Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az energiaszektor újraindulása csúcsra járatja az ázsiai szénerőműveket.
Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.
Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
Az ezredfordulóig nagyjából egyenlő volt a jégveszteség és a felhalmozódás, az utóbbi húsz évben azonban felborult az egyensúly, a felszínre hulló csapadék mennyisége nem nőtt, a légköri és a tengeri hőmérséklet viszont emelkedett, a gleccserek zsugorodása pedig felgyorsult.
A legtöbb tudós az évszázad közepére teszi a sarkvidéki jég teljes elolvadását a nyári időszakokban, de egy brit kutatócsoport legújabb klímamodellje szerint ez már 15 év múlva bekövetkezhet. Az előrejelzést a 127 ezer évvel ezelőtti, interglaciális időszak klímájának vizsgálata alapján készítették.
A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.
A jégtáblák fokozatos eltűnésével gyakorlatilag elolvad a jegesmedvék vadászterülete, így egyre hosszabb ideig kénytelenek kihúzni élelem nélkül. Egy kanadai kutatócsoport szerint nyolcvan év múlva csak néhány példány lesz belőlük a Földön.
Az a paradox helyzet állt elő, hogy tudjuk, hogy cselekednünk kell, de nem tesszük – mondta a 94 éves brit természetbúvár a BBC-nek.
1880 óta a második legmelegebb december volt a múlt hónap. Az európai klímaügynökség jelentése szerint az emberi tevékenység által kiváltott felmelegedés egyértelmű tény.
A dél-ausztráliai Nullarborban volt a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet a kontinensen.
Kubától Tuvaluig a világ legszegényebb országaiban 150-szer nagyobb a kockázata annak, hogy az ott lakóknak valamiféle katasztrófa miatt menekülniük kell otthonaikból.
Az ENSZ ma kezdődő klímacsúcsa előtt António Guterres arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás gyorsabb a megfékezésére tett eddigi kezdeményezéseknél, így hamarosan elérünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút.
Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.