A városok zöldítése nemcsak a pénzt viszi, hanem közvetlen anyagi haszonnal is jár

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Lisszabonban a városi fák fenntartásába fektetett minden egyes eurocent 4,5-szörösen térül meg, a Zaragozát körülvevő zöld gyűrű évente átlagosan 9 millió eurónyi ökológiai szolgáltatás nyújt a helyieknek, az egykori német acélváros, Essen zöldítéséből fakadó haszon pedig majdnem 50 millió euróra rúg – írja Lehoczky Annamária, meteorológus-éghajlatkutató a Másfélfok klímapolitikai blogon pénteken megjelent cikkében.

Mindez a fák és a zöld felületek által nyújtott olyan ökológiai szolgáltatásnak köszönhető, mint például a levegő minőségének javítása, a szén-dioxid megkötése, a csapadékvíz lefolyásának lassítása, az épületek hűtés-igényének csökkentése révén az energia-költségek mérséklése és a közelükben levő ingatlanértékek emelkedése. Ugyanez a költség-haszon arány az amerikai Charlotte városában 3,3, míg Berkeley-ben 1,4.

Hűsölő utcák

Mint arról a Qubiten többször is (legutóbb itt és itt) írtunk, a klímaváltozás miatt egyre gyarapodó hőhullámok, valamint a városi hősziget hatás következtében egyre többször válnak forró katlanná városok. „Az állandósult rossz levegő, zaj, stressz és a mozgáshiányos, gyakran elszigetelt életmód is krónikus »városi problémáknak« számítanak, és egészségügyi kutatások szerint nagyban hozzájárulnak számos légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás, a cukorbetegség, továbbá a szorongás és depresszió kialakulásához. Egyre több tanulmány igazolja, hogy a természetalapú megoldásokkal – mint például a parkok, városi fák, esőkertek, méhlegelők, zöld tetők és homlokzatok – és okosabb várostervezéssel mindezek a problémák enyhíthetők és a lakók életminősége jelentősen javítható” – írja a Másfélfokon Lehoczky.
A meteorológus-éghajlatkutató többek közt a bécsi példát említi, ahol egyre több állandó és ideiglenes hűsölő utcát hoznak létre, hogy a forró napokon is ki lehessen menni a szabadba felfrissülni. Ezeket a helyeket a nagyobb növényborítású utcákon vagy tereken jelölték ki, ahol több az árnyék, világosabb az aszfalt, van elég ülőhely, és emellett ivókutakat és párakapukat is telepítettek, így akár Celsius-fokkal is sikerült csökkenteni a hőmérsékletet.

Magyarázó ábra a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. kiadásában 2016-ban megjelent Zöldhomlokzatok című szakmai sorvezetőbőlForrás: Zöldinfrastruktúra füzetek 2.: Zöldhomlokzatok (2016)

Mentális hatás

A meteorológus-éghajlatkutató olyan kutatásokat idéz, amelyek igazolták, hogy a városi zöldterületek elérhetősége nemcsak a fizikai aktivitás valószínűségét, hanem gyakoriságát is pozitívan befolyásolja, és a parkok közelsége csökkentette az elhízás kockázatát. Lehoczky szerint ha több zöld hely áll rendelkezésre, azzal a városlakók aktívabb életmódra ösztönözhetők. 

Statisztikák szerint a városokban nagyobb a mentális egészségügyi problémákkal küzdők aránya a vidéki népességhez képest: a magányosság, elszigeteltség és stressz mellett a városlakók között közel 40 százalékkal nagyobb a depresszió veszélye, és 20 százalékkal több a szorongásé. Kutatók azt is kimutatták, hogy a városi természetben töltött idő segít a mentális problémák kezelésében, a figyelem és a hangulat javításában, valamint a stresszes életesemények leküzdésében is.

Lehoczky szerint nem véletlen, hogy egyre több város ismeri fel a természetalapú megoldásoknak a fontosságát, és igyekeznek a városi térhasználatot újragondolni. 

(Via Másfélfok)

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: