Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
Egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt negyedszázad erdőtüzeinek mintázatait vizsgálta az eurázsiai és észak-amerikai boreális övezetben.
Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője szerint „csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint”. Timár Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára pedig úgy véli, az árhullám nagysága és a jelenlegi infrastruktúra sem tenné lehetővé a víz visszatartását.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kollégái legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy a krízisterületté váló Kárpát-medencében aligha folytatható a mostani mezőgazdálkodás.
A több hónapos szárazság, a hőség és az óránként 50 kilométeres sebességű széllökések rendkívüli módon megnehezítik az oltást.
Az Edinburgh-i Egyetem ökológusai műholdfelvételek és terepi kutatások segítségével térképezték fel a déli sarkvidék növényborítását.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
A Capa Központ augusztus 25-ig megtekinthető tárlata olyan képeket mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak hiánya.
A Másfélfok friss elemzése szerint a pesszimista klímaforgatókönyv beteljesülése esetén Magyarország területének 80 százalékát sújthatja egy hónapnál is hosszabb pusztító szárazság.
Ahogy növekednek a globális átlaghőmérsékletek, úgy vagyunk egyre többen és egyre hosszabb ideig kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De mi is az a hőstressz, és miért baj, ha nyáron túl meleg van?