Kutatásunk eredményei szerint a fővárosban az utóbbi években egyre nő a kivágott fák száma, de ezt nem lehet szimplán a gonosz fűrészes emberre fogni. Bardóczi Sándor főtájépítész segít megérteni, milyen ma fának lenni Budapesten.
Az öncélú kegyetlenség nemcsak a Balaton mellett, hanem az ország más részein is gyakori, és az utóbbi években a belterületek mellett a természetes élőhelyeken is megjelent.
A korábban sem erdősült közép- és kelet-európai területeken a gyepek az igazán jó szén-dioxid-megkötő életközösségek, állítják a Debreceni Egyetemen működő Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai.
A szén-dioxid megkötését, a levegő és a víz tisztítását, a hőmérséklet szabályozását, a biológiai sokféleség őrzését, a természetes élelem biztosítását csak az erdők tudják nekünk nyújtani, erre mit csinálunk? Fűrésszel és gépekkel megyünk nekik. Az erdők védelme és helyreállítása az egyik legfontosabb előttünk álló feladat, és a Mastercard Priceless Planet Koalícióján keresztül nagyvállalatok és fogyasztók közösen léphetnek fel az erdők pusztulása ellen.
A Torontói Egyetem kutatói az elsők, akik műszeres méréséket is végezve megvizsgálták az északi féltekén honos lombhullató fajok által nyújtott védelmet – ilyen kutatást eddig csak Ausztráliában és Új-Zélandon végeztek.
Ha melegebb van, a fák gyorsabban nőnek, és ha gyorsabban nőnek, hamarabb el is pusztulnak, ami veszélyezteti az erdők széntároló képességét – derült ki egy átfogó vizsgálatból. Egyre több kutatás utal arra, hogy a faültetés sem csodaszer, ha a klímaváltozás lassításáról van szó.
Az Egyesült Királyságban előszeretettel hálózzák be a fákat, a rejtett indok pedig az lehet, hogy ha nincs rajtuk madárfészek, könnyebb kivágni őket. Most a Cambridge-i Egyetem is így járt el, óriási a felháborodás.
A New York állambeli Cairo városa mellett talált maradványok alapján az ősi növény meglehetősen nagyra nőtt.
A klímaváltozás miatt aggódó civilek és vállalatok, a földtulajdonosok, valamint az erdészeti szakemberek szándékait hangolja össze a My Forest. Sok minimális adományból maximális eredmény!
Klaus Littmann svájci galériás-kurátor fákkal ültette be a klagenfurti stadiont. Egyszerre találta el a jobb- és baloldali populizmusok kedvelt témáit: a stadionépítést és annak ellenzését, valamint a klímaszorongást. Mire jutott?
2030-ig 350 millió hektár erdőt telepítenének újra, de nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan teszik. Ironikus módon a füves életközösségekre a klímaváltozás és a természetes élőhelyek visszaszorulása mellett most egy harmadik veszély is leselkedik: a faültetés.
A szomszédos fák a magányos tönköket is ellátják vízzel, hogy ne szakadjon meg a gyökérrendszer, és fennmaradjon az erdei ökoszisztéma.
Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport lézerszkennerrel vizsgálta a fák éjszakai tevékenységét, és egy pulzáláshoz hasonló, ritmikus vízszállítási mechanizmust figyelt meg.