Az egy napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozások számának növekedésével a közegészségügyi kockázatok mellett a dél-európaihoz hasonló áramkimaradásokat eredményezhet a klímaváltozás, állítják a Másfélfokon megjelent cikkükben magyar kutatók.
A Másfélfok friss elemzése szerint a pesszimista klímaforgatókönyv beteljesülése esetén Magyarország területének 80 százalékát sújthatja egy hónapnál is hosszabb pusztító szárazság.
A vulkáni aktivitás fokozódását, ivóvízellátási problémákat és gyakoribb villámlást is okozhat a klímaváltozás amellett, hogy évente akár egy hétnyi alvásidőt veszíthetünk el a felmelegedés miatt.
A legnagyobb veszélyt a hőhullámok és a légszennyezettség jelentik.
Egyelőre nem állapítható meg egyértelmű összefüggés a téli árvizek gyakorisága és a klímaváltozás között, de a gyorsabb hóolvadás és a gyakoribb esőzések trendszerű változást hozhatnak.
A Másfélfok térképeket és előrejelzéseket osztott meg a havazás várható visszaszorulásáról, ami nem csak Magyarországot, hanem a klímamodellek szerint egész Európát érinti Skandináviától a Mediterráneumig.
Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.
Enélkül a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen, így minden apró lépés számít, amivel egy-egy tizedfokot le lehet farigcsálni a felmelegedésből.
A múlt heti tavasz után most megint hidegebb idővel kell beérnünk, de ez nem csak nekünk kellemetlen, hanem a természetet is rosszul érinti a Másfélfok összegzése szerint.
A Másfélfok összeszedte hányféle módon próbálják a nagyvállalatok látszólag zöldíteni a tevékenységüket a fogyasztók megtévesztésével.
Egészségesebb, szabadabb, hatékonyabb és környezettudatosabb a 15 perces város, vagyis ha minden, amire a hétköznapokban szükség van, 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérhető.
A Másfél fok friss összefoglalója rámutat, hogy a földgázbehozatal és -felhasználás egyáltalán nem klímatudatos megoldás, ha a 1,5 Celsius-fokos klímacélt be kívánja tartani az EU, akkor s keresletcsökkentésre kellene helyezni a hangsúlyt.
A hatalmasnak látszó erőfeszítések is kevésnek tűnnek ahhoz, hogy megakadályozzuk a jégolvadást, ami ráadásul önmagában hozzájárulhat a további felmelegedéshez.
Az erdők szénelnyelését növelni kellene, nemcsak az EU-s irányelvek betartása, hanem az országos klímacélok elérése érdekében is. Csakhogy a tűzifának kivágott erdők helyére telepített friss fáknak évek kellenek, mire utolérik elődeiket szénmegkötésben, írja a Másfélfok.
Ezek közé tartozik a grönlandi jégsapka elkerülhetetlen elolvadása, az Észak-Amerika és Nyugat-Európa enyhe időjárásáért felelős Golf-áramlat összeomlása, a szénben gazdag permafroszt hirtelen elolvadása, a korallzátonyok kipusztulása és a Barents-tenger jegének elolvadása.