Extrém esőzéseket, villámárvizeket és hőhullámokat hoz a klímaváltozás Magyarországra

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

2021 nyara a szélsőségek évszakának bizonyult, nemcsak Európában, hanem szerte a világon. Magyarországon is rendkívül meleg volt, négy hőhullámmal. 

„Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban publikált jelentés szerint ez azonban csak bepillantás a jövőbe: a régiónkra vonatkozó számítások szerint Nyugat- és Közép-Európában is azzal kell számolni, hogy az ember okozta felmelegedés hatására nő a villámárvizek száma, miközben az aszálykárok és az erdőtüzek is egyre többször okoznak majd pusztítást” – állítja Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésben.

Szélsőségek

A meteorológus összegzése szerint az elmúlt hónapokban szinte minden hétre jutott szélsőséges időjárási eseményhez köthető katasztrófa.

  • Európában több hőmérsékleti rekord megdőlt:Törökországban a 60 éve mért maximális értéket haladta meg a Cizre-ben regisztrált 49,1 Celsius-fok. Az európai hőmérsékleti rekord (Athén: 48 Celsius-fok) is megdőlni látszik – még a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hitelesítésére vár –, Szicíliában ugyanis 48,8 fokot mértek 2021. augusztus 11-én.
  • Nagy-Britanniában 2021 júliusában először adtak ki hőségriasztást, de Norvégiát és Svédországot is sújtotta hőhullám.
  • Nyugat-Németországban 100–150 milliméter, Belgiumban 100–200 milliméter csapadék hullott  2021. július 13–15. között mindössze három nap alatt, az áradásokban legalább 220 ember vesztette életét. Ezek a szélsőséges árvízi helyzetek várhatóan gyakoribbak lesznek Nyugat-Európában a klímaváltozás miatt.
  • Görögországban erdőtűz pusztított idén augusztusban, Törökországban is a lángokkal kellett küzdeni. Nyáron ez nem szokatlan jelenség a térségben, az idei mégis kivételesnek tekinthető, a tüzek hőintenzitása négyszer magasabb volt, mint az eddigi nemzeti rekord.
  • Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint Magyarországon az idei volt az ötödik legmelegebb nyár, négy hőhullámos időszakkal. A nyár első két hónapjának az átlaga megközelítette a 23 Celsius-fokot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben.

„Köznyelven szólva biztos, tudományosan fogalmazva nagyon valószínű – ez az IPCC terminológiájában több mint 90 százalékos valószínűséget jelent –, hogy a megfigyelt hőmérséklet-emelkedés az emberi tevékenység következménye, és a jövőben folytatódni fog a melegedő tendencia Európában” – írja a meteorológus az AR6 jelentésre hivatkozva. 

A megfigyelt és várható változások Európában az IPCC AR6 alapjánFotó: Kis Anna

Forró napok

A számítások szerint a 35 Celius-fokot meghaladó maximumhőmérsékletű napok számában évente átlagosan néhány napos növekedés várható az évszázad közepére Közép-Európában. A szélsőségesen magas hőmérsékletek a mezőgazdaságra és az egészségügyre is jelentős hatást gyakorolnak, invazív allergén fajok megjelenését, betegségek terjedését idézhetik elő. A melegedés pozitív hozadéka Kis Anna szerint, hogy télen a fűtési energiaigény csökkenő trendet mutat és nagyon valószínű, hogy ez folytatódni fog a 21. század során: régiónkban 2050-re 20 százalékos csökkenés várható a pesszimista forgatókönyv alapján (ugyanakkor a hűtési energiaigény azonban feltételezhetően növekedni fog az európai térségben).

A magasabb hőmérsékletek az olvadáshoz is hozzájárulnak. A meteorológus szerint Közép-Európa az egyik olyan régió, ahol még az optimista szcenáriók esetén is jelentős tömegveszteség várható a gleccsereket illetően: a 2015-ös értékhez képest átlagosan 63–93 százalékos csökkenés valószínűsíthető az évszázad végére. „Az Alpokban 2100-ra az optimista forgatókönyv szerint a 2017-es érték kétharmadát veszítjük el, míg a pesszimista szcenárió alapján a gleccserek nagymértékben eltűnhetnek a területről.”

Gyászszertartással búcsúznak el egy gleccsertől Svájcban 2019-benFotó: FABRICE COFFRINI/AFP

A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység nagyfokú megbízhatósággal növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában. „Ezek az események jelentős károkat okozhatnak, például a földcsuszamlások növekedését is eredményezhetik, továbbá az intenzív esőzések a villámárvizek kialakulásának is kedveznek. Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein 20 százalékos növekedést figyeltek meg” – írja Kis Anna.

Árvíz, aszály, szél

A meteorológus összefoglalója szerint valószínűleg Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet, bár néhány kelet-európai országban csökkenés feltételezhető, amely összefüggésben állhat azzal, hogy kevesebb lesz a hóolvadás okozta áradás.

Ugyanakkor a folyók vízhozamában fellépő hiány (streamflow drought) Kelet- és Közép-Európában a becslések szerint csökkenni fog azokon a területeken, ahol a csapadék túlsúlyban lesz a fokozódott párolgással szemben. Az aszály megnövekedett Nyugat- és Közép-Európában és ez a tendencia (közepes megbízhatósággal) a jövőben is folytatódni fog, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet. A szárazság a vegetációtüzeknek is kedvez. Az éghajlatváltozás következtében Nyugat-, Kelet- és Közép-Európa térségében 2080-ra a jelenleg 100 évente előforduló tűzesemények átlagosan 5–50 évente fordulhatnak majd elő.

Kis Anna szerint a szél is fontos meteorológiai tényező, például az erdőtüzek, a légszennyezettség, a potenciális viharkárok vagy a szélenergia-potenciál szempontjából. Európában az elmúlt négy évtizedben csökkent az átlagos felszíni szélsebesség (közepes megbízhatósággal). Szimulációk szerint ugyanakkor az erős szelek gyakorisága és amplitúdója valamelyest növekedni fog a század végére Közép-Európában és a part menti területeken.

Viharban kidőlt, két méter törzsátmérőjű, harminc méter magas öreg platánfa a Margitszigeten 2021. május 5-énFotó: Lakatos Péter/MTI/MTVA

A meteorológus szerint egy-egy időjárási esemény akkor is szélsőségesnek számít, ha az egyes paraméterek ugyan önmagukban nem extrém jelenségek, viszont több tényező együttes előfordulása összességében problémát okozhat. Ilyen például (az erdőtüzek kialakulását is elősegíthető) szárazság és forróság párosítása, ami Európában 1950–1979 és 1954–2013 között növekedést mutatott nyáron, különösen Dél-, Kelet- és Nyugat-Európában. Ez a jövőben több forgatókönyv szerint is gyakoribb lesz, a legerősebb erre utaló jelek a Dél- és Kelet- Németországra, valamint a Csehországra vonatkozó becslésekben fordultak elő.

Megoldás?

„Az IPCC forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel számol, de az új jelentés azt is határozottan kiemeli: még nincs késő cselekedni. Gyors, rendszerszintű, határozott intézkedésekkel van esélyünk elkerülni a fent vázolt legrosszabb európai forgatókönyvet is, biztosítva ezzel azokat a természetesnek gondolt környezeti-éghajlati feltételeket, amelyek egyáltalán nem lesznek garantáltak, ha ezen a pályán haladunk tovább” 

– zárja elemzését a meteorológus. 

(Via Másfélfok)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: