A szerves hulladékot is termőre fordítja a körforgásos mezőgazdaság

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Bár Nyugat-Európában már állami szinten zajlik a megvalósítása, Magyarországon csak mostanában kezd körvonalazódni, hogy mi fán terem a körforgásos gazdaság (circular economy). A magyar közbeszédben rendszerint a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás kibővítését szokás érteni a körkörös vagy cirkuláris néven is emlegetett paradigma alatt, holott annak célja a helyi, nemzeti, végsősoron pedig a globális termelési és értékesítési láncok, valamint a fogyasztás teljes átalakítása. 

Uniós átállás

Az 1980-as évek végétől egyre több közgazdasági vitairat, folyóiratcikk és könyv értekezett az egyszeri fogyasztásra szánt termékek piacán alapuló, növekedési láztól fűtött modell fenntarthatatlanságáról. Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás és a környezetszennyezés összefüggéseit feltáró tudományos eredmények mellett az egyre szűkösebb nyersanyagforrásokkal való szembesülés is kellett ahhoz, hogy a kutatók, a civil szervezetek és a piaci szereplők után a politika is felismerje a helyzet tarthatatlanságát. 

Az Európai Bizottság végül 2020 tavaszára a Green Deal címen emlegetett európai zöld megállapodás részeként kidolgozta azt a cselekvési tervet, amely a körforgásos modell megvalósításához szükséges változtatásokat az egyes kulcsszektorokra lebontva is felvázolta .

Folyamatábra a körkörös gazdaságrólForrás: PwC Magyarország

Az Európai Unió tagországai idén februárban elfogadták az akcióterve alapján készített részletes programot. Ennek értelmében a következő harminc évben úgy kell lehetőleg nullára redukálni például a termelés és a gyártás szén-dioxid-kibocsátását, hogy közben Európa „környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaságra” álljon át.   

Biogáz és trágya

A tervezéstől a gyártáson át a felhasználásig a termelői és fogyasztói lánc egészét érintő paradigmaváltás egyik kulcsszektora az agrárium, illetve a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar. Az egyik leginkább környezetszennyező ágazatban a szerves hulladékok hasznosítása az átállás fő feladata. Az élelmiszertermelés, az erdőgazdálkodás és a feldolgozás során keletkező organikus szemét a körforgásos modellben az alacsony kibocsátású vagy éppen kibocsátásmentes energiatermelést és a tápanyagpótlásként szolgáló trágyázást szolgálja.

Élelmiszerhulladék komposztolása a franciaországi BesanconbanFotó: ANTOINE MERMET/Hans Lucas via AFP

Franciaországban és Németországban, illetve az intenzív nagyüzemi módszerekkel szakító úttörők egyikeként számon tartott Hollandiában több mint egy évtizede általános gyakorlat, hogy az állati ürülékből, a szántóföldi zöldhulladékból vagy az élelmiszerfeldolgozás után hátramaradó matériából biogáz lesz. 

Szennyből érték

Közép- és Kelet-Európában a mezőgazdasági hulladék még javarészt megoldatlan problémát jelent. Az Eurostat kimutatásai szerint például Magyarországon a 2018-ban keletkezett 2,3 millió tonna szerves hulladék 18 százaléka a nővénytermesztésből és állattenyésztésből, 17 százaléka pedig a fa- és élelmiszer-feldolgozásból származott. A hulladék égethető része a magas szén-dioxid-kibocsátású erőművekbe került, a több mint félmillió tonnányi állati anyagcseretermék zöme pedig veszélyes anyagnak számító, potenciális környezeti kockázatot jelentő szennyvízként ülepszik az erre rendszeresített tárolókban. 

Pedig az agrárhulladék hasznosítása nem csupán környezetvédelmi érdek, de még magyar viszonylatban is kifizetődő üzlet lehetne. Legalábbis ez derül ki a PricewaterhouseCoopers nemzetközi hálózatához tartozó PwC Magyarország friss jelentéséből, amelynek részleteivel a Holland Királyság magyarországi nagykövetsége által rendezett konferencián ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A december 14-én Farminar 3 címen tartandó online eseményen Balogh Gábor, a PwC Magyarország energia és közüzemi szakértője és Perger Júlia, a PwC CEE stratégiai és átalakulási menedzsere mutatja be a tanulmányt, külön is részletezve a mezőgazdasági, erdészeti és halászati hulladékkezelés jelenlegi helyzetét, és a körforgásos megoldásokban rejlő lehetőségeket. 

Forrás: PwC Magyarország

A nagykövetség agrárcsoportja a szerves hulladék körforgásos hasznosításában élenjáró holland feldolgozóipari multi Duynie Group szakértőjét kérte fel a már bevált módszerek bemutatására. Jan Bakker, a vállalat élelmiszeripari tanácsadója a korábban veszendőben hagyott gyártási melléktermékek hasznosításának legjobb gyakorlatai mellett a körforgásos modell üzleti vetületeit is ismerteti előadásában. 

Vilmos Sándor holland király és kísérete 2011-ben egy biogáz üzem átadásán DinteloordbanFotó: ROBERT VAN DEN BERGE/ANP via AFP

A kevés számú magyarországi jó példával a szántóföldi zöldhulladékból gombatermesztést szolgáló táptalajt, a laska letermelése után a biomassza fermentálásával biogázt, illetve komposztálásával trágyát előállító Pilze-Nagy Kft. szolgál. Somosné Nagy Adrienn, a cég ügyvezető igazgatója a tervek szerint a hulladékhasznosítás energetikai oldaláról beszél behatóbban előadásában. A nagykövetségnek küldött témavázlata szerint ugyanis a rendelkezésre álló számítások szerint „a biomassza-potenciál arányos az általános mezőgazdasági és erdészeti ágazat potenciáljával”.  

A keddi online eseményre a nagykövetség agrárcsoportjának emailcímén lehet regisztrálni. 

A Holland Királyság budapesti nagykövetségének médiapartnere a Qubit.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: