Alig van uniós állam, ahol olyan alacsony a várható élettartam, mint Magyarországon

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Ha a magyarok összeházasodnak, akkor leginkább amiatt teszik, mert jön a gyerek, de a magasabb iskolai végzettség és vallásosság is növeli a házasodási kedvet. A fiatalok jóval később kezdenek párkapcsolatban élni és később is esküsznek, mint például 2000-ben, amikor a nők 25, a férfiak 27 évesen kötötték az első házasságukat. Ehhez képest 2019-ben a nők 30, a férfiak 33 éves korukban házasodtak. Míg a 90-es évek elején még csak a fiatalok negyedének volt az első kapcsolata házasságon kívüli, ma már alig van olyan fiatal (mindössze 6 százalék), aki rögtön az első együttéléshez beleugrik egy házasságba – derül ki a 2009 óta ötödik alkalommal kiadott Demográfiai Portré 2021 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről című kötetből, amit Monostori Judit, Őri Péter és Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai szerkesztettek. A jelentés az adott kérdéskörben elérhető legfrissebb adatok alapján mutatja be a párkapcsolat, a házasságkötés, a válás, a szülés, a családpolitika, a népesség egészségi állapota, a halál, a nemzetközi és belföldi vándorlás, a népességszerkezet, az öregedés és a jövőbeli népesedési kilátások magyarországi helyzetét az Európai Unió vagy más külföldi országokkal összevetve.

Európában a nőknek legkevésbé a Benelux államokban, Észak-Európában (Norvégia, Finnország) és Dél-Európában (Portugália, Spanyolország) van kedvük házasodni. A legmagasabb házasodási kedv a közép-kelet-európai Romániában, Magyarországon és Szlovákiában, illetve Litvániában  tapasztalható.  

A házassághoz megjött, a válástól elment a kedve a magyaroknak  

2010 és 2018 között mintegy 30 százalékkal csökkent a válások száma, de mielőtt hátradőlnénk, látni kell, hogy a korábbi évtizedekhez képest eleve kevesebben kötnek házasságot, és utána már vagy nem válnak, vagy egyre idősebben teszik ezt: átlagosan a nők 42, a férfiak 45 évesen váltak el 2019-ben. A magyarok a házasság harmadik évében válnak el a leggyakrabban, de ha megélik az ötödik évfordulót – hiába számítanak bomlékonyabbaknak az élettársi kapcsolatok a házasságokhoz képest – utána már épp olyan stabilak az élettársi kapcsolatok, mint azokéi, akik házasságban élnek. 

Európai összehasonlításban a hazai gyerekszülések szintje átlagos, és hiába az elmúlt évek pozitív trendje (2016 óta a születésszám 3,5 százalékkal nőtt, és 2019-ben például 92 338 gyermek született), a szülőképes korú nők száma csökken, ez pedig a termékenység növekedése ellenére is komoly akadálya a születésszám-növekedésnek. Ugyanakkor míg Budapesten az EU átlagához képest is igen kevés gyerek születik (a teljes termékenységi arányszám 1,3), Magyarország északi részén, ahol az országosnál jóval magasabb arányban élnek szegény, alacsonyan iskolázott nők, ott ez az érték 1,75, ami az egyik legmagasabb az unióban. (A teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy ha az adott évre jellemző korspecifikus termékenységi magatartások állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.)     

Az apák a szülések 56 százalékánál vannak jelen, a császármetszések magyarországi aránya (38 százalék) 2018-ban az ötödik legmagasabb volt az EU-ban, a koraszülések aránya pedig európai összehasonlításban a harmadik legmagasabb volt 2015-ben – derül ki a jelentésből. 2018-ban a koraszülöttek aránya 8,5 százalék, a 2500 gramm alatti súllyal született gyermekeké szintén 8,5 százalék volt, ami a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetben lévő és (ettől nem függetlenül) veszélyeztetett egészségi háttérrel rendelkező nőket különösen érintette. 

