Exobolygó helyett valami egészen szokatlan objektumra bukkant a TESS
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ vezette, mások mellett Borkovits Tamást, a Pécsi Tudományegyetem csillagászát is a soraiba tudó, népes nemzetközi kutatócsoport az exobolygók kutatását végző TESS műhold adatait elemezve különleges objekumot fedezett fel egy a Földtől 2300 fényévre lévő csillagrendszerben – adta hírűl a Science Alert.
A kutatók az Astronomical Journal folyóiratban publikált tanulmánya szerint az amerikai űrhivatal, a NASA több mint három éve pályára állított műholdjának adatsorait elemző mesterségesintelligencia-alkalmazás bukkant rá az utóbb TIC 400799224 néven lajstromozott objektumra, amelyről a csillagászok kiderítették, hogy sem bolygó, sem pedig aszteroida nem lehet.
A csillagászok a TIC 400799224-et különböző eszközökkel vizsgálták, köztük olyanokkal, amelyek régebb óta térképezik az égboltot, mint amióta a TESS működik. Megállapították, hogy az objektum valószínűleg kettős rendszer, amelyben az egyik csillag 19,77 napos periódussal pulzál, valószínűleg egy keringő égitest miatt, amely időszakosan a csillagot a Földről nézve elfedő porfelhőket bocsát ki. Szokatlan ugyanakkor, hogy miközben a periodicitás változatlan, a porfedések alakja, mélysége és időtartama rendszertelen, és a Földről nézve csak az idő egyharmadában vagy annál is kevesebbszer észlelhetők.
A kutatók szerint a kibocsátott por mennyisége miatt a keringő égitestnek leginkább egy olyan széteső objektumnak kellene lennie mint a Naprendszerben a Ceres aszteroida. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az objektum megfigyelése óta eltelt hat év alatt a periodicitás és a port kibocsátó objektum is változatlan maradt. A kutatócsoport folytatja a TIC 400799224 megfigyelését.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A Tejútredszeren kívüli bolygót talált a Chandra űrteleszkóp
Az extra-galaktikus exobolygó egy fekete lyukból vagy egy neutroncsillagból, és egy nagyjából 20 naptömegű csillagból álló kettős rendszer tagja és hozzávetőlegesen akkora mint a Szaturnusz.
Távoli holdak születéséről készített képeket a chilei ALMA teleszkóprendszer
A Földtől 370 fényévre található PDS 70 rendszer egyik bolygója körül olyan korong jelent meg, ami egy vagy több hold születését jelzi előre – ilyen jelenségről eddig még nem sikerült felvételt készíteni.
A Hubble segítségével élőben tanulmányozható, hogyan fejlődik az eddig ismert legfiatalabb exobolygó
Az austini Texas Egyetem csillagászainak az űrtávcső ultraibolya fényérzékenységét kihasználva sikerült megbecsülni a Jupiterhez hasonló PDS 70b nevű gázóriás tömegnövekedési ütemét.