A felmelegedés a globális vízkörzést is felborítja

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

„A klímaváltozás a globális vízkörzésre is hatással van. A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent. Az éghajlatváltozás hatásai ráerősítenek bizonyos meglévő természeti veszélyekre, így az esőzések hevesebbek lesznek, az áradások intenzívebbek, az aszályos időszakok pedig hosszabbak” – olvasható a Másfélfok klímapolitikai blogon kedden megjelent elemzésben

Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus szerint a szélövek eltolódása és a viharok kialakulásának, valamint útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségbeli eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt képes magában tartani, 1 Celsius-fokonként körülbelül 7 százalékkal, és ez a víztöbblet, amellett, hogy tovább erősíti a felmelegedést, üzemanyagként szolgálhat a heves esőzéseknek. 

Jelenleg az olyan extrém forró és száraz területek, mint az afrikai Szahara, a szárazföldek körülbelül 1 százalékát teszik ki, a megfigyelt trendek alapján felvázolt forgatókönyvek szerint azonban öt évtized múlva 19 százalékra nőhet ez az érték. A ma még élhető klímájú indiai kelet-kínai régióban olyan magas lehet a hőmérséklet, hogy az emberi szervezet néhány óránál többet nem bír majd ki a szabadban – írja a meteorológus-éghajlatkutató. 

A heves esőzéseket és árvizeket befolyásoló legfontosabb tényezőkGrafika: Szabó Amanda Imola

A növekvő intenzitású vízkörforgás az extrém száraz és extrém csapadékos időszakokat egyaránt még szélsőségesebbé teszi, ez a hatás időben és térben eltérő módon jelentkezhet. A legfrissebb modellszámítások szerint Magyarország területén az éghajlatváltozás hatására az éves átlagos csapadékösszegben ugyan nem várható drasztikus változás, azonban megváltozik annak évközi eloszlása, ez pedig növeli a Kárpát-medence aszály- és árvízkockázatát. 

(Via Másfélfok)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: