Pest megyében Solymár mellett Ürömön, Pilisborosjenőn, Pilisszentivánon, Budakalászon, Pomázon, Pilisszántón, Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron, Csobánkán és Szentendrén nincs elég víz, de locsolási tilalmat rendeltek el Ráckevén, sőt a Heves megyei Füzesabonyban és Sarudon is kritikus a helyzet.
Ma még kuriózumszámba megy, ha a szülők és a tanárok egyenrangú partnerként kezelik a gyerekeket. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szombati kamaszkonferenciája a diákok szabadsághoz való joga mellett a klímaválságnak, a vegán életmódnak, egymás elfogadásának és a vita fontosságának is hangot adott.
A Georgetowni Egyetem tudósai szerint az állatok élőhelyei a globális felmelegedés miatt aránytalanul összecsúsznak az emberi élőhelyekkel, ami nagy mértékben kedvez annak, hogy a különféle emlősfajok vírusai keveredjenek, és átugorjanak az emberre.
Mindenki kedvenc természetfilmese a díj átvételekor azt mondta, most kell akcióba lendülnünk, hogy megmentsük a bolygót és megvédjük a természetet.
A Föld órájában, március 26-án este 8:30 és 9:30 között vállalt önkéntes takarékoskodással megspórolt gigawattórák önmagukban nem csökkentik érdemben a globális áramfogyasztást, de a 2007-ben indított klímaakciók sok területen ígéretes változást hoztak.
Ha a globális átlaghőmérséklet 1,7 és 1,8 Celsius-fokkal az 1850-es szint fölé emelkedik, a Föld lakosságának felét fenyegetik az emberi életet közvetlenül veszélyeztető tartósabb időszakok – áll az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb, hétfőn publikált jelentésében.
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
A CEU Bibó István Szabadegyetemének szerdai beszélgetésén megszólaló agrárszakemberek nem vonták kétségbe a legújabb géntechnológiai eljárások létjogosultságát, de szerintük csak a komplex ökológiai megoldások lehetnek eredményesek.
Német elemzők szerint miközben a legjelentősebb nemzetközi óriáscégek 100 százalékos kibocsátáscsökkentést tüntetnek fel klímavédelmi stratégiáikban, cselekvési terveik teljes megvalósítása is csak 40 százalékkal csökkentené az összes kibocsátásuk jelenlegi mértékét.
Mivel okozunk nagyobb kárt a környezetnek, a repüléssel, a benzines és dízelautók használatával, az acél- és cementközpontú építkezéssel vagy a marhahúsfogyasztással? Bill Gates, a Microsoft alapítója kitűnően mutatja be a globális krízishelyzetet, de konkrét megoldás helyett inkább csak irányt mutat.
A korábban sem erdősült közép- és kelet-európai területeken a gyepek az igazán jó szén-dioxid-megkötő életközösségek, állítják a Debreceni Egyetemen működő Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai.
A virtuális terepasztal elkészítéséhez a grafikus processzorairól és videókártyáiról ismert cég a klímaváltozás modellezésére alkalmas legnagyobb teljesítményű szuperszámítógép építését tervezi.
A COP26 klímakonferencia résztvevői elismerték a szénalapú tüzelő- és üzemanyagok káros és kevésbé hatékony mivoltát, megállapodtak a klímavédelmi keret megnöveléséről, és óvatos vállalásokat tettek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A szakértők szerint az irány jó, de a cselekvési tervek nem tükrözik, hogy a klímakatasztrófa elhárításához azonnali és radikális lépésekre lenne szükség, miközben a most aláírt vállalások nem is járnak jogi kötelezettséggel.
Bartholy Judit klímakutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásán azonnali és drasztikus lépéseket sürgetett a klímakatasztrófa megfékezése érdekében. Ha nem cselekszünk, a saját bőrünkön is érezni fogjuk, hogy egyre élhetetlenebb hellyé válik a Kárpát-medence.
Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett szegény országok vezetői szerint a gazdag tagállamok megpróbálják elkerülni, hogy kompenzációt kelljen fizetniük a klímaváltozás általuk okozott hatásaiért, aminek a levét sem ők fogják meginni.
A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.
A szélövek eltolódása, a viharok kialakulásának és útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt tart magában, ez a többlet táplálja a heves esőzéseket, írja Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon megjelent elemzésében.
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.
Fel kell készülnünk arra, hogy merőben új gazdasági szemlélet mentén kell élnünk, életmódunkat pedig gyorsan és radikálisan meg kell változtatnunk. Nincs mese, korlátoznunk kell szén-dioxid-termelő pénzköltésünket. Mindezt tudatosan, állhatatosan, hiszen abba az életmódba, amit eddig folytattunk, már nincs visszatérés.
Brit és amerikai kutatók számolták ki, hogy az ózonréteg megvédésén kívül milyen járulékos pozitív hatásai voltak a következetesen betartott Montréali jegyzőkönyvnek. A klímaváltozás sokkal előrébb tartana.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.
A Columbiába és mellékfolyóiba szaporodni visszatérő halakon először sebek és gombás foltok jelennek meg, majd a hőstressz következtében elpusztulnak. A vizek felmelegedéséről a klímaváltozás mellett a folyó áramlását megtörő gátak is tehetnek.
Egy friss kutatás szerint a korábbi csúcsokat akár 5 Celsius-fokkal is megdöntő hőhullámok a következő három évtizedben kétszer-hétszer valószínűbbek lesznek. Ha viszont sikerül radikálisan visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, az extrémitások kockázata akár 80 százalékkal is kisebb lehet.
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
2030-ig el kell kezdeni az üvegházatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős iparágak átalakítását: az erőművek, a gyártás, a teherszállítás, a repülés és az építőipar területén is súlyos adók, vámok és karbondíjak várhatók, míg 2035-ig le kell állni a belső égésű motorok gyártásával. Az EU tervét azonban még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, indulhat a lobbizás.
Svájci kutatók kontinentális léptékű, megfigyeléseken alapuló statisztikai modelljei szerint amennyiben az erdősültség egységesen 20 százalékkal növekedne Európában, akkor az nem csak a téli csapadékmennyiséget emelné, de mivel megváltozna a szélklíma, a nyári esőzések is jóval gyakoribbá válnának.
Igazolódtak a számítógépes klímamodellek előrejelzései, a kutatók sajnos nem tévedtek. A szárazság már Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming áram- és vízellátását fenyegeti – a Hoover-gát energiatermelése mostanra ötödével kevesebb a szokásos értéknek.
Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.
A fosszilis üzemanyagok fokozatos kivonását, fenntarthatósági forradalmat, globális erdősítést és az állattartás mérséklését sürgeti a PIK. A világ legjelentősebb klímavédelmi testülete által összeállított 400 környezetvédelmi és kibocsátás-csökkentési forgatókönyvből 20-at találtak részben használhatónak.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az energiaszektor újraindulása csúcsra járatja az ázsiai szénerőműveket.
Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.
Az Egyesült Államok Nemzeti Légkörkutató Központjának kutatói hosszú távú éghajlati adatok és komplex klímamodellek alapján úgy találták, hogy az Északi-sark klímája mára visszafordíthatatlanul megváltozott, épp ezért újra kell definiálni a sarkvidéki éghajlat fogalmát.
Az ezredfordulóig nagyjából egyenlő volt a jégveszteség és a felhalmozódás, az utóbbi húsz évben azonban felborult az egyensúly, a felszínre hulló csapadék mennyisége nem nőtt, a légköri és a tengeri hőmérséklet viszont emelkedett, a gleccserek zsugorodása pedig felgyorsult.
A legtöbb tudós az évszázad közepére teszi a sarkvidéki jég teljes elolvadását a nyári időszakokban, de egy brit kutatócsoport legújabb klímamodellje szerint ez már 15 év múlva bekövetkezhet. Az előrejelzést a 127 ezer évvel ezelőtti, interglaciális időszak klímájának vizsgálata alapján készítették.
A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.
A jégtáblák fokozatos eltűnésével gyakorlatilag elolvad a jegesmedvék vadászterülete, így egyre hosszabb ideig kénytelenek kihúzni élelem nélkül. Egy kanadai kutatócsoport szerint nyolcvan év múlva csak néhány példány lesz belőlük a Földön.
Az a paradox helyzet állt elő, hogy tudjuk, hogy cselekednünk kell, de nem tesszük – mondta a 94 éves brit természetbúvár a BBC-nek.
1880 óta a második legmelegebb december volt a múlt hónap. Az európai klímaügynökség jelentése szerint az emberi tevékenység által kiváltott felmelegedés egyértelmű tény.
A dél-ausztráliai Nullarborban volt a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet a kontinensen.
Kubától Tuvaluig a világ legszegényebb országaiban 150-szer nagyobb a kockázata annak, hogy az ott lakóknak valamiféle katasztrófa miatt menekülniük kell otthonaikból.
Az ENSZ ma kezdődő klímacsúcsa előtt António Guterres arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás gyorsabb a megfékezésére tett eddigi kezdeményezéseknél, így hamarosan elérünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút.
Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.