Veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat (Branta ruficollis) lőttek le a hortobágyon november elején, az azóta elvégzett vizsgálatok szerint az állat vesztét ólomsörét okozta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint az eset azután történt, hogy az Agrárminisztérium kibővítette a vadászidényt a Tiszántúlon, az MME ezért a korábbi, szűkített vadáaszati igény visszaállítását kéri az államtól.

A 2021. október 21-én megjelent rendelet egységesítette a libaidényt Magyarországon, ezzel megszűntek a területi elhelyezkedéstől függő nyári lúd, nagy lilik és vetési lúd eltérő időpontban kezdődő vadászati idényei. A három libafaj idénye az ország teljes területén október 1-től január 31-ig tart. Egy korábbi, az 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004 (V. 4.) rendelet értelmében eddig Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád-Csanád megyék teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli vidékén vadlúdra csak december 1. és január 31. között lehetett vadászni.

A lelőtt lúdFotó: MME

Az MME szerint a vörösnyakú ludak október végén érkeznek a Tiszántúlra, a vonulási csúcs pedig novemberben következik be, decemberre pedig jelentősen lecsökken az állományuk, ezért is volt fontos a vadászati korlátozás elrendelése. A védett madarat még a faj specialistái sem tudják könnyűszerrel azonosítani repülés közben, ezért is lenne fontos a szűkített idény visszaállítása.

Világszerte veszélyeztetett 

Az egyesület közleménye szerint vörösnyakú lúdból világszerte mindössze 18-19000 pár található, a faj átvonuló és telelőterülete részben a klímaváltozás miatt is fokozatosan nyugatra tolódik, így a magyar élőhelyek védelme világszinten is fontos feladatnak számít. A fokozottan védett lúdfaj ráadásul szinte minden alkalommal a vadászható nagylilik csapataihoz társul, ezért a vadászidény kibővítése súlyos csapást mérhet az állományra.

Az MME a következőket kéri az Agrárminisztériumtól a hasonló esetek megelőzése érdekében:

  • A vadlúdvadászat beszüntetését az érintett Natura 2000 különleges madárvédelmi területeken;

  • Szakmai alapokon nyugvó vadászati kíméleti zónák kijelölését a kis lilik és a vörösnyakú lúd átvonulóhelyeinek számító területek körzetében;

  • A minisztérium által jóváhagyott kis lilik fajmegőrzési tervének végrehajtását, amelyet az állam korábban már vállalt;

  • A vörösnyakú lúdra vonatkozó fajmegőrzési terv elkészítését;

  • Vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi vizsgálatok beindítását arra vonatkozóan, hogy mekkora károkat okoznak az őszi gabonában a legelő vadludak;

  • És egy hasonlóan közös program beindítását az illegális lelövések megelőzésére.

Vadak és vadkárok

A vadászati idény kibővítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte, mivel a vadászható vadlúdfajok álláspontjuk szerint jelentős vadkárt okoznak a tiszántúli megyékben. A NAK közleménye szerint csak Hajdú-Bihar megyében a védett állatok több tízezer hektárnyi nagyságú területen okoznak károkat. A kamara és a MAGOSZ szerint a vadászati idény kitolásával megelőzhetőek lennének a mezőgazdasági veszteségek. 

A vörösnyakú lúd állománya az MME szerint nagyon sérülékeny, az itthoni átvonulóhelyei pedig kulcsfontosságúak lehetnek a faj megőrzésében. A madarak Szibéria északnyugati részén, az arktikus és szubarktikus tundrákon fészkelnek, Magyarországon rendszeres vendég, mikor a Kaszpi- és a Fekete-tenger mellékére tart telelni. A nemzetközileg is veszélyeztetett állat itthon is fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: