December 6-án jelent meg az az 500 oldalas összefoglaló jelentés, amelyben 26 ország 200 kutatója ismerteti a globális klímaváltozás 2030-ig nagy valószínűséggel bekövetkező eseményeit.
Több mint 160 ország 36 ezer delegáltja értékeli a következő két hétben, hogy mit tettünk eddig, és mit tehetünk még a klímakatasztrófa elkerüléséért. Az ENSZ klímacsúcsának szakmai hitelességét azonban több képviselő és aktivista is megkérdőjelezi.
A szabadúszó Balázs Zsolt fotóit, amelyeken a klímaváltozás és a fenntarthatatlan vízgazdálkodás alföldi következményei láthatók, november közepén a Gyöngyösön megrendezett Európai Agrárökológiai Fórumon is kiállították.
Friss kutatás mutat rá, hogy a 7 méternyi tengerszintnek megfelelő jégtakaró 1,7-2,3 fokos felmelegedés esetén elolvadna, de csak akkor, ha az évszázad vége után nem stabilizáljuk a Föld éghajlatát.
Gianluca Grimaldának a Kieli Világgazdasági Intézet három napot adott, hogy megjelenjen a munkahelyén, csak a kutató éppen Pápua Új-Guineában van, innen pedig teherhajóval kívánt eljutni Németországba.
Egy amerikai tanulmány az Egyesült Államok és Közép-Európa folyóit vizsgálta 1981 és 2019 között. Eredményei szerint a hőmérséklet emelkedése miatt a folyók elveszítik oxigénmegtartó képességüket, ami veszélybe sodorhatja élővilágukat.
Texasi és chicagói kutatók a hőmérsékletváltozással közvetlen összefüggésbe hozott halálozások alakulását modellezték különböző klímaforgatókönyvek mentén.
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
A francia fővárosban 2030-ra évente több mint 30 olyan fülledt, trópusi éjszaka várható, amikor 20 fok fölött marad a hőmérséklet. A város polgármesteri hivatal kérésünkre elárulta, milyen tervei vannak az extrém hőség kezelésére.
Egy brit kutatócsoport feltárta a szélsőséges meleget és szárazságot is jól tűrő haszonnövény ókortól ismert mérgező hatásáért felelős genetikai és biokémiai mechanizmusokat.
Brit ökológusok egy 70 ezer változóval operáló számítógépes modell segítségével vizsgálták az élőhelyeket pusztító stresszfaktorok egymásra hatását.
A Yale környezetkutatói kiszámolták, hogy a természetes populációméret helyreállításával alig kilenc szárazföldi és tengeri állatcsoport élettevékenysége annyi szén-dioxidot kötne meg, mint amennyi a klímacélok eléréshez szükséges.
Március 20-án adta közre legújabb összefoglaló jelentését az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete.
A hatalmasnak látszó erőfeszítések is kevésnek tűnnek ahhoz, hogy megakadályozzuk a jégolvadást, ami ráadásul önmagában hozzájárulhat a további felmelegedéshez.
Ahogy az erdők, úgy a vízi élővilág is jelentős szénmegkötő-kapacitással rendelkezik. Ezért is lenne fontos helyreállítani a világ legnagyobb állatainak populációit.