Könnyen hozzáférhető hormonkészítménnyel csökkentenék a britek a vetélés előfordulási esélyét

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Változtat a terhesgondozási protokollján a brit közegészségügyi szolgálat (National Health Services, NHS). A jövőben progeszteronpótlást ajánlanak azoknak a nőknek, akiknek korábbi terhességük az első trimeszterben vetéléssel végződött és egy újabb várandósság során hasonló tüneteket, terhesség mellett fellépő vérzést produkálnak. A protokoll frissítésétől azt remélik, hogy évente akár 8 ezernél is több vetélésnek veheti elejét. A szájon át szedhető vagy hüvelyen keresztül a szervezetbe juttatott progeszteront azoknak a várandós nőknek adnák, akik korábban legalább egyszer elvetéltek és ultrahangos vizsgálat bizonyítja, hogy teherbe estek. Utóbbira azért van szükség, hogy kizárják az esetleges méhen kívüli terhesség lehetőségét.

A progeszteron, avagy sárgatesthormon egy női nemi hormon, amelynek fontos szerepe van a terhesség megtartásában. A petefészkek termelik és hatására a méhnyálkahártya olyan vastagságúvá válik, ami lehetővé teszi a megtermékenyült petesejt beágyazódását és a méhlepény kialakulását. Ha a megtermékenyülés nem következik be, a petefészkekben termelődő progeszteron szintje lecsökken, a petesejt pedig – a méh leváló nyálkahártyájával együtt – távozik a szervezetből. 

Régóta ismert, hogy a progeszteronnak elengedhetetlen szerepe van a megtermékenyített petesejt beágyazódásában és a terhesség megtartásában. A mesterséges megtermékenyítések során Magyarországon (is) rutinszerűen alkalmaznak progeszteronpótlást a beágyazódás időszakában, az eljárás nagyobb sikere érdekében. Noha a vetélések jelentős része az embrió genetikai rendellenessége miatt következik be, sokszor, különösen az idősebb anyák esetében, az egyébként egészséges embrió a hormonális környezet miatt nem tud megfelelően a méhfalba ágyazódni. Ennek ellenére a természetes teherbeeséseket követő komplikációknál, a terhesgondozás során a kezelő orvos döntésére (és tájékozottságára) van bízva, hogy a vetéléssel fenyegető esetekben javasolja-e a hormon szájon vagy hüvelyen át történő alkalmazását. A brit újraszabályozást is azzal indokolták, hogy noha sok szülész-nőgyógyász ismeri a kívülről a szervezetbe juttatott progeszteron jótékony hatásait, a hormonális rásegítés még akkor sem rutinszerű, ha egyébként a várandós nők kórtörténete azt indokolná.

Ennek oka abban is keresendő, hogy a szakirodalom meglehetősen ellentmondásos a progeszteron hasznosságát illetően. Miközben egy 2011-es metaanalízis, vagyis korábbi vizsgálatok eredményeit összesítő tanulmány határozottan állította, hogy a progeszteronpótlás komplikációk esetén is segíti a terhesség megtartását, egy hasonló, 2013-as metaanalízis nem talált jelentős különbséget a hormonális készítményekkel segített nők körében és a kontrollcsoportban tapasztalt vetélési arány között.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: