Száz év alatt harmadával, 120-ról kevesebb mint 80 napra csökkent Magyarországon azoknak a napoknak a száma, amikor fagypont körüli, vagy az alá csökken a napi átlaghőmérséklet. Szabó Péter éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ egykori szakértője, valamint Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus elemzése a Másfélfok portálon jelent meg és azt állítja, hogy a következő két évtizedben évente további 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok száma Magyarországon. A kutatók szerint a telek enyhülését egyértelműen az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés okozza Magyarországon is.

A szerzők szerint nem érdemes túlzottan örülni a fűtésszámlát pozitívan befolyásoló felmelegedésnek, mert a téli hónapok jelentős enyhülése, a fagyos napok számának jelentős csökkenése nagy mértékben fokozhatja az így könnyebben áttelelő kártevők elszaporodását. Az elemzést készítő szakértők szerint az enyhébb telek a korábban megszokottnál forróbb nyarakkal váltakozhatnak, így a mezőgazdasági termelésre kettős negatív hatást gyakorolhatnak.

A kutatók által használt szimulációkon abban nem látszott nagy változás, hogy átlagosan húszévente egyszer mínusz 20 Celsius-fok alá süllyedhet telente a hőmérséklet, a mínusz 13 és mínusz 15 fok körüli minimumok száma azonban az évszázad végére tovább csökkenhet. Az évi átlagos hőmérséklet további emelkedésére leginkább a középső országrészben, míg a negatív hőmérsékleti szélsőértékek emelkedésére a déli és a keleti országrészben lehet a leginkább számítani.

Szabó és Pongrácz a globális szimulációs modelleken kívül számításaikhoz regionális klímamodelleket is használtak, amelyek pontosabb és részletesebb leírást adnak a Kárpát-medence térségéről. Mint írják, a szimulációk alapján „az emberi tevékenység észlelhető hatása csak a legutóbbi néhány évtizedben lett látványos, és az elkövetkező évtizedekben számíthatunk majd annak fokozódására. A téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából csak első látásra örülhetünk, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz, a hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Extrém esőzéseket, villámárvizeket és hőhullámokat hoz a klímaváltozás Magyarországra

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 30.

Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.

Mit jelent az energia-egyensúly a Földön, és van-e remény, hogy visszanyerjük?

Vajna Tamás tudomány 2021. október 12.

A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.