Elkezdik feltérképezni a gombák föld alatti hálózatát
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A föld alatt húzódó óriási gombahálózatot a bolygó keringési rendszerének vagy az élővilág internetének is nevezik, de egyelőre fogalmunk sincs, hogyan is néz ki pontosan. Most, hogy egyre nagyobb figyelem hárul a szén-dioxid elnyelésében és tárolásában is nagy szerepet játszó gombákra, létrejött a föld alatti hálózatok védelméért küzdő társaság (SPUN), amely nekivág a globális gombahálózat feltérképezésének.
A gombák szén segítségével építenek hálózatot a talajban, és a növények gyökereihez csatlakozva egyfajta tápanyag-úthálózatot biztosítanak, így cserekereskedelmet folytatnak a növényekkel: például egy kis elnyelt szén-dioxidért cserébe foszfort adnak a gazdanövényeiknek.
Ezek a föld alatti hálózatok egyenként több kilométeresek is lehetnek, és összesen több ezer milliárd kilométerre is kiterjedhetnek, de hiába létfontosságúak a talaj termékenysége és biológiai sokfélesége szempontjából, nagyon keveset tudni róluk. Ráadásul az úgynevezett mikorrhizális (tehát a növényekkel szimbiózisban élő) gombák főbb csomópontjaira számos veszély leselkedik, a terjeszkedő mezőgazdaságtól a vízhiányon és a klímaváltozáson át a különböző szennyezésekig.
Az amerikai, kanadai, francia, német, holland és brit kutatókból álló SPUN projekt részeként első lépésben 10 ezer mintát gyűjtenek a világ minden részéről, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével azonosítanak. Először Patagónia területén, tehát Argentínában és Chilében vesznek mintákat, amelyek segítségével feltérképezhetővé válik a mikorrhizális gombák föld alatti hálózata, így azonosítani lehet, hogy mely ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben.
„A föld alatti gombahálózatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük a talajt, amelytől a mi életünk is függ, mielőtt késő lenne” – mondta Jane Goodall, a projekt tanácsadója. Az egészséges mikorrhizális gombahálózattal ellátott ökoszisztémák a kutatások szerint akár nyolcszor több szenet tudnak tárolni a talajban, mint ahol nincsenek jelen ezek a gombák.
A modern mezőgazdaságban használt vegyi anyagok felborítják a növények és a gombák közötti tápanyagcsere dinamikáját, és egy ördögi kör kezdődik: a gombahálózatok fokozatosan eltűnnek, így egyre több vegyi anyagra lesz szükség, ami tovább rontja a talaj minőségét, ami így kiszolgáltatottá válik a szárazságnak, a talajeróziónak, a kártevőknek és a kórokozóknak.
A kutatók számos csomópontot kijelöltek, ahol érdemes lesz folytatni a feltérképezést, ilyen a kanadai tundra, a mexikói fennsík, Dél-Amerika magashegységei, Marokkó, a Nyugat-Szahara, az izraeli Negev-sivatag, a kazahsztáni sztyeppék, Tiber füves területei és fennsíkjai, vagy az orosz tajga.
A kutatók globális és helyi természetvédő szervezetekkel is terveznek együttműködni a gombahálózatok védelme érdekében, és a projektet 3,5 millió dollárral támogatta Jeremy Grantham brit befektető, aki az elmúlt 25 évben számos klímaváltozáshoz, valamint környezet- és természetvédelemhez kötődő ügyet finanszírozott.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A gombák megmenthetik a Földet, és meggyógyíthatják az embert – a Netflixen meg is nézheted, hogyan
A Fantastic Fungi – A gombák lenyűgöző élete 80 percbe sűrítve igyekszik mesélni a gombák környezetvédelmet, gyógyászatot, bőripart vagy járványkezelést forradalmasító képességeiről, és bár bevezetésnek tökéletes, a mögöttes tudományt látványos timelapse videókra és misztikumra cseréli.
A gombáknak jelentősebb a szerepe a biodiverzitásban, mint eddig gondolták
A talajszint alatt tenyésző organizmusok jelentik a Föld élővilágának sötét anyagát. Az ismeretlen fajok tanulmányozása a trópusi biodiverzitás megértésének és védelmének alapja, állítja egy új nemzetközi kutatás.
Miről beszélgetnek egymással a növények?
A mályva emlékszik a napsütésre, a rezgőnyárfa megtanulja, merről fúj a szél, a lóbab riadót fúj, ha jön a tetű, a fenyőfák gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással. A fotoszintetizáló élőlények képességei szigorúan tudományos alapon igazolhatják a természetvallások tanait.