Politikai, vállalati és vallási vezetők egymásnak adják a kilincset az ENSZ glasgow-i klímacsúcsán, de november 2-án Sir David Attenborough, a Föld bolygó földi nagykövetének szavaitól zengett az előadóterem. A 95 éves természettudós és dokumentumfilmes hatásos beszédében a lehető legtisztábban fogalmazott a klímaváltozás elleni küzdelemről, hogy a diplomaták is megértsék, majd egy négyperces kisfilmet is levetítettek a narrációjával.

„Tízezer éve a Föld körülbelül 6 billió fának adott otthont. Az előző évszázad végére ez a szám megfeleződött. A vadon meghódítását az emberiség fejlődésének rutinműveleteként szokás értékelni, de ahogy az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, az erdők pusztításával kárt okozunk a biológiai sokféleségnek és a saját életünknek is. (...) Az erdők friss vizet biztosítanak, tisztítják a levegőt, amit belélegzünk, spirituális értéket képviselnek, és élelemmel látnak el minket. (...) Most az a feladatunk, hogy még az évtized végéig megállítsuk az erdőirtást, és elkezdjük az erdők helyreállítását, mielőtt visszafordíthatatlanná válik a helyzet.”

Úgy tűnik, szavai értő fülekre találtak. A kisfilm vetítése után nem sokkal Boris Johnson brit miniszterelnök lépett a pódiumra, hogy bejelentse: a bolygó erdeinek 85 százalékát magában foglaló, több mint 110 ország aláírta az erdőkről és földhasználatról szóló nyilatkozatot, amely arra kötelezi az államokat (köztük Kínát, Oroszországot és Brazíliát is), hogy 2030-ig vessenek véget a határaikon belül zajló erdőirtásoknak, és végezzék el az erdők helyreállítását.

Az Európai Unió sem tétlenkedett sokáig. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még aznap bejelentette, hogy az EU 1 milliárd euróval járul hozzá az erdők védelmének, helyreállításának és fenntartható gazdálkodásának globális finanszírozására vonatkozó kötelezettségvállaláshoz. Azt, hogy ezúttal tényleg globális cselekvésről van szó, mi sem mutatja jobban, mint hogy a felajánlott összeg negyedével, 250 millió euróval a Kongói-medence nyolc országát támogatja, a világ második legnagyobb trópusi esőerdejének védelmét szolgálva, a helyi közösségek életminőségét és megélhetését is javítva.

A Mastercard 2020 januárjában indította útjára a Priceless Planet Koalíciót, hogy partnereivel együtt olyan környezetvédelmi projekteket támogasson, amelyek segítségével 5 éven belül 100 millió fát ültetnek, hozzájárulva egy hosszú-hosszú helyreállítási munkához, ami az emberiség gazdasági, lakhatási tevékenységével összefüggésben az erdők kontrollálatlan pusztításával járt. Az emberek által valaha kiirtott faállománynak az 50 százalékát az elmúlt 120 évben vágták ki, és a mai napig csökken az állomány, elsősorban Brazíliában és Indonéziában. A klímaügyi és erdészeti szakértők tanácsai mentén kidolgozott program nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segíti, hiszen a légkörben megtalálható, és folyamatosan emelkedő szén-dioxid-szintet hivatott megkötni, de a hanyatló biodiverzitást is javítja, és az érintett területek közösségeinek érdekeit is szem előtt tartja.

Eltűnnek az erdők, és velük szinte a teljes élővilág

A Földön ma több mint 4 milliárd hektárnyi területet foglalnak el az erdők, ez a globális földterület közel egyharmada. Amellett, hogy évente több mint tízmillió hektáron alakítják át az erdőket más típusú földhasználatra (haszonnövény-termesztés, állattenyésztés, fakitermelés), a megmaradt erdők nagy része is egyre inkább degradálódik. A Wildlife Conservation Society becslése szerint a ma álló erdők mindössze 40 százaléka rendelkezik magas fokú ökoszisztéma-integritással, ami azt jelenti, hogy a természetes ökoszisztéma működik, és az erdő nagyrészt mentes az emberi beavatkozástól. Márpedig egy erdőt nem feltétlenül kell kiirtani ahhoz, hogy az elveszítse természetes képességeit a szénmegkötésre, vagy a levegő és víz tisztítására.

Az Amazonas vidékén, a világ legnagyobb megmaradt trópusi esőerdejében az erdőirtások nyomán csökkennek a szénkészletek, és gyorsan változik a régió éghajlata is. A pusztuló erdők miatt Kelet-Amazóniában 2050-re 3 Celsius-fokkal nőhet az átlaghőmérséklet, a júliustól novemberig tartó időszak csapadékmennyisége 40 százalékkal csökkenhet, és a klímaváltozás, valamint az annak hatására kialakuló még több és nagyobb erdőtüzek miatt az évszázad közepére az amazóniai esőerdő 60 százaléka eltűnhet. Ez a folyamat minden trópusi vidékre érvényes, Közép-Afrikától Délkelet-Ázsiáig.

