Női nemi hormonokkal próbálják javítani a férfiak COVID-túlélési esélyeit

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Miután világszerte több férfi hal bele az új koronavírus okozta megbetegedésbe, mint amennyi nő, amerikai kutatóknak az az ötletük támadt, hogy megvizsgálják, lehet-e ebben szerepe az immunrendszert támogató, illetve a gyulladásos reakciókat csillapító női nemi hormonoknak. Az Egyesült Államok két partján két izgalmas kísérlet indult szinte egy időben: az egyik az ösztrogént, a másik a progeszteront állítja a vizsgálat középpontjába.

Az ösztrogént vagy tüszőhormont a legfontosabb női nemi hormonnak tartják, de a férfiak szervezetében is termelődik, még ha jóval kisebb mennyiségben is. A sejtmembránon átjutva fokozza egyes gének kifejeződését, elősegíti a másodlagos nemi jellegek kifejlődését, és szabályozza a menstruációs ciklust. 

A sárgatesthormont vagy progeszteront a termékeny korukban lévő nők petefészke termeli, hatására a méhnyálkahártya a ciklus első felében megvastagodik, és kedvező körülményeket teremt a megtermékenyített petesejt beágyazódásához. Ha a terhesség valóban bekövetkezik, a sárgatest fennmarad, és a progeszteront továbbra is termeli, ha viszont nem termékenyül meg a petesejt, a progeszteronszint leesik, a méhnyálkahártya fokozatosan leválik, és bekövetkezik a menstruáció. 

A COVID-19 túlélési esélyeiben már a járvány kezdetén megmutatkoztak a nemi különbségek. Amikor még elsősorban csak Kínában váltak ismertté megbetegedések, a férfiak valószínűbb halálozását annak tulajdonították, hogy közülük sokkal többen dohányoznak, mint a nők. A nemi különbség azonban azokban az országokban is fennállt, ahol a nők hasonló arányban dohányosok, mint a férfiak: New Yorkban például a férfiak körében csaknem kétszeres volt a halálozási arány a nőkéhez képest. 

A csodálatos progeszteronFotó: MOLEKUUL/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library via AFP

Keleten ösztrogén, nyugaton progeszteron

Long Island-i orvosok április harmadik hetében kezdték el ösztrogénnel kezelni pácienseiket, hátha ez javítja az immunrendszerük működését, a következő héten pedig Los Angeles-i orvosok vágtak neki egy kísérletnek, amelyben a túlnyomórészt a női szervezet által termelt progeszteront adják férfi pácienseiknek. Ez utóbbi hormonnak ugyanis gyulladáscsökkentő tulajdonságai vannak, így a kutatók elmélete szerint fennáll a lehetőség, hogy megelőzi az immunrendszer veszélyes túlműködését, amely sokszor szerepet játszik a COVID-19-betegek halálában.

„Jelentős különbség van az intenzív osztályon kezelt férfiak és nők számában, és a férfiak nyilvánvalóan rosszabbul állnak” – mondta a New York Times-nak Sara Ghandehari, a Los Angeles-i Cedars-Sinai kórház pulmonológus szakorvosa, a progeszteronos kísérlet vezetője. Mint mondta, náluk a lélegeztetőgépen, illetve intenzív osztályon kezelt COVID-19-betegek 75 százaléka férfi.

Az orvos tapasztalatai szerint az általában immunhiányos terhes nők körében is enyhébb lefolyású a betegség, és történetesen az ő szervezetükben megnő a progeszteron és az ösztrogén szintje. Ghandehari és kollégái úgy gondolják, hogy a nők rendelkeznek valamiféle védettséggel, és a terhesség is óvni látszik a betegeket, amiből arra következtettek, hogy ebben akár a hormonoknak is szerepe lehet.

A  keleti parti kísérlet, amely az ösztrogén bevetésével próbálkozik, a Long Island-i Stony Brook Egyetem Renaissance orvosi karán zajlik, és hasonló megfigyelések motiválták, mint a Los Angeles-i vizsgálatot. Az április közepén indult kísérlet vezetője Sharon Nachman, a Renaissance orvosi iskola kutatásért felelős dékánja, aki nagyon bizakodó. Az első eredmények leghamarabb őszre várhatók.

Ellenérv

Az immunválaszokban adódó nemi különbségeket tanulmányozó kutatók szerint a két nem közötti biológiai és a viselkedésbeli különbségek egyaránt szerepet játszhatnak az eltérésben. A férfiak szinte mindenhol nagyobb arányban dohányoznak, mint a nők, és kevesebbszer mosnak kezet. Hogy a nőknek látszólag ellenállóbb az immunrendszerük, az több tényezőnek is betudható, a hormonrendszer ennek csak egy része – mondta Sabra Klein, a Johns Hopkins Egyetem Bloomberg Közegészségügyi Intézetének munkatársa, aki a vírusfertőzésekre és az oltásokra adott válaszok közötti nemi különbségeket tanulmányozza.

Klein hozott egy igen egyszerű ellenérvet annak alátámasztására, hogy nem a hormonrendszer rejti a bölcsek kövét: a hajlott korú koronavírus-fertőzött nőknek ugyancsak jobbak a túlélési esélyeik, mint férfi kortársainak, pedig az ő szervezetükben a fenti hormonok szintje már a menopauza után lezuhant. A COVID-19 várható kimenetelében jelentkező nemi különbség gyerekkortól az öregkorig megfigyelhető, ezért szerinte inkább valami genetikailag meghatározott dologról lehet szó. „Tévedés ne essék, az ösztrogénnek vannak immunmoduláns tulajdonságai – folytatta Klein. – Férfiaknál és nőknél is jelentkezhet az ösztrogén áldásos hatása. De ha a nők 93 évesen is nagyobb eséllyel épülnek fel, akkor ez nem hormonális.”

Ösztrogén és immunrendszer

Az ösztrogénre vonatkozó kutatások szerint ez a hormon az angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2) szabályozza, az ACE2 tehát eltérően szabályozódik a férfiakban és a nőkben. A koronavírus pedig éppen a sejtfalon lévő ACE2 receptorokat használja arra, hogy bejusson a sejtekbe – mondta Kathryn Sandberg, a Georgetown Egyetem nemi különbségek tanulmányozásával foglalkozó részlegének vezetője. Egy május közepén megjelent tanulmány szerzői azzal magyarázzák a férfiak körében nagyobb halandóságot, hogy a férfiak vérében nagyobb mennyiségben fordul elő az ACE2.

Sandberg és kollégái patkánykísérletekben kimutatták, hogy az ösztrogén csökkentheti az ACE2 fehérje kifejeződését a vesékben, nem kizárt tehát, hogy a hormon a férfiakban is visszafoghatja az ACE2 működését. „Még ha nem is pontosan értjük, hogyan működik az ösztrogén, arról azért megbizonyosodhatunk, hogyan változik tőle a betegek állapota” – reménykedett a Long Island-i kísérlet vezetője, Nachmann. Hozzátette, az ösztrogén összetett szerepet játszik a korai immunválaszban, amely segíthet a vírusfertőzés felszámolásában, illetve a másodlagos immunreakcióban is – ez utóbbi az, amely az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó citokinviharba torkollhat. Nachmann tapasztalati szerint bár a nők is elkapják a betegséget, immunválaszaik nagy átlagban különböznek a férfiakétól: „náluk ritkábban alakul ki a másodlagos, szabályozatlan immunreakció”.

Nachmannék ösztrogénkísérletéhez 110 önkéntest toboroztak, akik lázzal, köhögéssel, légzési nehézségekkel vagy tüdőgyulladással jelentkeztek a Stony Brook kórházának sürgősségi osztályán, és vagy már rendelkeznek pozitív koronavírusteszttel, vagy erősen fennál náluk a fertőzés gyanúja. A vizsgálatban nem vesznek részt olyan betegek, akiket intubálni kellett. A kísérletbe férfiakat és 55 év feletti nőket is bevonnak, akiknek a szervezetében már alacsonyabb az ösztrogénszint. A résztvevők egyik fele a kontrollcsoport, a másik csoport tagjainak pedig egy héten át ösztradioltapaszt kell viselniük, miközben a kutatók nyomon követik, hogyan változott az állapotuk, enyhültek-e a tüneteik.

A nyugati parti kísérletet kisebb mintán végzik, negyven férfit vontak be, közülük is húszan a kontrollcsoport tagjai lesznek. Ehhez a vizsgálathoz olyan koronavírusos kórházi fekvőbetegeket kerestek, akiknek csak enyhe vagy közepesen intenzív tüneteik voltak. A résztvevőket öt napon át napi kétszer beinjekciózzák progeszteronnal, majd azt figyelik, hogy javul-e az állapotuk, csökken-e a kapottoxigén-igényük, továbbra is szükségük van-e intenzív ápolásra, mechanikus lélegeztetésre.

A Los Angeles-i kísérletben azért inkább a progeszteronnal, semmint az ösztrogénnel próbálkoznak, mert korábbi kutatások alapján a progeszteron hatására csökken a gyulladásos immunsejtek száma, a gyulladás-elleneseké viszont nő – mondta a kísérletet vezető Ghandehari. Elméletük szerint a progeszteron meggátolja vagy legalábbis csökkenti annak esélyét, hogy az immunrendszer káros túlműködésbe kezdjen, és kialakuljon a gyulladásos fehérjék fokozott termelődésével járó citokinvihar, illetve jótékonyan csökkentheti az akut respirációs distressz szindróma kockázatát is. 

Mindkét hormon adagolása biztonságos, amíg rövid ideig alkalmazzák, de a résztvevőket figyelmeztették az esetleges mellékhatásokra is: a férfiak a mell érzékenységét és hőhullámokat tapasztalhatnak.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: