Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat (Branta ruficollis) lőttek le a hortobágyon november elején, az azóta elvégzett vizsgálatok szerint az állat vesztét ólomsörét okozta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint az eset azután történt, hogy az Agrárminisztérium kibővítette a vadászidényt a Tiszántúlon, az MME ezért a korábbi, szűkített vadáaszati igény visszaállítását kéri az államtól.

A 2021. október 21-én megjelent rendelet egységesítette a libaidényt Magyarországon, ezzel megszűntek a területi elhelyezkedéstől függő nyári lúd, nagy lilik és vetési lúd eltérő időpontban kezdődő vadászati idényei. A három libafaj idénye az ország teljes területén október 1-től január 31-ig tart. Egy korábbi, az 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004 (V. 4.) rendelet értelmében eddig Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád-Csanád megyék teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli vidékén vadlúdra csak december 1. és január 31. között lehetett vadászni.

Az MME szerint a vörösnyakú ludak október végén érkeznek a Tiszántúlra, a vonulási csúcs pedig novemberben következik be, decemberre pedig jelentősen lecsökken az állományuk, ezért is volt fontos a vadászati korlátozás elrendelése. A védett madarat még a faj specialistái sem tudják könnyűszerrel azonosítani repülés közben, ezért is lenne fontos a szűkített idény visszaállítása.

Világszerte veszélyeztetett

Az egyesület közleménye szerint vörösnyakú lúdból világszerte mindössze 18-19000 pár található, a faj átvonuló és telelőterülete részben a klímaváltozás miatt is fokozatosan nyugatra tolódik, így a magyar élőhelyek védelme világszinten is fontos feladatnak számít. A fokozottan védett lúdfaj ráadásul szinte minden alkalommal a vadászható nagylilik csapataihoz társul, ezért a vadászidény kibővítése súlyos csapást mérhet az állományra.

Az MME a következőket kéri az Agrárminisztériumtól a hasonló esetek megelőzése érdekében:

• A vadlúdvadászat beszüntetését az érintett Natura 2000 különleges madárvédelmi területeken;

• Szakmai alapokon nyugvó vadászati kíméleti zónák kijelölését a kis lilik és a vörösnyakú lúd átvonulóhelyeinek számító területek körzetében;

• A minisztérium által jóváhagyott kis lilik fajmegőrzési tervének végrehajtását, amelyet az állam korábban már vállalt;

• A vörösnyakú lúdra vonatkozó fajmegőrzési terv elkészítését;

• Vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi vizsgálatok beindítását arra vonatkozóan, hogy mekkora károkat okoznak az őszi gabonában a legelő vadludak;

• És egy hasonlóan közös program beindítását az illegális lelövések megelőzésére.

Vadak és vadkárok

A vadászati idény kibővítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte, mivel a vadászható vadlúdfajok álláspontjuk szerint jelentős vadkárt okoznak a tiszántúli megyékben. A NAK közleménye szerint csak Hajdú-Bihar megyében a védett állatok több tízezer hektárnyi nagyságú területen okoznak károkat. A kamara és a MAGOSZ szerint a vadászati idény kitolásával megelőzhetőek lennének a mezőgazdasági veszteségek.

A vörösnyakú lúd állománya az MME szerint nagyon sérülékeny, az itthoni átvonulóhelyei pedig kulcsfontosságúak lehetnek a faj megőrzésében. A madarak Szibéria északnyugati részén, az arktikus és szubarktikus tundrákon fészkelnek, Magyarországon rendszeres vendég, mikor a Kaszpi- és a Fekete-tenger mellékére tart telelni. A nemzetközileg is veszélyeztetett állat itthon is fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kihalt lúdfajt találtak az egyik leghíresebb egyiptomi festményen

Dippold Ádám majom 2021. február 25.

A Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának gyanús lett, hogy a 4600 éve elhunyt Nofermaat herceg sírkamjárát díszítő festményen szereplő madarak egyetlen ma látható fajnak sem felelnek meg. Kiderült, hogy a meidumi ludak néven ismert festmény egy mára eltűnt faj képviselőit ábrázolja.

Pokollá tette a szilveszteri durrogtatás a tatai vadludak életét – DE ENNEK MOST VÉGE

Qubit.hu tudomány 2019. január 3.

Tata önkormányzata fogta magát, és betiltotta a tűzijátákozást a november elejétől a tél végéig tartó időszakra. Ez volt hosszú évek óta az első szilveszter, amikor a durrogtatás nem űzte el a vadludakat.

Akár 158 emberrel is végezhetett volna a turai tömeges madármészárláshoz használt méregmennyiség

Qubit.hu tudomány 2021. szeptember 30.

A csalétkekben és a tetemekben talált, növényvédőszerként több mint egy évtizede betiltott, rendkívül mérgező karbofurán koncentrációja a laboratóriumi eredmények szerint sokkolóan magas volt.