Ha azt hinnénk, hogy a hírek hatására az elmúlt években csökkentek az erdőirtások, tévedünk. Az amazóniai esőerdő 17 százalékot veszített a területéből az elmúlt 50 évben, és még 2020-ban is 21 százalékkal nőtt az erdőpusztítás aránya az előző évhez képest – tavaly egy Izrael nagyságú területtel csökkent az esőerdő.

A szárazföldi állatok és növények 80 százaléka erdőkben él, és az erdőirtások már ma olyan állatokat fenyegetnek kihalással, mint az orangután, a szumátrai tigris, valamint rengeteg madárfaj. Az állatokra és növényekre leselkedő legnagyobb veszély a lombkoronák eltűnése, hiszen a zárt lombozat blokkolja a napsugárzást napközben, valamint tartja benn a hőt éjszaka. Ha ez az egyensúly felborul, a szélsőséges időjárási állapotok jelentős károkat okozhatnak a más viszonyokhoz szokott növényeknek és állatoknak.

Mivel az elmúlt évtized azt mutatja, hogy kizárólag a kormányok és a törvényi szabályozás szintjén nem lehet gyors és mélyreható változásokat elérni a klímaváltozás elleni egyre sürgetőbb küzdelemben, nagy felelősség hárul ebben a harcban a vállalati szektorra is.

Felbecsülhetetlen bolygó

A Mastercard által életre hívott Priceless Planet Koalíció több mint 80 tagja között javarészt pénzintézeteket – köztük magyar partnerként az OTP Bankot – találni, de kisebb arányban légitársaságok, sportszövetségek, közlekedési vállalatok és más cégek is részt vesznek az akcióban. A partnerek a világ számos országában kampányok segítségével mozgósítják ügyfeleiket a környezetvédelem érdekében, többek között innovatív adományozási technológiákkal is támogatva az erdők helyreállítására való törekvéseket.

A Conservation International és a World Resources Institute globális környezetvédelmi szervezetek bevonásával egy szigorú, tudományos alapon nyugvó eljárás során eddig négy faültetési helyszínt jelöltek ki: a bozóttüzek által sújtott Ausztráliát, az erdőirtásoktól szenvedő Brazíliát, a kiterjedt, de hanyatló mangroveerdőkkel rendelkező Egyesült Arab Emírségeket, valamint Kenyát, ahol a száraz termőtalaj javítását teszi lehetővé az erdősítési projekt.

A Priceless Planet átfogó erdő-helyreállítási programja szigorú monitorozási és értékelési protokoll mentén zajlik majd, amelyet a 2025-ös céldátumig minden egyes részprojektnek követnie kell. Ezek közé tartoznak

• a térinformatikai és távérzékelési megoldások, műholdas és dróntechnológia segítségével;
• a helyszíni adatgyűjtési és mintavételi módszerek alkalmazása;
• a tesztelt módszerek statisztikai értékelése az átfogó monitorozás biztosítása és a hatékonyság maximalizálása érdekében;
• vagy az „ellenpontozó” kontrollhelyek megfigyelése, amelyek megfelelnek a kiválasztott erdősítési helyszínek eredeti körülményeinek.

Ezen elvek mentén számos olyan tevékenységet előrevetítettek, amelyek a helyreállított vagy újonnan telepített erdők fennmaradását és a fenntartható erdőgazdálkodást szolgálják.

• Faiskolákat hoznak létre, ahol a magok azonosítása és gyűjtése mellett facsemetéket növesztenek.
• Megtanítják a helyi közösségeknek, hogyan gondozzák úgy az erdőket, hogy azok megőrizzék biológiai sokféleségüket, termelékenységüket és regenerációs képességüket, valamint a vonatkozó ökológiai-gazdasági és társadalmi funkciók betöltésére vonatkozó potenciáljukat.
• Mozgósítják a közösségeket a megőrzés, helyreállítás és újraerdősítés érdekében, beleértve a közösségi irányítási rendszerek lehetővé tételét.
• Biztosítják a természetvédelem és helyreállítás támogatását szolgáló, például az erdők állapotának monitorozásához nélkülözhetetlen adatokat és technológiai eszközöket.

Bozóttüzek, szójabab-ültetvények és marhalegelők

Ausztráliában 2019 és 2020 fordulóján közel 20 millió hektárnyi terület égett le a bozóttüzek következményeként, legalább 37 ember és több millió állat halálát okozva, több mint 2800 otthont elpusztítva. Mindez azzal is járt, hogy körülbelül 900 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami az ország teljes éves szénkibocsátásának közel kétszerese.

Mivel az emberek, az állatok és a növények élete összefügg, a helyreállítás hosszú időt vesz igénybe, miközben a katasztrófák évről évre egyre intenzívebbé válnak. A Priceless Planet célja ezért többrétű: a bozóttüzek által érintett közösségek megsegítését és újjáélesztését, a károsodott tájak helyreállítását, valamint az erdőtüzekkel és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség növelését is igyekeznek elérni, összesen 500 ezer fa ültetésével.

