A lengyelországi Wrocławban 1963-ban kitört feketehimlő-járványon tömeges oltással egy hónap alatt sikerült úrrá lenni. Az akkori eseményekből ma is bőven van mit tanulni.
A megfigyelt koronavírus-variánsok listájára nemrég felkerült mű minden mutációt bevet a sikerért, a versenyképesebb delta azonban a jelek szerint nem hagyja terjedni. Változatok jönnek és mennek, de az átlagember szintjén nem változik semmi: moss kezet, tarts távolságot, és oltasd be magad!
Amerikai, olasz és norvég vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a megfelelő iskolai óvintézkedések betartása mellett a diákok viszonylag ritkán fertőznek és fertőződnek meg, de még mindig sok az ismeretlen tényező.
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján viszonylag kevés gyerek kapja el az iskolában a koronavírus-fertőzést, és ugyancsak kevesen hurcolják haza a kórt. A fiatal felnőttek jóval nagyobb veszélyben vannak.
A svéd járványkezelési intézkedéscsomag egészében működik, nem érdemes kiemelni belőle a szigorú kormányzati szabályozás hiányát. A nem kötelező, csak ajánlott intézkedéseket széles körű tesztelés és kontaktkutatás egészíti ki a mai napig. Mit tanulhatunk tehát Svédország példájából?
A vírusfertőzés okozhat szívleállást, fulladást vagy stroke-ot is, de nem mindegy, hogy végül mi kerül a halotti bizonyítványra.
Az emberek jelentős része ott sem veti alá magát a járvány elleni intézkedéseknek, ahol égető szükség lenne erre – ennek egyik oka lehet, hogy nem számolnak az esetszámok exponenciális növekedésével. Egy kísérletben a matematikailag felvilágosított emberek jó része átállt a koronavírust megfékezni akarók oldalára.
A közös légtérben tartózkodás, a személyes érintkezés mellett a beszéd, az ének és a szapora légzés terjesztik a leginkább a koronavírust, derül ki az eddig megjelent tanulmányok összegzéséből. A maszkviselés erősen javallott, az iskolák bezárása viszont nem tűnik indokoltnak.
A megfelelő járványügyi korlátozások után mindenki azt fogja érezni, hogy túlzók voltak az intézkedések. De ha az ország újranyitása után továbbra is próbáljuk minimalizálni kapcsolatainkat, elkerülhető egy gyorsan kialakuló második hullám. Ahogy az eddigi siker, ez is rajtunk múlik.
Kap most hideget-meleget Neil Ferguson, a londoni Imperial College epidemiológus professzora, mert a modellező programról, amire Angliában a lezárásokat alapozták, kiderült, hogy nem túl szép, sőt helyenként hibás. Darwin majma szerint, aki maga is kutató Magyarországon, nem a tudósokkal kellene elvitetni a balhét.
A járvány kiújulásának lehetőségével minden ország számol. Nem azért, mert rossz modellt használnak, hanem mert pontosan tisztában vannak a modellek fontos korlátával: azzal, hogy egy zárt rendszerre vonatkoznak. Az egyes országok, államok viszont nem zárt rendszerek, így a járvány kívülről bármikor újraindulhat.
Magyarországon a hivatalosan bejelentett 980-hoz képest 10 ezer, más becslések szerint akár 30 ezer fertőzött is lehet. Mivel a fertőzöttek aránya jelenleg minden becslés szerint jóval 1 százalék alatt van, több, akár egymást kiegészítő módszer is rendelkezésre áll, hogy jóval pontosabb képet kapjunk a járvány kiterjedéséről, és meghozzuk a megfelelő intézkedéseket.
Az Európában a járványban elhunytak 17 százalékának semmilyen egyéb betegsége nem volt. Az intenzív osztályokon elhunytak 11 százaléka a 16–49 éves korosztályból kerül ki, 37 százalékuk 50–69 éves.
A pöröllyel (hammer) lecsapunk a vírusra, a többit meg majdcsak kimozogjuk valahogy (dance). Az első fázisban a legfontosabb a gyorsaság és a fertőzöttek elszigetelése, a másodikban az, hogy a korlátozásokat és a járvány dinamikáját olyan egyensúlyban tartsuk, hogy a fertőzöttek száma ne kezdjen újra exponenciálisan növekedni.