt rá, miért nem mindenhatók azok a nyelvtani szabályok, amelyeket iskolásként belénk neveltek. Július elején megjelent cikkében például így fogalmazott:

„az iskolai »nyelvtanok« nagyon magabiztosan állást foglalnak olyan kérdésekben is, amikről maguknak a nyelvészeknek egyáltalán nincs egyöntetű véleményük. Ahelyett, hogy elismernék, hogy sokféleképpen elemezhető, szemlélhető jelenségekről van szó, amiknek sokszor éppen ebben rejlik az érdekességük, fontosabbnak tartják, hogy az iskolai »tananyag« (és persze a pedagógus, aki azt közvetíti) az »igazság« letéteményese legyen, hiszen minek tanulnánk meg olyasmit, ami nem is biztos, hogy »igaz«? Az egész iskola és a tanulás fogalmának átértékelésére lenne szükség ahhoz, hogy ezt a szemléletet leválthassuk arra, ami a tudományéhoz közelebb áll.”

Kálmán László Kókusz kutyájával együtt a szerkesztőség rendszeres kedves vendége volt. Szomorúan búcsúzik tőle a Qubit szerkesztősége.