Fogyasztói elköteleződés nélkül az ipari innováció kevés az emberiség megmentéséhez

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A körforgásos gazdaság három vezérelvre, a javítás, a többszöri felhasználás és az újrahasznosítás, vagyis a repair, a reuse, és a recycle szentháromsága köré épül. Ebben a képletben a többszöri felhasználás és az újrahasznosítás között az a különbség, hogy míg a többszöri felhasználás arra irányul, hogy egy termék több életcikluson keresztül több felhasználót szolgáljon ki a használt áruk piacán is, az újrahasznosítás azt a célt szolgálja, hogy egy végképp elhasználódott termék alapanyagait egy újabb portéka gyártására használják fel. E három eljárással a legkülönbözőbb termékek élettartama jelentősen nő, ami csökkenti a nyersanyagfelhasználást és a hulladéktermelést. Ez ma már nemcsak afféle divathullám, hiszen a New Green Deallel az Európai Parlament 2020 márciusában elkötelezte magát a körforgásos gazdaság megerősítése mellett – derült ki a FinnAgora körforgásos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságról tartott december 3-i online konferenciáján. 

A FinnAgora Finnország Budapesten működő intézete, amely kultúrát és tudományos eredményeket, valamint a finn gazdasági szereplőket hivatott bemutatni Magyarországon és a régióban. A körforgásos gazdaság mellett az európai átlagnál jobban elkötelezett Finnországból éppen ezért ketten is felszólaltak előadóként a FinnAgora által szervezett webinaron: a Sitra nevű finn think tank körforgásos gazdaságért felelős stratégiai egységét vezető Kari Herlevi, valamint a finn kormány újságíróból tudományos stratégiai tanácsadójává avanzsált Jyrki Alkio. A zöldebb gazdaság melletti skandináv elkötelezettséget a Svéd Újrahasznosító Iparág elnöke, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese, Anders Wijkman erősítette tovább, a témában Magyarországról Ürge-Vorsatz Diána, a Magyar Klímaváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ igazgatója és az IPCC klímaváltozási megoldásokkal foglalkozó munkacsoportjának alelnöke beszélt. Bár a meghívottak között szerepelt, Steiner Attila, Magyarország energiáért, klímaváltozásért és infrastruktúráért felelős államtitkára végül nem vett részt a konferencián.

A túlfogyasztás öngyilkosság, ami irracionális

A szlovéniai Janez Potočnik, az EU korábbi környezetvédelmi biztosa már az előadása elején leszögezte: a Földön ma élő emberiség viselkedése teljesen irracionális. Hosszú távon legalábbis kollektív öngyilkossághoz vezet, aminek a gazdasági megnyilvánulása az, hogy a mai gazdasági berendezkedés túlértékeli a profitot és a tőkét, alulértékeli a humán, és teljesen figyelmen kívül hagyja a természeti erőforrásokat. Ebben nem mindenki egyenlő mértékben vesz részt: 

  1. az iparilag fejletlen országok gazdasága egyelőre nem sérti azt a határt, amelyen túl a természet kizsákmányolása zajlik, vagyis az öngyilkossághoz nem járul aktívan hozzá;
  2. a gyors gazdasági növekedést mutató, egyúttal a természet kizsákmányolásának a határán táncoló országok minimum cinkosok; 
  3. az iparilag fejlett államok, így az összes európai ország pedig folyamatosan kizsákmányolja a természetet.

A folyamatnak már az ipari forradalom széntüzelésű gőzgépei megalapoztak, és a szlovén szakpolitikus szerint az ezredforduló óta még romlott is a helyzet. Hogyan történhetett ez, ha amúgy minden a paradigmaváltó ipar 4.0 áldásos hozományától hangos? A válasz az előadás szerint egyszerű: az innovációval és ipari fejlesztéssel foglalkozó fejlett nyugati országok a termelőmunka nagy részét kiszervezték, és a korábban a természetes erőforrásokat hellyel-közzel takarékos módon kezelő európai és japán gyárak helyett kevésbé hatékony, több nyersanyagveszteséget és hulladékot termelő, bár kétségkívül olcsóbb kínai és távol-keleti gyárakban folyik a termelő munka nagy része. 

Hasonlóképpen fogta meg a gyártásoptimalizálás kérdését az újságíróból környezetvédelmi stratégává vált Alkio is. A finn akkumulátorgyártási stratégiáért felelős szakember azt emelte ki, hogy a már létező és a jövőbeli elektromos autók összértékének 40 százalékát az akkumulátor teszi ki, a körforgásos gazdaság egyik legfontosabb alappillére ugyanakkor, hogy az elektromotorok hajtotta közlekedési eszközökhöz és egyéb gépekhez megfelelő mennyiségű akkumulátor álljon rendelkezésre. Emiatt Alkio az egyik legfontosabb gazdasági célnak tekinti, hogy az akkumulátorgyártás az Európai Unión belül maradjon (a világ legnagyobb akkumulátorgyárának építése hamarosan épp Magyarországon, a Fejér megyei Iváncsán kezdődik). Alkio szerint 2025-re az európai akkumulátorszükséglet 95 százalékát helyben gyártott termékekkel lehet majd fedezni; öröm az ürömben, hogy az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagok nagy része viszont nem érhető el az unióban.

Grafika: Qubit

A nyersanyagfelhasználás az új szén-dioxid-kibocsátás

A pazarló gyártási folyamatok nem okolhatók mindenért, a fogyasztás legalább annyira nem hatékony, mint a termelés. Az emberek, bár a legtöbbeknek fel sem tűnik, nem azt veszik meg, amire szükségük van, hanem azt, ami a kínálatban szerepel. „Nem autókra van szükségünk, hanem mobilitásra, nem CD-re van szükségünk, hanem arra, hogy zenét hallgathassunk, nem székekre van szükségünk, hanem ülőalkalmatosságokra, és így tovább” – mondta Potočnik, aki szerint nem elég jó megoldás, hogy a benzinüzemű autóinkat elektromos autókra cseréljük. Akármivel mennek is, Európában adott időpillanatban az autóknak legfeljebb a nyolc százaléka van mozgásban, vagyis 92 százalékuk eleve nem is tölti be azt a funkciót, amire gyártották.

Grafika: Qubit

Wijkman szerint a jelenlegi gazdasági berendezkedés nemcsak a fogyasztóknak, hanem az iparnak is zsákutca, mert a gyártáshoz használt nyersanyagok és energiaforrások mennyisége pillanatnyilag gyorsabban nő, mint a fogyasztás. Többszöri felhasználás és újrahasznosítás hiányában emiatt a veszteség, globálisan legalábbis, gyorsabban nő, mint a profit.  

A svéd akadémikus hozzátette: a különböző országok gazdasági reformjaiban és a klímacsúcsokon folyton emlegetett üvegházhatású gázok 20-30 százalékos visszavágása szerinte nagyon könnyű, a nyersanyagfelhasználás reformja viszont jóval nehezebb feladat. A zöld újratervezést a praktikum felől közelítő szakember kiemelte, hogy elméletben lehet bármilyen magától értetődő a körforgásos gazdaság lényege és szükségessége, amíg a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket (fast moving consumer goods, FMCG) olcsóbb legyártani és így megvenni is, mint az újrahasznosított alternatíváikat, addig a használt nyersanyagok piaca nemigen kap szárnyra. Wijkman szerint ennek a reformjához politikai akarat és célzott gazdasági intézkedések szükségesek.

Grafika: Qubit

Az ábrán jól látszik, hogy a globális nyersanyagfelhasználás az 1970-es évek óta a háromszorosára nőtt. Mindez ráadásul nem magyarázható a növekvő lakossággal sem, mert egyúttal az egy főre jutó nyersanyagszükséglet is növekedett, 7,4 tonnáról 12,2 tonnára. A nyersanyagok termelékenysége ugyanakkor nemhogy nem nőtt, de az ezredforduló környékétől jelentős visszaesés után az utóbbi néhány évben stagnálni kezdett.

Újrafelhasználás, újrahasznosítás és újratervezés

Akár rövid távon is hasznot hajthat, és olykor a feltételezettnél lényegesen olcsóbban megoldható egy sor olyan változtatás, ami hosszú távon megmenthetné a Földön élő emberek jövőjét. Magyarországon például épp a legszegényebb régiókban épül a legtöbb passzív ház – állította Ürge-Vorsatz Diána klímakutató fizikus, aminek egyszerűen az a magyarázata, hogy sokan nem rezsicsökkentésre vágynak, hanem arra, hogy egyáltalán ne kelljen rezsit fizetniük. Ürge-Vorsatz szerint a passzív házak építésének épp az a legfőbb trükkje, hogy nagyrészt megoldható az energiafelhasználás optimalizálásával, így különösen a nagyobb társasházak és irodaházak esetében nem feltétlenül kell irtózatos költséggel a végletekig modernizálni. 

A technológiai fejlődés miatt gyakran mumusként emlegetett munkaerőpiaci átrendeződéssel nem az a probléma, hogy az emberek egy része – például a gyártási folyamatok egyre átfogóbb automatizálása matt – elveszíti a munkáját, hanem az, hogy a legtöbben nem is gondolkodnak abban, hogy új képességeket sajátítsanak el, ami lehetővé teszi, hogy szükség esetén hivatást és profilt váltsanak, mondta Ürge-Vorsatz. Akárcsak a fogyasztás esetében, ahol az emberek észre sem veszik, hogy nem azért fizetnek, amire szükségük van (mobilitás), hanem azért, ami szerepel a kínálatban (autó), úgy a munkaerőpiacon is az lesz a jövő legnagyobb problémája, hogy az emberek azt akarják csinálni, amiben úgy gondolják, hogy jók, nem pedig azt, amire szükség lenne.

Az automatizálás Ürge-Vorsatz szerint már csak azért is hasznos, mert a munka átszervezése lehetővé tenné, hogy az emberek könnyebben egyensúlyt találjanak munka és magánélet között. Ha a munkaerőpiacot ennek megfelelően alakítanák át, akkor is jobb lenne az emberek életminősége, ha nem nőne, vagy akár még csökkenne is a bevételük: kevesebbet kellene dolgozniuk és több időt fordíthatnának a családjukkal együtt töltött minőségi programokra, jobban törődhetnének a saját egészségükkel, összességében boldogabbak lehetnének.

Forrás: Climate Action Tracker, IPCC, The New York Times
Grafika: Qubit

A magyar szakember szerint a nem megújuló energiaforrások kiiktatásának szükségessége nem kérdés, hanem tény, mert „a végén senki nem dönthet majd arról, hogyan kell, hogy szenvedjen”. A halogatással pedig az a probléma, hogy az emberiség minden nap csúszással a saját dolgát nehezíti meg: ha öt évvel ezelőtt komoly változások történtek volna, évente 3 százalékkal kellett volna csökkenteni a kibocsátást ahhoz, hogy 2045-re a légköri szén-dioxid zéró összegű egyensúlya bekövetkezzen. Tavalyi kezdéssel már globálisan évente 7 százalékot kellett volna mérsékelni, és a további katasztrófák elkerüléséhez öt évvel korábbi céldátumot kitűzni, míg abban az esetben, ha az emberiség 2025-ig semmit nem tesz, már évi 15 százalékot kellene elérni és 2035-re el kellene érni a zéró összegű egyensúlyt. Vagyis minél tovább halogatjuk az intézkedéseket, annál jobban fáj majd, amit tenni kell a változásért.

Kari Herlevi elmondta: a szén-dioxid-kibocsátás mellett a javítás, a többszöri felhasználás, vagyis a használtcikkpiac fellendítése és az újrahasznosítás szentháromságáról, avagy a körforgásos gazdaságról is oktatni kellene a felnövekvő nemzedékeket ahhoz, hogy a jövő ipara energia- és a nyersanyaghatékonyabban működjön. A nyersanyag-gazdálkodás optimalizálásának azért is iskolai tananyaggá kell válnia, mert a körforgásos gazdálkodás megerősítéséhez speciális tudásra és több szakemberre lenne szükség annak érdekében, hogy

  • a terméktervezők a dizájn részévé tegyék az újrahasznosíthatóságot; 
  • kiépüljenek és fejlődjenek a szélesebb körű újrahasznosítás ipari útvonalai;
  • javításban és karbantartásban jártas szakemberek álljanak ezrével munkába;
  • szakképzett emberek támogassák a megosztáson alapuló gazdaság (például digitális platformok) szolgáltatásait;
  • szakképzett emberek népszerűsítsék a körforgásos gazdaság termékeit és szolgáltatásait.

Frissítés: Az előadások online közvetítése már elérhető a Youtube-on angol és magyar nyelven is.

A FinnAgora médiapartnere a Qubit.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: