Egyes karakteres nyelvjárások annak ellenére tartják magukat, hogy a közoktatás ma is módszeresen irtja a beszédhibaként azonosított tájszólást, holott a dialektikai kutatások szerint a sokféleség egy nyelv egészségét is jelzi.
A nagy nyelvi modellek használata uniformizálja a nyelvet és eltünteti az egyéni hangokat, ami negatív hatással lehet a nyelvi örökség, a kulturális gazdagság megőrzésére, állítja egy amerikai kutatócsoport.
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Mi az a weird, mit jelent a brat, és mi köze mindennek ahhoz, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris lesz az USA következő elnöke? Etimológiai kalandozások az amerikai választási kampányban.
A szurkolók avagy drukkerek néha meglepő módon fejezik ki az örömüket vagy a csalódottságukat, de ez a lehető legritkább esetben kötődik a ragadós, fekete szurokhoz. Etimológiai kalandozás, ingoványos talajon.
A visegrádi országok nyelvészei által frissen közzétett, szabadon böngészhető családnévszótár adatai szerint Magyarországon a régió többi országához képest jóval gyakrabban fordult elő, hogy valakit vélt vagy valós származása vagy egy népcsoporthoz való viszonya alapján neveztek el.
Csodaszarvas, szkíta térkép, egyiptomi piramisok, a magyarok és a hunok közötti genetikai rokonság sejtetése: az M5 ismeretterjesztő kisfilmjei értelmetlen vagy hamisított idézetekkel és tudománytalan legendákkal illusztrálják a nyelvész szakértők mondandóját.
Létezhet-e egyszerre többfajta igazság? Miért versenyezhet 2024-ben az USA elnökségéért két hülyén viselkedő öregember? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Pléh Csaba akadémikussal, kognitív kutatóval Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense beszélget.
Minden eddiginél jobb eredményt ért el a magyar csapat a Bulgáriában megrendezett nyelvészeti diákolimpián. A verseny jöhetett volna Magyarországra is, de a Belügyminisztérium „a háborús veszélyhelyzet és az energiaárak alakulása” miatt nem támogatta a hazai rendezést.
Egy 33 fős nemzetközi kutatócsoport a közös mintázatok alapján rajzolta meg a több mint 100 élő és félszáz holt nyelv családfáját.
Arra igyekeztek rájönni, hogy vannak-e a vulgáris szavaknak univerzális szabályaik a legkülönbözőbb nyelvek között. Mint kiderült, vannak.
Korábban azt hitték, hogy csak az emberek képesek felfogni azt, hogy jelentéssel bíró struktúrák szerepelhetnek egy másik struktúrán belül, később rájöttek, hogy erre a majmok is képesek. Most kiderült, hogy a varjak is.
Minden nép és kultúra ismeri a káromkodást és a szitkozódást – valószínű, hogy már a neandervölgyiek is eleresztettek egy fűzfán fütyülő rézangyalozást, amikor az ujjukra csaptak a szakócával. De miért káromkodunk?
Veszelszki Ágnes újmédia-kutató a Budapesti Corvinus Egyetemen vezeti a CGI-Deepfake kutatócsoportot, amely elkészítette az első magyar deepfake-felmérést. Itthon még csak szórakoztató tartalmakat gyártanak a médiahamisítók, de a technológia terjedésével egyre kevésbé lehet majd hinni a szemünknek és a fülünknek, ami információs káoszt okozhat.
A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.