Ezek közé tartozik a grönlandi jégsapka elkerülhetetlen elolvadása, az Észak-Amerika és Nyugat-Európa enyhe időjárásáért felelős Golf-áramlat összeomlása, a szénben gazdag permafroszt hirtelen elolvadása, a korallzátonyok kipusztulása és a Barents-tenger jegének elolvadása.
António Guterres őrültségnek nevezte, hogy az egyes országok hirtelen ismét a fosszilis energiahordozókhoz fordulnak, hogy pótolják az orosz kőolaj és földgáz hiányát.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus a Másfélfokokon megjelent cikkében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentését elemzi.
Egyre enyhülnek a telek, Magyarországon harmadával csökkent a fagyos napok száma az utóbbi évtizedekben.
A levegő minőségének javítását, a szén-dioxid megkötését, a csapadékvíz lefolyásának lassítását vagy az épületek és a közterek hűtésigényének csökkentését eredményező zöld beruházások költségeinek többszörösére rúg az így létrejött ökológiai szolgáltatások haszna, állítja a Másfélfokon Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató.
A Föld energiamérlege legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, vagyis az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver vagy kibocsát. A globális felmelegedés csak akkor állítható meg, ha az emberiség csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és elkezdi kivonni a légkörből a többletet; az óceánokban zajló folyamatok még így is drasztikus hatásúak lesznek a szárazföldekre.
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon kedden megjelent elemzésben mutat rá a világméretű környezetszennyezést okozó műanyagok kiváltására hivatott, új generációs anyagok jelentős hátrányaira.
A Meteorológiai Világszervezet friss prognózisa szerint annak pedig 90 százalékos a valószínűsége, hogy 2021-2025 között legalább egy a valaha mért legmelegebb év lesz.
Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon kedden megjelent elemzésben öt évtized hőmérsékleti adatait hasonlította össze.