klímakatasztrófa

Szemetet szívesen szelektálnak, de a húsról és az autójukról nincs kedvük lemondani a magyaroknak

A magyarok alapjában véve elhiszik, hogy klímaválság van, de a részleteket illetően már megoszlik a véleményük attól függően, hogy melyik politikai oldalon állnak. A klímaválság miatt aggódó fiatalok, akik közül várhatóan sokan ott lesznek a ma délutáni budapesti VIII. Globális Klímasztrájkon, szüleikre és a politikusokra is dühösek.

Súlyosan alábecsüljük az emberiség kihalásának veszélyét egy nemzetközi kutatócsoport szerint

Az éghajlatváltozásnak minden kihalási eseményben nagy szerepe volt a Föld történetében, ennek ellenére nem igazán készülünk a legrosszabb forgatókönyvekre, ahol a katasztrófák egymást fokozzák. Egy szakértői csoport szerint a kutatóknak a klímaapokalipszis négy lovasára kell koncentrálniuk: az éhínségre, a szélsőséges időjárásra, a háborúkra és a betegségekre.

Nem csoda, hogy rosszul alszol: a klímaváltozás során az éjszakák jobban melegednek, mint a nappalok

Hőségben nehezebben jön a szemünkre az álom, romlik az alvás minősége, és az alváshiány miatt egészségügyi problémák is felléphetnek. Egy átfogó amerikai kutatás szerint most is a szegényebbek húzzák a rövidebbet: az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokban majdnem négyszer több álmatlan éjszakát mértek, mint a tehetősebbeknél.

Megszületett a klímaegyezmény Glasgow-ban: ha csigalassúsággal is, de legalább jó irányba haladunk

A COP26 klímakonferencia résztvevői elismerték a szénalapú tüzelő- és üzemanyagok káros és kevésbé hatékony mivoltát, megállapodtak a klímavédelmi keret megnöveléséről, és óvatos vállalásokat tettek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A szakértők szerint az irány jó, de a cselekvési tervek nem tükrözik, hogy a klímakatasztrófa elhárításához azonnali és radikális lépésekre lenne szükség, miközben a most aláírt vállalások nem is járnak jogi kötelezettséggel.

Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, le kell számolnunk az olyan pihe-puha kifejezésekkel, mint a „zöld”, az „öko” meg a „bio”

A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.

A felmelegedés a globális vízkörzést is felborítja

A szélövek eltolódása, a viharok kialakulásának és útvonalának változása befolyásolja a csapadék időbeli és mennyiségi eloszlását. A melegedő légkör egyre több vízgőzt tart magában, ez a többlet táplálja a heves esőzéseket, írja Szabó Amanda Imola éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokon megjelent elemzésében.

Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten

A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.

Mit jelent az energia-egyensúly a Földön, és van-e remény, hogy visszanyerjük?

A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.

Radikális változtatásokkal még elkerülhetjük a katasztrófát, de ha nem sikerül, élhetetlen pokollá válik a Föld

Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.

Az ország, ami arra készül, hogy a klímaváltozás miatt eltűnik a Föld színéről

A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.

Meddig bírja az emberi test a felmelegedést?

A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.

Itt az EU nagy klímavédelmi terve: viszlát, benzines és dízelautók, fizessenek a legnagyobb szennyezők!

2030-ig el kell kezdeni az üvegházatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős iparágak átalakítását: az erőművek, a gyártás, a teherszállítás, a repülés és az építőipar területén is súlyos adók, vámok és karbondíjak várhatók, míg 2035-ig le kell állni a belső égésű motorok gyártásával. Az EU tervét azonban még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, indulhat a lobbizás.

Paprikás manióka, kannibalizmus és földevés: így látják a kortárs művészek az evés jövőjét

Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.

A klímaváltozás úgy leterhelheti a kórházakat a jövőben, ahogy idén a járvány

Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.