A gombáknak jelentősebb a szerepe a biodiverzitásban, mint eddig gondolták
A gombák a trópusi biodiverzitás kulcsfontosságú elemei, ugyanakkor rejtett, nagyrészt a talajszint alatti életmódjuk miatt általában nem veszik figyelembe a biodiverzitási felmérésekben – állítja az Ecology and Evolution folyóiratban megjelent friss kutatási összefoglaló.
Brazil, brit, észt, német és svéd ökológusok és mikológusok az Amazonas medencéjének esőerdőinek talajának élővilágát vizsgálták. Állításuk szerint a DNS-szekvenálással egyetlen teáskanálnyi mintában 1800 organizmus, köztük 400 gombafaj genetikai nyomait találták meg.
A kutatók úgy vélik, ez a rendkívül gazdag genetikai sokféleség az egyik, még alig ismert magyarázata a trópusi esőerdők rendkívül intenzív tápanyag körforgásának.
A tápanyagok újrahasznosításától a szén-dioxid szintjének szabályozásáig számtalan természeti folyamatban részt vevő gombafajok számát közel 3,8 millióra becsülik a kutatók, ám ezeknek csak töredékét írták le mindmáig a taxonómusok. Nem véletlen az sem, hogy a Természetvédelmi Világszövetség ( IUCN) kihalással fenyegetett fajokat lajstromozó Vörös listáján a 25 ezer növény és 68 ezer állatfaj mellett mindössze 100 gomba szerepel.
A most publikált genetikai kutatások még csak a kezdeték jelentik a gombák által betöltött valódi funkciók megértésének.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Frissült a vörös lista, egyre több fajt fenyeget kihalás, köztük a csodálatos metálcsigát is
Frissítették a Természetvédelmi Világszövetség listáját, több, eddig elhanyagolt fajról is kiderült, hogy komoly veszélyben van. Javában zajlik a legújabb kihalási esemény.
Mátyás Csaba: A biológiai diverzitás nem ruházható fel értelemmel
Az, hogy a diverzitást egyfajta biztosításként értelmezzük változások esetére, nem intencionális, hanem az élő rendszer inherens alaptulajdonsága, mint ahogy a vörös szín önmagában nem képez célt, csak esetleg reakciót vált ki a környezetéből, ami már viszont szelekciós hatású” – mondja a Soproni Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének professzora.
Miről beszélgetnek egymással a növények?
A mályva emlékszik a napsütésre, a rezgőnyárfa megtanulja, merről fúj a szél, a lóbab riadót fúj, ha jön a tetű, a fenyőfák gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással. A fotoszintetizáló élőlények képességei szigorúan tudományos alapon igazolhatják a természetvallások tanait.