A Chilében felépített obszervatórium munkájában 25 magyar kutató vesz részt. Szabó Róbert csillagász jelentősége miatt a James Webb űrtávcsőhöz és a CERN-hez hasonlítja a nemzetközi projektet.
Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Az Európai Űrügynökség szerdán tette közzé 2023-ban indított űrtávcsövének első nagy adatközlését, amiben kutatók mesterséges intelligencia és lelkes önkéntesek segítségével osztályoztak galaxisokat és akadtak a gravitációs lencsehatás nyomaira.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
Az új megfigyelések alapján a galaxisunk nem lóg ki a tömegből, és a hozzá hasonló tömegű spirálgalaxisokra emlékeztet. Emiatt viszont sok mindent felül kell vizsgálni, amit a Tejútrendszerről idáig feltételeztünk.
Az Európai Űrügynökség által csütörtökön közzétett öt, különböző objektumokról készült felvétel a kutatók szerint igazolja a sötét anyagot és sötét energiát kutató Euclid példa nélküli képességeit.
A tavaly nyáron indított Euclid optikai elemeire jég rakódott le, így ki kellett olvasztani. A procedúrát hónapokig tervezgették a mérnökök, és végül sokkal jobban sikerült, mint várták.
A Fermilab kutatói úgy vélik frappáns megoldást találtak az egyik legnagyobb kozmológiai talányra.
Az univerzum 95 százalékát alkotó sötét energiáról és sötét anyagról szinte semmit sem tudunk – ezekre igyekszik fényt deríteni az európai gyártású űrteleszkóp.
Több mint egymilliárd galaxist vizsgál majd meg az Európai Űrügynökség teleszkópja, ami a James Webbel ellentétben nem a részletekre figyel, hanem hatalmas területeket térképez fel. Hatéves küldetése alatt az égbolt egyharmadát lefedi.
Az arizonai Mayall teleszkópra szerelt színképelemző műszer 5 év alatt 30 millió galaxis és kvazár pontos távolságát méri majd meg. Kovács András asztrofizikus szerint a DESI képes lehet kimutatni, ha a sötét energia az univerzum öregedésével változna.
A világhírű fizikus szerda este az MTA-n elevenítette fel, hogyan fedezték fel 1998-ban kollégáival, hogy a világegyetem egyre gyorsabban tágul. A Qubitnek Riess a kozmológusokat ma foglalkoztató „Hubble-feszültségről”, a sötét energia kutatásáról és a James Webb űrtávcső eredményeiről mesélt.
Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mi is az a sötét anyag, sőt észlelni sem lehet, de annyit már sikerült kideríteni, hogy mindenhol ott van. Katie Mack elméleti asztrofizikus és Ken Clark részecskefizikus előadásukban megpróbálják közérthetően elmagyarázni, hol tart a nyomozás a sötét anyag ügyében.