A sötét anyag mindenhol ott van, kivéve egy most vizsgált különleges galaxisban, ahol mégsincs ott

2021.12.09. · tudomány

Noha közvetlen bizonyítékot még nem sikerült találni a létezésére, a sötét anyagról úgy tudják, hogy kitölti az univerzumot. Mindenhol ott van, ott is kell, hogy legyen, mert – az asztrofizikusok által széles körben elfogadott hipotézis szerint – ez a rejtélyes anyag tartja vagy tölti ki az univerzumban a térszerkezetet. Kivéve, ahol mégsincs ott: a Földtől mintegy 250 millió fényévnyire lévő AGC 114905 galaxisban például úgy tűnik mégsincs ott – állítja egy megjelenés előtt álló tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport.

A galaxisokban lévő sötét anyag létezésére az asztrofizikusok szerint az a leginkább kézzelfekvő bizonyíték, hogy ha nem lenne, a galaxisok lassabban forognának. A legtöbb galaxis ugyanis sokkal gyorsabban forog annál, amit az azt alkotó bolygók és gázok össztömegével magyarázni lehetne. Emiatt az átlagos galaxisok sötétanyag-tartalmát úgy számolják ki, hogy a valós sebességükhöz szükséges tömegből kivonják a galaxisban lévő látható vagy mérhető anyag (bolygók, csillagok, gázok) össztömegét. A Groningeni Egyetemen kutató Pavel Mancera Piña, az Asztronómiai Társaság havilapjában megjelenésre szánt tanulmány vezető szerzője szerint az AGC 114905 galaxis esetében épp az jelzi a sötét anyag (majdnem) teljes hiányát, hogy a galaxis épp azzal a sebességgel forog, amely a benne lévő látható anyag össztömegével magyarázható.

Piña és kutatócsoportja évek óta olyan galaxisokat vizsgál, amelyeknek a mérete vetekszik a Tejútrendszerhez hasonló óriási galaxisokéval, csakhogy lényegesen kevesebb csillag van bennük, így a fényük jelentősen halványabb nagyobb társaikénál. Ilyen ultradiffúz galaxis az AGC 114905 is, amelyet a kutatócsoport tavaly több hónapon keresztül vizsgált. Arra próbáltak rájönni, hogyan formálódhatott és miért hiányzik belőle a csillagképződéshez szükséges gáz nagy része. Így jöttek rá, hogy a sebessége alapján valószínűleg hiányzik belőle a sötét anyag is. Ettől aztán még rejtélyesebbé vált, hogyan alakulhatott ki, hiszen sötét anyag hiányában elméletileg nem nagyon marad, ami „kitartsa” a galaxisban lévő égitestek közti űr szövetét. A kutatócsoport azt feltételezi, hogy a közelben lévő galaxisok „szívhatták el” az AGC 114905 sötétanyag-tartalmát.

Egyébként nem ez az első eset, hogy olyan galaxisra bukkannak, amelyből mintha hiányozna a sötét anyag. Idén júniusban egy másik kutatócsoport is cikkezett egy hasonló, a NGC1052-DF2 kódjelű, a Földtől 65 millió fényévnyire lévő galaxisról. Magyarázatot egyelőre nem sikerült a jelenségre találni, de a kutatók szerint ez nem gyengíti azt az elméletet, amely szerint az univerzumban a sötét anyag tölti ki a bolygók és csillagok közti tér jelentős részét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás