Egy izraeli kutatás több mint 5000 terhes nő esete alapján jutott erre a következtetésre, viszont még a delta variánst vizsgálták, nem a most terjedő omikront.
A közel 13 ezer fő részvételével készült kutatás alapján augusztusban történik a legtöbb vetélés, míg februárban a legkevesebb – a két hónap számai között 44 százalékos az eltérés.
A fiú magzatok esetében gyakrabban fordulnak elő egészségügyi problémák a terhesség alatt. A születendő gyerek nemének megállapítása után érdemes célzott terápiákat alkalmazni, és a magzat nemétől függően odafigyelni a megfelelő életmódra.
Régóta közismert, hogy a progeszteron segíti a megtermékenyült petesejt beágyazódását, és így a terhesség megmaradását, a nőgyógyászok mégsem írnak fel rutinszerűen hormonpótlást a terhesgondozás során azoknak sem, akik korábban már vetéltek. Ezen változtat az NHS új protokollja.
Kutatók, orvosok és közegészségügyi szakértők szerint a gyógyszerek dobozán is fel kellene tüntetni ezt a kockázatot, és alternatív megoldásra van szüksé, mert mindezek ellenére még mindig a paracetamol a legbiztonságosabb láz- és fájdalomcsillapító a terhesség alatt.
Sanghaji kutatók hím és nőstény patkányok vérkeringésének összekapcsolásával hoztak létre olyan parabióta párokat, amelyeknél sikerült elérni, hogy a hímek is vemhesek legyenek, és császármetszéssel adjanak életet az utódoknak. Biológusok szerint ilyen haszontalan kísérletekre semmi szükség, a bioetikusok pedig attól tartanak, hogy a kínai tudósok embereknél is vizsgálni akarják a férfi terhesség lehetőségét.
Korábban azt hitték, hogy egy férfi pap holttestét őrzik az egyiptomi gyűjteményben, az újabb vizsgálatok után azonban kiderült, hogy a múmia nő, és halálakor állapotos volt. Ez az első ilyen lelet a világon.
A hormonrendszert összezavaró vegyszerek legsúlyosabb hatása a spermiumszám folyamatos csökkenése, ami miatt 2045-re a legtöbb pár csak orvosi beavatkozással lesz képes gyereket csinálni – írja nemrég megjelent könyvében Shanna Swan, a Mount Sinai reprodukciós epidemiológusa.
A 34 éves nőt november 11-én diagnosztizálták coviddal, és a betegség szövődményei miatt a terhesség 34. hetében császármetszést is kellett alkalmazni. A többszörös műtéten átesett és műtüdőkezelésben is részesült édesanya és a koraszülött kislány is jól vannak.
Hogy milyen hatása lesz ennek a születendő és fejlődő gyerekekre, azt senki sem tudja, de a szakértők szerint riasztó, hogy a 10 mikron nagyságú mikroműanyag-részecskék a méhlepény minden zugába bekerülhettek.
A több ezer forintos digitális terhestesztek semmivel sem pontosabbak, mint pár száz forintos analóg társaik, csak az eredmény értelmezését könnyítik meg. Akkor mi értelme bonyolult és drága elektronikába csomagolni az olcsó tesztcsíkot?
Kanadai kutatók közel félmillió születési adatot elemeztek 2007 és 2012 között, majd ötéves korukig nyomon követték az Ontario államban született gyermekeket
Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.
A 32 Celsius-foknál forróbb napok hatására megnő a születés beindításában szerepet játszó oxitocin szintje, és ez akár két héttel csökkenheti a terhességi időszakot. Kérdés, mennyire tud ehhez alkalmazkodni az ember.
Svéd orvoskutatók 14 kórházban 10 ezer várandós nő bevonásával végeztek kutatást, amely az önként vállalt terminustúllépés következményeit vizsgálta. A tragédiák után etikai okokból lezárták a programot.
Élő donor esetében már korábban is születtek gyerekek méhátültetés után, de a most bejelentett brazil műtét volt az első alkalom, hogy egy halott nőből átültetett méhet sikerült megtermékenyíteni.
A WHO legalább 18, de inkább 24 hónapos szünetet javasol két terhesség között. Egy új kutatás szerint nem kell ilyen sokáig várni, 12 hónapot viszont mindenképp érdemes.