Női nemi hormonokkal próbálják javítani a férfiak COVID-túlélési esélyeit

Miután világszerte több férfi hal bele az új koronavírus okozta megbetegedésbe, mint amennyi nő, amerikai kutatóknak az az ötletük támadt, hogy megvizsgálják, lehet-e ebben szerepe az immunrendszert támogató, illetve a gyulladásos reakciókat csillapító női nemi hormonoknak. Az Egyesült Államok két partján két izgalmas kísérlet indult szinte egy időben: az egyik az ösztrogént, a másik a progeszteront állítja a vizsgálat középpontjába.

Az ösztrogént vagy tüszőhormont a legfontosabb női nemi hormonnak tartják, de a férfiak szervezetében is termelődik, még ha jóval kisebb mennyiségben is. A sejtmembránon átjutva fokozza egyes gének kifejeződését, elősegíti a másodlagos nemi jellegek kifejlődését, és szabályozza a menstruációs ciklust. 

A sárgatesthormont vagy progeszteront a termékeny korukban lévő nők petefészke termeli, hatására a méhnyálkahártya a ciklus első felében megvastagodik, és kedvező körülményeket teremt a megtermékenyített petesejt beágyazódásához. Ha a terhesség valóban bekövetkezik, a sárgatest fennmarad, és a progeszteront továbbra is termeli, ha viszont nem termékenyül meg a petesejt, a progeszteronszint leesik, a méhnyálkahártya fokozatosan leválik, és bekövetkezik a menstruáció. 

A COVID-19 túlélési esélyeiben már a járvány kezdetén megmutatkoztak a nemi különbségek. Amikor még elsősorban csak Kínában váltak ismertté megbetegedések, a férfiak valószínűbb halálozását annak tulajdonították, hogy közülük sokkal többen dohányoznak, mint a nők. A nemi különbség azonban azokban az országokban is fennállt, ahol a nők hasonló arányban dohányosok, mint a férfiak: New Yorkban például a férfiak körében csaknem kétszeres volt a halálozási arány a nőkéhez képest. 

A csodálatos progeszteronFotó: MOLEKUUL/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

Keleten ösztrogén, nyugaton progeszteron

Long Island-i orvosok április harmadik hetében kezdték el ösztrogénnel kezelni pácienseiket, hátha ez javítja az immunrendszerük működését, a következő héten pedig Los Angeles-i orvosok vágtak neki egy kísérletnek, amelyben a túlnyomórészt a női szervezet által termelt progeszteront adják férfi pácienseiknek. Ez utóbbi hormonnak ugyanis gyulladáscsökkentő tulajdonságai vannak, így a kutatók elmélete szerint fennáll a lehetőség, hogy megelőzi az immunrendszer veszélyes túlműködését, amely sokszor szerepet játszik a COVID-19-betegek halálában.

„Jelentős különbség van az intenzív osztályon kezelt férfiak és nők számában, és a férfiak nyilvánvalóan rosszabbul állnak” – mondta a New York Times-nak Sara Ghandehari, a Los Angeles-i Cedars-Sinai kórház pulmonológus szakorvosa, a progeszteronos kísérlet vezetője. Mint mondta, náluk a lélegeztetőgépen, illetve intenzív osztályon kezelt COVID-19-betegek 75 százaléka férfi.

Az orvos tapasztalatai szerint az általában immunhiányos terhes nők körében is enyhébb lefolyású a betegség, és történetesen az ő szervezetükben megnő a progeszteron és az ösztrogén szintje. Ghandehari és kollégái úgy gondolják, hogy a nők rendelkeznek valamiféle védettséggel, és a terhesség is óvni látszik a betegeket, amiből arra következtettek, hogy ebben akár a hormonoknak is szerepe lehet.

A  keleti parti kísérlet, amely az ösztrogén bevetésével próbálkozik, a Long Island-i Stony Brook Egyetem Renaissance orvosi karán zajlik, és hasonló megfigyelések motiválták, mint a Los Angeles-i vizsgálatot. Az április közepén indult kísérlet vezetője Sharon Nachman, a Renaissance orvosi iskola kutatásért felelős dékánja, aki nagyon bizakodó. Az első eredmények leghamarabb őszre várhatók.

Ellenérv

Az immunválaszokban adódó nemi különbségeket tanulmányozó kutatók szerint a két nem közötti biológiai és a viselkedésbeli különbségek egyaránt szerepet játszhatnak az eltérésben. A férfiak szinte mindenhol nagyobb arányban dohányoznak, mint a nők, és kevesebbszer mosnak kezet. Hogy a nőknek látszólag ellenállóbb az immunrendszerük, az több tényezőnek is betudható, a hormonrendszer ennek csak egy része – mondta Sabra Klein, a Johns Hopkins Egyetem Bloomberg Közegészségügyi Intézetének munkatársa, aki a vírusfertőzésekre és az oltásokra adott válaszok közötti nemi különbségeket tanulmányozza.

Klein hozott egy igen egyszerű ellenérvet annak alátámasztására, hogy nem a hormonrendszer rejti a bölcsek kövét: a hajlott korú koronavírus-fertőzött nőknek ugyancsak jobbak a túlélési esélyeik, mint férfi kortársainak, pedig az ő szervezetükben a fenti hormonok szintje már a menopauza után lezuhant. A COVID-19 várható kimenetelében jelentkező nemi különbség gyerekkortól az öregkorig megfigyelhető, ezért szerinte inkább valami genetikailag meghatározott dologról lehet szó. „Tévedés ne essék, az ösztrogénnek vannak immunmoduláns tulajdonságai – folytatta Klein. – Férfiaknál és nőknél is jelentkezhet az ösztrogén áldásos hatása. De ha a nők 93 évesen is nagyobb eséllyel épülnek fel, akkor ez nem hormonális.”

Ösztrogén és immunrendszer

Az ösztrogénre vonatkozó kutatások szerint ez a hormon az angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2) szabályozza, az ACE2 tehát eltérően szabályozódik a férfiakban és a nőkben. A koronavírus pedig éppen a sejtfalon lévő ACE2 receptorokat használja arra, hogy bejusson a sejtekbe – mondta Kathryn Sandberg, a Georgetown Egyetem nemi különbségek tanulmányozásával foglalkozó részlegének vezetője. Egy május közepén megjelent tanulmány szerzői azzal magyarázzák a férfiak körében nagyobb halandóságot, hogy a férfiak vérében nagyobb mennyiségben fordul elő az ACE2.

Sandberg és kollégái patkánykísérletekben kimutatták, hogy az ösztrogén csökkentheti az ACE2 fehérje kifejeződését a vesékben, nem kizárt tehát, hogy a hormon a férfiakban is visszafoghatja az ACE2 működését. „Még ha nem is pontosan értjük, hogyan működik az ösztrogén, arról azért megbizonyosodhatunk, hogyan változik tőle a betegek állapota” – reménykedett a Long Island-i kísérlet vezetője, Nachmann. Hozzátette, az ösztrogén összetett szerepet játszik a korai immunválaszban, amely segíthet a vírusfertőzés felszámolásában, illetve a másodlagos immunreakcióban is – ez utóbbi az, amely az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó citokinviharba torkollhat. Nachmann tapasztalati szerint bár a nők is elkapják a betegséget, immunválaszaik nagy átlagban különböznek a férfiakétól: „náluk ritkábban alakul ki a másodlagos, szabályozatlan immunreakció”.

Nachmannék ösztrogénkísérletéhez 110 önkéntest toboroztak, akik lázzal, köhögéssel, légzési nehézségekkel vagy tüdőgyulladással jelentkeztek a Stony Brook kórházának sürgősségi osztályán, és vagy már rendelkeznek pozitív koronavírusteszttel, vagy erősen fennál náluk a fertőzés gyanúja. A vizsgálatban nem vesznek részt olyan betegek, akiket intubálni kellett. A kísérletbe férfiakat és 55 év feletti nőket is bevonnak, akiknek a szervezetében már alacsonyabb az ösztrogénszint. A résztvevők egyik fele a kontrollcsoport, a másik csoport tagjainak pedig egy héten át ösztradioltapaszt kell viselniük, miközben a kutatók nyomon követik, hogyan változott az állapotuk, enyhültek-e a tüneteik.

A nyugati parti kísérletet kisebb mintán végzik, negyven férfit vontak be, közülük is húszan a kontrollcsoport tagjai lesznek. Ehhez a vizsgálathoz olyan koronavírusos kórházi fekvőbetegeket kerestek, akiknek csak enyhe vagy közepesen intenzív tüneteik voltak. A résztvevőket öt napon át napi kétszer beinjekciózzák progeszteronnal, majd azt figyelik, hogy javul-e az állapotuk, csökken-e a kapottoxigén-igényük, továbbra is szükségük van-e intenzív ápolásra, mechanikus lélegeztetésre.

A Los Angeles-i kísérletben azért inkább a progeszteronnal, semmint az ösztrogénnel próbálkoznak, mert korábbi kutatások alapján a progeszteron hatására csökken a gyulladásos immunsejtek száma, a gyulladás-elleneseké viszont nő – mondta a kísérletet vezető Ghandehari. Elméletük szerint a progeszteron meggátolja vagy legalábbis csökkenti annak esélyét, hogy az immunrendszer káros túlműködésbe kezdjen, és kialakuljon a gyulladásos fehérjék fokozott termelődésével járó citokinvihar, illetve jótékonyan csökkentheti az akut respirációs distressz szindróma kockázatát is. 

Mindkét hormon adagolása biztonságos, amíg rövid ideig alkalmazzák, de a résztvevőket figyelmeztették az esetleges mellékhatásokra is: a férfiak a mell érzékenységét és hőhullámokat tapasztalhatnak.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: