Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?
A Max Planck Intézet részecskefizikusai a világűr helyett itt a Földön próbálják megtalálni a sötét anyagot, az axionokat magában foglaló különös közeget.
Világszerte hatalmas visszhangot keltett a debreceni Atommagkutató Intézet magyar kutatócsoportjának bejelentése, miszerint másodjára is kimutattak egy eddig ismeretlen részecskét, az X17-et. Miközben sokak szerint Nobel-díjat ér a felfedezés, mások mérési vagy statisztikai hibák lehetőségeire figyelmeztetnek.
Nem tudják, mi az, és azt sem, hogy miből lett. A sötétséget próbálja oszlatni a sötét anyag keletkezéséről alkotott új elmélet.
Bármennyire is keresték, a japán csillagászok csak egyet találtak a Stephen Hawking által feltételezett sok ezernyi ősi fekete lyukból, amelyek a tavaly elhunyt elméleti fizikus szerint a sötét anyagot is létrehozhatták.
A sötét anyag mozgását és hőmérsékletváltozását észlelték több törpegalaxisban amerikai, brit és német csillagászok. Az év első napjaiban publikált felfedezés közelebb vihet az univerzum közel harmadát kitevő rejtélyes anyag mibenlétének kiderítéséhez.
Az ELTE TTK Fizikai Intézetének kutatói egy mesterséges neuronhálózaton alapuló módszerrel minden eddiginél több információt tudnak kinyerni az univerzum gravitációs lencsézéssel készített háromdimenziós térképéből.
Mi volt előbb, a fény, vagy a csillagok? Mit mondott Fridman, Einstein, Planck, és mit mondott az Úr? Rockenbauer professzor a sötét anyag nyomába ered, és kő kövön nem marad utána.