Egységes és érthető szabályozás híján az iskolaigazgatók döntik el, hogyan kezelik a járvány negyedik hullámát
„Ketten is beírták az utóbbi hetekben az osztály levelezőlistájára, hogy pozitív lett a gyerekük covid-tesztje, de az iskolában ennek ellenére semmilyen intézkedés nem történt. Az osztályfőnök, aki látja a szülők levelezését, egyszer sem szólt hozzá a beszélgetéshez. Korábban a szülők próbáltak nyomást gyakorolni, hogy a diákok legalább a közösségi terekben viseljenek maszkot, de az is elhalt, és eddig semmilyen maszkviselési szabály nem volt az iskolában, sem a közösségi terekben, sem az osztálytermekben. Több hét telt el így, mire most kaptuk a hírt, hogy újabb gyerekekről derült ki, hogy megfertőződött, így a jövő hét végéig elrendelték az iskolán kívüli oktatást” – hívta fel a Qubit figyelmét egy szülő a koronavírus-járvány negyedik hullámát sajátosan lazán kezelő budai általános iskolára.
Ezek után több budapesti szülőt is megkérdeztünk a gyerekeik által látogatott intézmények gyakorlatáról, és kiderült: a fegyelem nagyrészt az intézményvezetők hozzáállásán múlik.
Ugyanabban a budai kerületben ugyanis, amely a fenti iskolának is otthont ad, pár utcával arrébb már az őszi szünet után, még az előtt, hogy akár csak egy gyerek is betegen ment volna iskolába, elrendelték az általános maszkviselési kötelezettséget az iskola közösségi tereiben. Ellenőrzik, hogy az iskolába belépő gyerekek fertőtlenítik-e a kezüket, a kisebbeknek a tanárok maguk nyomják a kezére a fertőtlenítőt. Az intézmény igazgatója a Kréta rendszerben heti rendszerességgel beszámol az iskolában tapasztalható aktuális covid-helyzetről, amit az osztályfőnökök az osztálylistákra is továbbítanak. Így a szülők pontosan tudják, hogy az adott pillanatban hány igazoltan fertőzött tanuló van az iskolában, és ők melyik osztályokba járnak. Az érintett osztályokban két hétre digitális oktatást rendelnek el.
Az óvatosságra az intézményvezető szerint nemcsak azért van szükség, hogy a járvány terjedését sikerüljön megfékezni. Mint a leveleiben a szülőknek is jelzi: az elővigyázatosság lehet a feltétele annak, hogy az idei félévben lehetőség szerint végig, ám ha ez nem sikerül, minél tovább tanulhassanak a gyerekek jelenléti oktatásban.
Lazán kezelik, vagy sehogy
A cikk elején említett szülő azt mesélte, hogy „az első két igazolt megbetegedést követően a gyerekek az érintett osztályokban is úgy jártak tovább az iskolába, mintha mi sem történt volna. Az én fiam az egyik iskolai szervezésű programon épp az egyik fertőzött gyermek mellett ült, a fejüket összedugva dolgoztak a feladatokon. Miután megtudtuk, hogy a társa – egyébként tünetmentesen – fertőzött, saját elhatározásból kétnaponta teszteltük otthon. Engedtük iskolába, mert a tesztek rendre negatívak lettek.”
Az osztálytársakról egyébként csak véletlenül derült ki, hogy megfertőződtek, ugyanis semmilyen tünetet nem produkáltak, mielőtt pozitív lett a tesztjük. Az egyiküket azelőtt tesztelték a szülei, hogy vidékre indultak volna idős, tehát veszélyeztetett rokonokat látogatni, a másikukon pedig egy közelgő orvosi beavatkozás miatt kellett a kórházi protokoll miatt elvégezni a tesztet.
Nem az imában bíznak
Olyan szülőket is megkérdeztünk, akiknek a gyerekei egyházi fenntartású fővárosi iskolákba járnak. Beszámolóik szerint az egyik pesti egyházi iskola intézményvezetője havonta jelentkezik tájékoztató levéllel az iskolába járó gyerekek szüleinél. Azokban az osztályokban, ahol igazoltan fertőzött gyerek fordult meg, digitális oktatást vezettek be, mint a szülőknek írták, „az EMMI utasításai alapján”. Az iskolából így kieső gyerekek ebédjét központilag mondják le, és azt is megszervezik, hogy a diákokhoz eljussanak a tankönyveik. Az iskola tanulóiról adatlapokat töltettek ki a szülőkkel, amelyen a gyermek tényleges tartózkodási helye és a szülők elérhetőségei mellett a gyermekorvos nevét is rögzítik.
Az általunk megkérdezett szülők közül a legszigorúbb intézkedéscsomagról egy olyan szülő számolt be, akinek az egyik budai egyházi iskolába járnak a gyerekei. Itt már jóval az őszi szünet előtt elrendelték az általános maszkviselést, a diákoknak az órákon, sőt a tornateremben is maszkban kell lenniük. Az étkezőben ugyan levehetik a maszkot, viszont az iskola vezetősége úgy szervezte meg az étkeztetést, hogy egyszerre legfeljebb két osztály tanulói tartózkodnak a menzán. A 12 éven felülieknek erősen ajánlott az oltás, a szülők pedig még az első évfolyamos gyerekeiket is csak az első három tanítási napon, szeptember 3-ig kísérhették be az épületbe. A különböző iskolák esetében egyébként egyetlen olyan járványügyi intézkedést találtunk, ami általánosan elterjedtnek bizonyult: a szülőket az összes általános iskolából kitiltották.
Mit mond a hivatal?
Az EMMI aktuális álláspontjáról Kásler Miklós miniszter hivatalánál is érdeklődtünk, ha érkezik válasz a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük. Addig is megkérdeztük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnökét, aki szerint egyelőre nincsenek friss kormányzati utasítások arról, miként tudnák az intézményvezetők és a pedagógusok elejét venni annak, hogy az iskolájuk fertőzési góccá váljon. Mint kiderült, az utolsó központi intézkedést augusztus 25-én kapták az EMMI-ből, miszerint „a maszk viselését megtiltani nem lehet”, arról viszont nem szól a direktíva, hogy kötelezni lehet-e a diákokat rá. Az intézményvezetők többnyire egy kormányrendeletet igyekeznek követni, mely szerint a közösségi terekben elrendelhetnek maszkviselést saját hatáskörben is. Kásler Miklós hivatalának levele szerint az intézménybe érkező diákok testhőmérsékletét viszont nem lehet ellenőrizni, illetve a 6. évfolyam felett, vagyis a 12 éven felülieknek nem rendelhetnek el tantermen kívüli oktatást sem az intézményvezetők, aminek a fő magyarázata az, hogy „Magyarország a koronavírus világjárvány ellen elsősorban oltással védekezik”, márpedig a 12 évesnél idősebbek olthatók.
A járvány mostani felfutása során előfordult, hogy a szülők támadták meg egy intézményvezető maszkviselésre vonatkozó utasításait, így visszakoznia kellett. Az intézményvezetők Totyik szerint az intézményvezetők a tantermen kívüli oktatás elrendelésével azért is bajban vannak, mert attól tartanak, hogy a nagyobbaknak, ha tartósabb időszakra hazaküldenék őket, a szünetekben vagy hétvégenként pótolniuk kellene a kiesett jelenléti órákat. A 12 éven felüli diákok közül a központi utasítás szerint eleve csak azokat lehet karanténba küldeni a kontaktkutatásnál is, akik nem kaptak oltást, pedig, mint azt a PSZ alelnöke elmondta, „személyes tapasztalatom van arról, hogy akkor is megfertőződhet bárki, ha felvette az oltást, mint ahogy én is igazoltan covid-beteg lettem pár hete, Hajdúszoboszló polgármesteréhez és Kósa Lajoshoz hasonlóan”.
A fiatalabb, még nem oltható évfolyamok esetében az intézményvezetőknek minden esetben külön kell jelenteniük a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, ha egy osztályban megjelenik a vírus. Ezután egyedi döntésre kell várniuk, hogy mi a teendőjük. Az egyedi döntés átfutási ideje nagyjából két nap, addigra pedig akár a fél osztály átfertőződhet, ezért a PSZ szerint az intézményvezetőknek önálló döntési jogkört kellene kapniuk ilyen esetekben, ha valóban cél, hogy a járvány ne szabaduljon el. Ehhez az kellene például, hogy a diákokat, akárcsak Ausztriában, rendszeresen teszteljék, mert „az őszi-téli időszakban, mert egy náthás tünetekkel az iskolában megjelenő tanulókról szinte képtelenség biztosan tudni, hogy covid-fertőzött-e vagy sem. Az általános tapasztalat szerint a gyermekorvosok is többnyire távgyógyításban kezelik a szezonális náthára is jellemző tüneteket, így sokszor ki sem derül, hogy a gyerek covid-fertőzött vagy náthás-e.”
Bár az intézményvezetők azt kérik a szülőktől, hogy csak teljesen egészséges gyerekeket vigyenek az iskolába, egyre kevesebb befolyásuk van Totyik szerint arra, hogy ezt be is tartassák. A szakszervezet alelnöke szerint „a kormánynak nem fontos a határozott fellépés, a fertőtlenítést és a maszkhasználatot nem veszik komolyan, a tesztelést sem követelik meg az iskolákban. Úgy tűnik, hogy a nyájimmunitás elérése érdekében inkább ráeresztik a vírust a társadalomra, ha már az oltottak számát növelni nem tudják.”
Kíváncsiak vagyunk rá, hogy az ország többi részén hogyan védekeznek az iskolai fertőzési gócok kialakulása ellen. Kérjük, hogy aki szívesen megosztja velünk, hogy iskolás gyermekén keresztül milyen anomáliákat tapasztalt a hazai járványkezelésben, írjon a szerk@qubit.hu emailcímre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: