Elkezdik feltérképezni a gombák föld alatti hálózatát

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A föld alatt húzódó óriási gombahálózatot a bolygó keringési rendszerének vagy az élővilág internetének is nevezik, de egyelőre fogalmunk sincs, hogyan is néz ki pontosan. Most, hogy egyre nagyobb figyelem hárul a szén-dioxid elnyelésében és tárolásában is nagy szerepet játszó gombákra, létrejött a föld alatti hálózatok védelméért küzdő társaság (SPUN), amely nekivág a globális gombahálózat feltérképezésének.

A gombák szén segítségével építenek hálózatot a talajban, és a növények gyökereihez csatlakozva egyfajta tápanyag-úthálózatot biztosítanak, így cserekereskedelmet folytatnak a növényekkel: például egy kis elnyelt szén-dioxidért cserébe foszfort adnak a gazdanövényeiknek.

Ezek a föld alatti hálózatok egyenként több kilométeresek is lehetnek, és összesen több ezer milliárd kilométerre is kiterjedhetnek, de hiába létfontosságúak a talaj termékenysége és biológiai sokfélesége szempontjából, nagyon keveset tudni róluk. Ráadásul az úgynevezett mikorrhizális (tehát a növényekkel szimbiózisban élő) gombák főbb csomópontjaira számos veszély leselkedik, a terjeszkedő mezőgazdaságtól a vízhiányon és a klímaváltozáson át a különböző szennyezésekig.

Fotó: DOMINIQUE DELFINO/Biosphoto via AFP

Az amerikai, kanadai, francia, német, holland és brit kutatókból álló SPUN projekt részeként első lépésben 10 ezer mintát gyűjtenek a világ minden részéről, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével azonosítanak. Először Patagónia területén, tehát Argentínában és Chilében vesznek mintákat, amelyek segítségével feltérképezhetővé válik a mikorrhizális gombák föld alatti hálózata, így azonosítani lehet, hogy mely ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben.

„A föld alatti gombahálózatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük a talajt, amelytől a mi életünk is függ, mielőtt késő lenne” – mondta Jane Goodall, a projekt tanácsadója. Az egészséges mikorrhizális gombahálózattal ellátott ökoszisztémák a kutatások szerint akár nyolcszor több szenet tudnak tárolni a talajban, mint ahol nincsenek jelen ezek a gombák.

A modern mezőgazdaságban használt vegyi anyagok felborítják a növények és a gombák közötti tápanyagcsere dinamikáját, és egy ördögi kör kezdődik: a gombahálózatok fokozatosan eltűnnek, így egyre több vegyi anyagra lesz szükség, ami tovább rontja a talaj minőségét, ami így kiszolgáltatottá válik a szárazságnak, a talajeróziónak, a kártevőknek és a kórokozóknak.

A kutatók számos csomópontot kijelöltek, ahol érdemes lesz folytatni a feltérképezést, ilyen a kanadai tundra, a mexikói fennsík, Dél-Amerika magashegységei, Marokkó, a Nyugat-Szahara, az izraeli Negev-sivatag, a kazahsztáni sztyeppék, Tiber füves területei és fennsíkjai, vagy az orosz tajga.

A kutatók globális és helyi természetvédő szervezetekkel is terveznek együttműködni a gombahálózatok védelme érdekében, és a projektet 3,5 millió dollárral támogatta Jeremy Grantham brit befektető, aki az elmúlt 25 évben számos klímaváltozáshoz, valamint környezet- és természetvédelemhez kötődő ügyet finanszírozott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: