Locsoghat Katalin, a karácsony lassan akkor sem kopog már többé

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Száz év alatt harmadával, 120-ról kevesebb mint 80 napra csökkent Magyarországon azoknak a napoknak a száma, amikor fagypont körüli, vagy az alá csökken a napi átlaghőmérséklet. Szabó Péter éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ egykori szakértője, valamint Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus elemzése a Másfélfok portálon jelent meg és azt állítja, hogy a következő két évtizedben évente további 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok száma Magyarországon. A kutatók szerint a telek enyhülését egyértelműen az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés okozza Magyarországon is.

A szerzők szerint nem érdemes túlzottan örülni a fűtésszámlát pozitívan befolyásoló felmelegedésnek, mert a téli hónapok jelentős enyhülése, a fagyos napok számának jelentős csökkenése nagy mértékben fokozhatja az így könnyebben áttelelő kártevők elszaporodását. Az elemzést készítő szakértők szerint az enyhébb telek a korábban megszokottnál forróbb nyarakkal váltakozhatnak, így a mezőgazdasági termelésre kettős negatív hatást gyakorolhatnak. 

A kutatók által használt szimulációkon abban nem látszott nagy változás, hogy átlagosan húszévente egyszer mínusz 20 Celsius-fok alá süllyedhet telente a hőmérséklet, a mínusz 13 és mínusz 15 fok körüli minimumok száma azonban az évszázad végére tovább csökkenhet. Az évi átlagos hőmérséklet további emelkedésére leginkább a középső országrészben, míg a negatív hőmérsékleti szélsőértékek emelkedésére a déli és a keleti országrészben lehet a leginkább számítani.

Szabó és Pongrácz a globális szimulációs modelleken kívül számításaikhoz regionális klímamodelleket is használtak, amelyek pontosabb és részletesebb leírást adnak a Kárpát-medence térségéről. Mint írják, a szimulációk alapján „az emberi tevékenység észlelhető hatása csak a legutóbbi néhány évtizedben lett látványos, és az elkövetkező évtizedekben számíthatunk majd annak fokozódására. A téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából csak első látásra örülhetünk, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz, a hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: