Dél-Amerikában aggasztó a helyzet, Brazília és Bolívia erdői szenvedték el a legnagyobb pusztulást. Délkelet-Ázsiában azonban csökkent az erdőterületek zsugorodása.
Múlt hónapban a globális havi középhőmérséklet 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodást megelőző állapotot az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete szerint. Aggasztó trend folytatódik ezzel.
Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
Az NCA-tanulmányok készítését még 1990-ben rendelték el, és azóta az amerikai klímavédelem központi dokumentumának számít. Ha Trumpon múlik, a 2028-ra ígért hatodik jelentés már nem készül el.
Balázs Zsolt legújabb fotóriportjában azt dokumentálta, miként fogott össze 2024 decemberében egy maroknyi kétségbeesett helyi gazdálkodó, hogy véghez vigye a lehetetlennek tűnő vállalkozást, és vizet fakasszon a kiszáradó Homokhátságon.
Az érintett szakterületek és tudományágak képviselőit tömörítő szervezet szerint a rendszerszerűvé vált vízhiány miatt azonnali és hatékony kormányzati intézkedések szükségesek.
Egy friss kutatás szerint az Antarktisz körüli Déli-óceán folyamatai még extrém felmelegedés esetén is fenntartanák az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerét. De az AMOC meggyengülése éppen elég rossz hír lehet Európának és a Földnek.
Legalábbis egy darabig.
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
Eddig öt ember vesztette életét; a tűzoltók, akiknek munkáját a szél és a szárazság is nehezíti, egyelőre nem bírnak a tűzzel. Enyhülésre csak csütörtök estére számítanak.
A Green Policy Center friss jelentése szerint a szántóföldi öntözés és a termesztett növények rossz területi szerkezete fékezi legerősebben a hazai agrárium adaptációját.
Éppen csak elkezdődött Azerbajdzsánban a COP29 klímakonferencia, amikor brit éghajlatkutatók ledobták friss vizsgálatukat, ami szerint 1700 óta a Föld átlaghőmérséklete 1,49 Celsius-fokkal nőtt meg.
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
Egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt negyedszázad erdőtüzeinek mintázatait vizsgálta az eurázsiai és észak-amerikai boreális övezetben.
Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.