Justice, misinformation, toxic: megválasztották a tavalyi év szavait
Az igazságtól a toxikusságig terjed a különféle tudományos műhelyek által kiválasztott év szavainak skálája.
nyelvészet
Végy egy vagon összetett szót, és próbáld meg egy programmal felszeletelni őket!
Kálmán László, az MTA nyelvésze fogta magát, írt egy algoritmust, ami elemeikre bontja az összetett magyar szavakat, aztán ráeresztette másfél millió szóalakra. Hogy mi történt ezután?
VIDEÓN a decemberi Qubit Live néhány legklasszabb mozzanata
Milyen lett volna, ha nyelvészek, robotok és rengeteg érdeklődő mellett te is beférsz a szülinapi Qubit Live-ra? Ilyen lett volna!
Kutatósztárok, kutyákról mintázott robotok és fénykardozás az A38-on – ilyen volt az első Qubit Live
Az első Qubit-találkozón a gyerekeket optikai palackposta várta, a felnőttek pedig megtudhatták, hogy mi fán terem a nyelvtudományi neurális háló és az etorobot portás, továbbá kiderült, hogy a beszélő szándékainak kifürkészéshez kell-e metapragmatikai tudás. A szeánsz fénypontja az év embere díj átadója volt.
A gyakoriság szerepe a nyelvben: balettből vagy balettból?
Ha alaposan megfontoljuk, hogy pontosan mit számolunk, miben mérjük a gyakoriságokat, és mit veszünk még számításba a gyakoriságokon kívül, olyan összefüggéseket is felfedezhetünk tisztán statisztikai alapon, mint a magyar magánhangzó-illeszkedés, amit pedig a nyers adatok szinte egyáltalán nem mutatnak.
Berakta a szöllőt a hüttőbe – a beszéd csodálatos szimfóniája
A beszédünknek a beszédhangok sorozatán kívül még legalább egy összetevője van, a dallam. Úgy is mondhatjuk, hogy az egy másik szólam. Kálmán László elmagyarázza a hangzók képzését, a beszéd szólamait.
Beszéljünk magyarul: Mész fürödni? Menj fürödni!
Milyenek a magyar mondatok, és hogyan magyaráznánk el őket egy külföldinek? Kálmán László, az MTA nyelvésze mondatfélékről, állítmányfélékről, igés szerkezetekról és a titokzatos Jóskáról, aki vagy be van rúgva, vagy be fog rúgni.
Török nyelv-e a magyar?
Akármilyen intenzív volt is az ősmagyar és az ótörök érintkezése, a magyarok nem adták fel az uráli nyelvüket (sőt, valószínűleg sok más nyelvet beszélő át is tért a magyar ősére), és a török hatás messze nem volt akkora, hogy az uráli rokonság megkérdőjelezhető legyen.
Alfaszor vagy alfászor – mindegy? Paradigmaváltás a nyelvészetben
Feltűnő, hogy a nyelv felfogásában történő változás mennyire párhuzamos a gondolkodás felfogásában történővel. Kálmán László a nyelvészeti paradigmaváltás hátteréről.
A régens és a csápjai: mit jelent az a szó, hogy figyel?
Hogyan kell azt elképzelni, amikor egy szóból csápok lógnak ki? És mit jelent az atomizmus és a holizmus, amikor a szavak „jelentéséről” beszélünk? Kálmán László, az MTA nyelvésze elmagyarázza.
Már megint bakot lövünk
Hogyan segíthet az információelmélet abban, hogy megtaláljuk, milyen szavak tartoznak szorosabban össze egy hosszú szövegben (a mondatokon belül), és alkotnak úgynevezett kollokációt?
A jelentéstan találkozik a mondattannal: mikor hagyható el a hogy?
Miért nincs olyan, hogy „*Kétlem bejön”, csak olyan, hogy „Kétlem, hogy bejön”? Ennek megértésében segít a jelentéstan, a mondattan, de egy kicsit még a kiejtés is. Aki viszont elkülönült nyelvtani modulokban gondolkozik, nehezen definiálja a hogy elhagyhatóságát.
Fogalmunk sincs arról, hogy mi az a fogalom
Hogy micsodák is a fogalmak, arról annyi sokat és különfélét mondtak már évezredek óta, hogy ezek után bátran állíthatjuk: fogalmunk sincs róluk.
Ha nem szófajok, akkor micsodák?
Miért butaság, hogy az ige „cselekvést, történést vagy létezést jelentő szó”? Hogyan segítenek a nyelvészeknek a kétszavas mondatok? Kálmán László, az MTA nyelvésze nem adja fel, tovább csoportosít.
Értsük meg egymást!
A jelentés fogalmát nem célszerű a megértés sokféle menetéhez és mibenlétéhez kötni. Ezek szerint tehát valami máshoz kellene lehorgonyozni? Vagy hagyjuk meg ilyen lazának? Vagy mondjunk le róla teljesen?
Jelentés a jelentésről
Nagy bajban vagyunk: a magyar jog nagyon alapvető kérdésekben, a szövegek értelmezésében olyan fogalmakra épül, amiknek a leírását jól ellenőrizhető, tételes formában sehol sem találjuk meg.
Ige, számnév, melléknév, majom: vadásszunk szófajokra!
Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik szófajba tartozik egy-egy szó? Minél többet tudsz a nyelvészetről, annál nehezebb.
A magyar nyelv még a szélsőséges ideológiákba sem hal bele
Többet ártanak a magyar nyelvnek és használóinak a szélsőséges nyelvideológiák, mint egy nem kedvelt rokonság vagy a 21. századi infokommunikációs forradalom, derül ki A magyar nyelv jelene és jövője című, most megjelent tanulmánykötetből.
Ahány szó, annyi szófaj?
A legtöbb nyelvész alábecsüli annak a jelentőségét, hogy mennyire eltérően viselkednek az egyes szavak, szócsoportok. Ha valóban aszerint osztályoznánk őket, hogy milyen környezetekben fordulnak elő, kis túlzással minden szó külön szófajt alkotna.
Hogyan osztályozzuk a szavakat? Nem biztos, hogy úgy kellene, ahogy az iskolában tanítják!
Már harmadik elemiben elvont nyelvtani kategóriákkal bombázzák a gyerekeket, amiknek szinte semmilyen szemléleti alapjuk nincs. Hagyjuk a mára teljesen elavult iskolai nyelvtant!
Mi az a kollokáció, és hogyan fordítsa a gép angolra, hogy „bakot lő”?
Vigyázat, a „shoot a buck” nem biztos, hogy jó megoldás! Kálmán László, az MTA nyelvésze kollokációról, idiómákról, entrópiáról és gépi fordításról.
A rend ára
Hogyan mérhetjük meg a nyelvészetben, hogy mekkora az ára a rendetlenségnek? Vagy ami ugyanaz: a rendrakásnak? Mennyi információt hordoz a szóköz, és hány biten lehet eltárolni egy teknős útját?
Mocskos szexista a Google gépi fordítója, vagy precíz, szabálykövető algoritmus?
A napokban újra fellángolt a vita arról, hogy vajon miért fordítja a Google Translate hímneműnek az orvost és nőneműnek az ápolót. De ha ez szexizmus, akkor miért következetesen nőnemű a kutya, és miért hímnemű a hegedűs?