Minden harmadik gyerek egyszülős családban él

A 2016-os mikrocenzus adatai szerint Magyarországon a háztartások közel egyharmada (1,2 millió háztartás) volt egyszemélyes. A háztartások közel negyedében ketten élnek párkapcsolatban gyermek nélkül, és 32 százalékukban nevelnek 24 éves vagy fiatalabb gyermeket (1,3 millió háztartás). Külön érdekesség, hogy a fiúk, akik később is alapítanak családot, és egy kapcsolat felbomlása esetén is inkább visszaköltöznek a szülői házba, később költöznek el otthonról, mint a lányok; ez a 10 százalék körüli különbség a 20-as éveik végén és a 30-as éveik elején járók körében a legjelentősebb. 

A gyermekek többsége (66 százaléka) a két vér szerinti szülővel éli végig élete első tizennégy évét, de 15 éves koráig minden harmadik gyermek vagy egyedülálló anya gyermekeként vagy később, a szülők válása után rövidebb-hosszabb ideig ugyan, de egyszülős családban él (összehasonlításképp: a 90-es években ez az arány még a 30 százalékot sem érte el). A 2018-ban és 2019-ben született gyerekek többsége (96 százaléka) olyan párkapcsolatban élő családba született, ahol a felnőttek 55 százaléka házasságban, 41 százaléka élettársi kapcsolatban, 4 százaléka pedig egyedül élt közvetlenül a gyermeke születése előtti időszakban.

Alig van olyan uniós ország, ahol olyan alacsony a várható élettartam, mint nálunk

A magyarok 20 százaléka (1 millió 942 ezer ember) 65 éves vagy annál idősebb, 439 ezren már a 80., 65 ezren pedig a 90. életévüket is betöltötték, viszont alig van olyan európai ország, ahol olyan alacsony lenne a várható élettartam, mint nálunk: a 65. évüket betöltő férfiak átlagosan további 14,6, míg a nők 18,5 életévre számíthattak 2018-ban, míg az EU átlagában a férfiak 18,1, a nők 21,6 évig éltek még a 65. születésnapjuk után. 

A magyarok egészségi állapota kifejezetten rossz: a 15 éves és annál idősebb magyarok csaknem felének van krónikus betegsége vagy valamilyen egészségügyi problémája. Az egészségben várható életévek száma az elmúlt évtizedben közel négy évvel emelkedett ugyan, de a társadalmi különbségek továbbra is jelentősek; a legalacsonyabb iskolázottságú nők 11, a férfiaknak 12 évvel kevesebb egészséges évre számíthatnak, mint a diplomával rendelkezők.

A rendszerváltozás óta nem vándoroltak a magyarok annyit az országon belül, mint 2019-ben

A települési határokat átlépő állandó vándorlások száma meghaladta a 280 ezret, a megyei határokat közel 150 ezren lépték át, míg a régiók közötti vándorlások száma megközelítette a 90 ezret. A legkedveltebb régió Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl, de az idősebb korosztály szívesen költözik a Bélapátfalvi és a Pétervásárai járásba, a kisgyermekes középkorosztály Pest megyébe vagy a Balatonalmádi és Martonvásári járásba. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből viszont aki teheti, elköltözik. 

Több lett a nálunk élő külföldi és több lett a magyar, aki külföldön él

2021-ben közel 200 ezer külföldi élt Magyarországon, kétszer annyi, mint 2000-ben.  Tavaly az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban és Svájcban élő magyarok száma meghaladta a 490 ezer főt – közülük a legtöbben Németországban (39 százalék), Ausztriában (18 százalék) és az Egyesült Királyságban (16 százalék) éltek. A Magyarországon született és szerte a világban élők száma – függetlenül attól, hogy mikor hagyták el az országot – 2020-ban 714 ezer volt, ami a teljes magyarországi születésű népesség 7,3 százaléka, de ez az arány még így is alacsonyabb, mint a legtöbb közép-kelet-európai ország külföldön élő lakosainak aránya. 

Egyre fogy a magyar

Az elmúlt évtizedben a természetes fogyás 35–40 ezer fő volt évente, de 2020-ban a koronavírus-járvány hatására a szám megközelítette az 50 ezret. A legutolsó hivatalos adatok szerint 2019-ben 9,8 millióan éltek az országban, de az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re 8,5 millióra csökken. A Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországon élők kivételével, ahol várhatóan 8 százalékkal még növekedni is fog a népesség, a következő közel három évtizedben Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön 25–30 százalékos népességcsökkenés várható 2050-ig.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: