Egyetlen novemberi napon 75 madárfajt figyeltek meg Budapesten a terepmadarászok

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

budapesti madárfauna világviszonylatban is gazdagnak számít, nem véletlen, hogy akadnak olyan fővárosiak, akiknek akkora örömöt okoz a madármegfigyelés, hogy csapatba verődve tudományos módszerességgel hódolnak szenvedélyüknek. Ők a terepmadarászok. „A megkülönböztetés azért fontos, mert pusztán a madarász jelző olyan embert is jelenthet, aki kedvtelésből tart madarat. A terepmadarászok nem tartják, hanem megfigyelik őket, a látottakat dokumentálják és ezekből következtetéseket vonnak le, örülnek az adatoknak vagy éppen bosszankodnak miattuk” – mondta a Qubitnek Kisari Szabolcs francia szakos bölcsész, a Budapesti madarászok Facebook-oldal alapítója. 

A gimnazistát, bölcsészt, biológust, pályaelhagyó tanárt, növényorvost, főállású családanyát és ráérő nyugdíjast is a tagjai között tudó társaság 2018-ban szervezte meg az első budapesti felmérést, amelyet idén november 20-án tartottak. 

„Hogy miért novemberben? Amikor a madarak már elmentek Afrikába? Hát mert nem minden madár megy Afrikába, ráadásul sok éppenséggel ide jön északról, hogy itt töltse a telet, vagyis a november a nagy madármozgások hónapja, amikor különleges, ritka, nem a hazai faunába tartozó madarak is előfordulhatnak” – mondta Kisari. 

A fővárosi megfigyelők nincsenek annyian, hogy Budapest teljes területét átvizsgálják, ezért az ismerten madárjárta területeket fésülték át. A Megyeri hídtól az M0-s hídig tartó Duna-part, a Hajógyári és a Margitsziget, a Gellérthegy, a Tétényi-fennsík, a Róka-hegy, a Naplás-tó, Soroksár, a csepel-soroksári Duna-szakasz, valamint az agglomerációval már-már határos kertvárosok voltak a megfigyelt terepek: „Budapest közigazgatási határán belül egész sok érdekes terület található. Hogy milyen állapotban az más kérdés”.  

Északi búvárFotó: Németh Ferenc

A lombhullás előnyei 

„Az igen szeles napon 75 fajt tudtunk megfigyelni, ami egy jó adat. Nem került elő egetverő ritkaság, de azért nem lehet panasz. A Róka-hegyről előkerült egy hajnalmadár, az Északi összekötőnél egy északi búvár, három helyen is láttak vándorsólymot, réti sas pedig a Népszigetnél volt. Még nem jött meg az igazi hideg, úgyhogy a Dunára amúgy jellemző récefajok közül még csak kettőt találtunk, kontyos és kercerécét. Az énekesmadarak voltak többségben, ezekből már itt voltak a klasszikus telelő fajok, mint a szőlőrigó és fenyőrigó” – mondta a terepmadarász, aki  szerint a november azért is jó időszak, mert a lombozat már nem akadály. Ezért fedezhető fel jobban például az egyik legszebb hazai pintyféle a süvöltő és a jól rejtőzködő meggyvágó. 

„Mondhatnám, hogy aztán voltak még az átlag fajok, de nincs olyan, hogy átlag faj. Vannak gyakoribb fajok, mint például a széncinege, ami amúgy a világ egyik legszebb énekesmadara, vagy a többi cinege faj. És ugye gondolhatnánk, hogy a veréb igazán gyakori madár. Hát nem. Házi verebet úgy kell keresni Budapesten. Érdekes módon a belváros a jobb terep házira. Mezei verébből amúgy nagyságrendileg több van”.

HajnalmadárFotó: Németh Ferenc

A tömegesen előforduló dankasirályok, a dolmányos és a vetési varjak mellett gyakori még a tőkés récék nagyobb csoportja, és kevesen, de akad a városban kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is. 

SüvöltőFotó: Horváth Edit

Gellérthegyi madárparadicsom

„Állandó lakosok és relatíve gyakoriak a karvalyok és a vörös vércsék. Egerész ölyv szintén gyakran látható. Telente visszatérő vendég a vándorsólyom. Egy a Bazilikán éjszakázik, a déli tornyon. Sötétedés után nem nehéz megtalálni  – mondta a terepmadarász. 

Belvárosi vándorsólyomFotó: M.Aliczki/M.Aliczki

Az éjjeli ragadozókból az erdei fülesbagoly és a macskabagoly lelhető fel Budapest területén, bár „a mostani felmérésen egyetlen egy baglyot nem találtunk, de ez tényleg nem jelenti azt, hogy ne lennének. Baglyok, azt csinálnak, amit akarnak”. 

Egy korábbi macskabagoly a MargitszigetenFotó: Horváth Edit

A Birding.hu összesítése szerint a magyarországi terepmadarászok Budapesten eddig 260 fajt figyeltek meg. „Ezen a listán olyan fajok is találhatók, mint az uhu, a dolmányos sirály (klasszikus tengeri faj), a békászó sas vagy a szirti sas. Az utóbbit 2010-ben figyelték meg a nyolcadik kerületben a Szigony utcában” – tette hozzá Kisari. Szerinte elhelyezkedése, a gyorsabban melegedő belső, délre néző területei, a magassága és a Dunához való közelsége miatt a Gellérthegy a leggazdagabb madárvilágú terület: kiemelt vonuló-, táplálkozó- és élőhely. „Tavasszal és ősszel a nagy madármozgások idején megfigyelt fajok legmagasabb száma 133. Ez rendkívül magas úgy, hogy a Gellérthegy kifejezetten népszerű kutyasétáltató, andalgó, turistás, piknikező, pubertás füvező, játszóterező, egyszóval állandóan zavart és leterhelt terület”. Kisari szerint már csak az a kérdés, hogy az ide tervezett, a Rudas-fürdőt és a Citadellát összekötő sikló már engedélyezett építkezésével hogyan birkózik meg ez a gazdag madárvilág. 

Sárgafejű királykaFotó: Háromszéki-Virág Fruzsina

A főváros terepmadarászok nem számolják a parlagi galambot mint kivadult fajt, ahogy a díszmadárnak számító, ugyanakkor szabadon is szaporodó mandarinrécét, valamint a tenyésztett fácánokat sem, és idén novemberben nem láttak közép-afrikai örvös papagájt sem, pedig Kisari szerint ennek a fajnak is van egy kis vadon élő állománya a Városligetben és Zuglóban. 

2021. november 20-án a következő fajok kerültek fel a listára: bütykös hattyú, nagy lilik, nyári lúd, tőkés réce, kontyos réce, csörgő réce, kerceréce, kendermagos réce, szürke gém, kis vöcsök, kárókatona, szárcsa, vízityúk, dankasirály, viharsirály, sztyeppi sirály, sárgalábú sirály, északi búvár (ritka téli vendég főleg Budapesten, nagyobb számban a Balatonon látható), réti sas (Népsziget, Háros), egerészölyv, vörös vércse, karvaly, vándorsólyom, guvat, erdei szalonka, erdei cankó, balkáni gerle, örvös galamb, jégmadár, nagy fakopáncs, balkáni fakopáncs, fekete harkály, kis fakopáncs, zöld küllő, nagy őrgébics, szarka, szajkó, csóka, vetési varjú, dolmányos varjú, holló, hajnalmadár (ritka téli vendég, sziklákon, esetleg panelházakon), széncinege, kék cinege, fenyves cinege, őszapó, sárgafejű királyka (hazánk és a teljes térség legkisebb madara), ökörszem, mezei veréb, házi veréb, búbos pacsirta, vörösbegy, erdei szürkebegy, házi rozsdafarkú, feketerigó, léprigó, szőlőrigó, fenyőrigó, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, csuszka, réti pityer, havasi pityer, barázda billegető, hegyi billegető, erdei pinty, süvöltő, zöldike, tengelic, meggyvágó, kenderike, csíz, sordély, citromsármány, nádi sármány.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: