A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) idén is megszervezte az országos vadlúdszinkront. A hivatásos természetvédők, ornitológusok és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) önkéntesei november 19-én összesen 198 397 példányt számoltak meg a Hortobágy térségében, csaknem a felét a 2021-ben Magyarország területén regisztrált, valamivel több, mint 481 ezer egyednek – olvasható az MME közleményében.

A récefélék (Anatidae) Kárpát-medencében megfigyelt fajai – az itt fészkelő nyári lúd (Anser anser) kivételével – Eurázsia sarkvidékein, Izlandon, illetve Grönlandon költenek. A déli telelő területeikre tömegesen vonuló vadludak a táplálékban gazdag, kevésbé háborgatott magyarországi vizes élőhelyeken tartott hosszabb-rövidebb pihenő után rendszerint folytatják az útjukat, de enyhébb években át is telelhetnek.

A tíz vonuló faj közül a vörösnyakú lúd (Anser erythropus) és a kis lilik (Branta ruficollis) fokozottan védett. Az előbbiből országszerte 549, az utóbbiból pedig 227 példányt regisztráltak a természetvédők 2021-ben – zömmel a vadlúdszinkron keretében a hortobágyi területeken. „A kis lilik nyugat-szibériai állománya növekvő számban vonul, az idei 208 példány rekordnak számít. A vörösnyakú lúd átvonuló mennyisége változik az egyes évek között, az idei 399 példány kis mértékben több mint a tavaly számolt 373 egyed” – részletezi a számlálást az MME honlapja.

Az eredmény azért fontos, mert a hatályos rendelkezések szerint az egyedenként 1 millió forintos természetvédelmi értékű, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sérülékeny kategóriában nyilvántartott kritikusan veszélyeztetettnek számító kis lilik európai állományát mindössze 135-305 párra teszik, de csökkenő világállománya sem több 8-13 ezer párnál. A szintén 1 millió forintos „eszmei” értékű vörösnyakú ludak fokozottan védett globális populációja is alig 18-19 ezer pár.

Az MME szerint a számlás eredménye azért is figyelemre méltó, mert az idei évben úgy módosult a hatósági szabályozás, hogy a Tiszántúli megyékben a korábban decemberben induló vadlúdvadászati szezon már a novemberben elkezdődhetett. Bár a kis lilik és a vörösnyakú lúd nem lőhető, a tilalom a természetvédők szerint kevés, mert ezek a madarak a vadászható lúdfajokkal egy csapatban járnak a táplálkozó- és pihenőterületek között, és a sűrű csapatokban még a szakemberek sem képesek azonnal és pontosan azonosítani a példányokat.

A novemberi „vadlúdvadászatok során jelentős mértékben megnő a két faj vétlen lelövésének az esélye. Ez a veszély decemberre lényegesen csökken, mivel a két veszélyeztetett faj példányainak jelentős része ekkorra már elhagyja hazánkat és a fekete-tengeri és balkáni telelőterületeikre vonul (...) Ezért az MME szakmai alapokon nyugvó párbeszédet kezdeményezett az Agrárminisztériummal” – áll a közleményben.

A korábbi szezonkezdés első áldozatát egyébként éppen november elején találták meg a Hortobágyon: a vörösnyakú ludat sörétes találat érte.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: