„A klímaváltozás a globális vízkörzésre is hatással van. A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány is egyre jelentősebb kockázatot jelent. Az éghajlatváltozás hatásai ráerősítenek bizonyos meglévő természeti veszélyekre, így az esőzések hevesebbek lesznek, az áradások intenzívebbek, az aszályos időszakok pedig hosszabbak” – olvasható a Másfélfok klímapolitikai blogon kedden megjelent elemzésben.

Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus szerint a szélövek eltolódása és a viharok kialakulásának, valamint útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségbeli eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt képes magában tartani, 1 Celsius-fokonként körülbelül 7 százalékkal, és ez a víztöbblet, amellett, hogy tovább erősíti a felmelegedést, üzemanyagként szolgálhat a heves esőzéseknek.

Jelenleg az olyan extrém forró és száraz területek, mint az afrikai Szahara, a szárazföldek körülbelül 1 százalékát teszik ki, a megfigyelt trendek alapján felvázolt forgatókönyvek szerint azonban öt évtized múlva 19 százalékra nőhet ez az érték. A ma még élhető klímájú indiai kelet-kínai régióban olyan magas lehet a hőmérséklet, hogy az emberi szervezet néhány óránál többet nem bír majd ki a szabadban – írja a meteorológus-éghajlatkutató.

A növekvő intenzitású vízkörforgás az extrém száraz és extrém csapadékos időszakokat egyaránt még szélsőségesebbé teszi, ez a hatás időben és térben eltérő módon jelentkezhet. A legfrissebb modellszámítások szerint Magyarország területén az éghajlatváltozás hatására az éves átlagos csapadékösszegben ugyan nem várható drasztikus változás, azonban megváltozik annak évközi eloszlása, ez pedig növeli a Kárpát-medence aszály- és árvízkockázatát.

(Via Másfélfok)

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

A városok zöldítése nemcsak a pénzt viszi, hanem közvetlen anyagi haszonnal is jár

Vajna Tamás tudomány 2021. október 22.

A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.

Mit jelent az energia-egyensúly a Földön, és van-e remény, hogy visszanyerjük?

Vajna Tamás tudomány 2021. október 12.

A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.

Extrém esőzéseket, villámárvizeket és hőhullámokat hoz a klímaváltozás Magyarországra

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 30.

Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.