Brazíliában az amazóniai és atlanti-parti esőerdők védelme és helyreállítása nemcsak az éghajlatra van óriási hatással, hanem a Föld legnagyobb biológiai sokféleségét és édesvízkészletét is segít megőrizni. Az amazóniai terület már az eredeti erdeinek körülbelül 20 százalékát, az atlanti-parti erdőség pedig a 80 százalékát elvesztette, és a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a pusztulás folytatódik, az hamarosan visszafordíthatatlan következményekkel járhat az éghajlatra és a biodiverzitásra nézve.

A sűrű erdőket többek között gigantikus szójabab-ültetvények és szarvasmarha-legelők létrehozása miatt vágták ki, ezt most az őslakos népek és a helyi közösségek érdekeinek figyelembe vétele mellett 2 millió fa ültetésével pótolják – ez ráadásul az egész világra kiható természetes vízkörforgás helyreállítását is elősegíti..

Árvízvédelem mangrove-val és az egzotikus gyümölcsökben rejlő lehetőség

A 150 négyzetkilométeres kiterjedésével a térség legnagyobb mangrove-ökoszisztémájával rendelkező Egyesült Arab Emírségekben 50 ezer mangrove fát ültetnek két év alatt, majd további négy éven át monitorozzák a területet a minél magasabb túlélési arány elérésének érdekében. A szakértők segítségét nemcsak a legmegfelelőbb fajok kiválasztásánál veszik igénybe, hanem annak a tájékoztató kampánynak az összeállításában is, amely során a helyi közösségek figyelmét igyekeznek felhívni a mangroveerdők és a partmenti ökoszisztémák fontosságára az élhető környezet biztosításának szempontjából.

A mangroveerdők kiválóan megkötik és tárolják a szén-dioxidot, ezzel segítve a klímaváltozás elleni harcot, de emellett a szélsőséges időjárási jelenségektől, a tengerszint-emelkedésből fakadó árvizektől, szökőáraktól vagy szélviharoktól is védik a tengerpart mentén fekvő városokat és azok infrastruktúráját, valamint számos hal- és rákfajnak biztosítanak élőhelyet. Ezek a környezeti előnyök mellett gazdasági haszonnal is járnak, hiszen a biztonságos és élhető környezet a turizmusnak, a tengeri élővilág helyreállítása pedig a halászatoknak jelent mentőövet.

Kenya elsősorban az erdők és az agrárerdészeti tájak helyreállítását tűzte ki célul a párizsi klímaegyezményhez való hozzájárulási tervében. Ez a nyilvánvaló szénmegkötő képességük mellett azért is fontos, mert a jelentős vízgyűjtő területek újraerdősítése segíthet abban, hogy a talaj több vizet tudjon tárolni, és így szabályozza a folyókba és patakokba kerülő víz mennyiségét és minőségét.

A megbízható vízforrások megteremtésével az élelmiszertermelés is javulhat, és például értékes gyümölcsfák ültetésével olyan terményeket lehet termeszteni, amelyeket helyi és nemzetközi piacokon is lehet értékesíteni. Az ötéves projekt során összesen 1,2 millió fát ültetnek Kenya Makueni megyéjében, őshonos fajokra, valamint egzotikusgyümölcs- és agroerdészeti fákra fókuszálva.

A Mastercard nemrégiben végzett felmérése szerint a válaszadók 85 százaléka globálisan úgy nyilatkozott, hogy 2021-től kezdve hajlandó személyesen is lépéseket tenni a környezeti és fenntarthatósági kihívások leküzdése érdekében. A svéd fintech-céggel, a Doconomyval közösen létrehozott Carbon Calculator révén egy olyan eszközt nyújtanak a partnerek kezébe, amelynek előnyeit végül az egyéni ügyfelek élvezhetik: a lehető legegyszerűbb módon, azonnal tájékozódhatnak az egyes költéseik környezeti hatásairól – például azt is láthatják a mobilalkalmazáson belül, hogy a vásárlásának szénlábnyomát hány fa ültetésével lehet kompenzálni, majd egyből, egy gombnyomással adományozhat is az erdőtelepítési projekteket támogatva.

A Priceless Planet Koalíció szakértői tanácsadó bizottságának egyik tagja, a korábbi dán klímaügyi diplomata és író, Bo Lidegaard így foglalta össze a szervezet törekvéseit:

„A zöld átállás folyamatban van, de nem a kellő sebességgel. Polgárként, vállalkozásként és társadalomként is gyorsabban és nagyobb mértékben kell csökkentenünk a kibocsátásokat, és ezzel egyidejűleg fokoznunk kell a földterületek és az erdők megőrzésére, valamint a természetes szénmegkötés növelésére irányuló erőfeszítéseket. A Priceless Planet Koalíció célja, hogy cselekvésre ösztönözze a gyártókat és a fogyasztókat azáltal, hogy láthatóvá teszi az egyes termékek és a konkrét fogyasztás szénlábnyomát, és lehetőséget biztosít a kibocsátások ellentételezésére irányuló azonnali cselekvésre.”

A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.